155978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás algák és algákat tartalmazó takarmány enzimatikus feltárására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IX. 26. (UO—26) Közzététel napja: 1968. XI. 22. Megjelent: 1969. X. 30. 155978 Szabadalmi osztály 53 g «. ..if L-" t ÍI * Nemzetközi osztály: A 2,1 k Decimái osztályozás: Ürmössy Miklós vegyészmérnök, Hajdú Jenő vegyésztechnikus, Budapest Eljárás algák és algákat tartalmazó takarmány enzimatikus feltárására Az algák iránt egyre növekvő érdeklődés tapasztalható és világszerte mind nagyobb méretékben termelik elsősorban az egysejtű zöldalgákat. Bár egyelőre nem kilátásos az algák közvetlen felhasználása az emberi táplálkozás számára, másodlagosan az állandó fokozódó •állati fehérje iránti igények miatt az algák fontosak lesznek az emberiség táplálkozásának biztosításában, Az állattakarmányozásban igen jelentős lenne az algák minél nagyobb mennyiségben takarmányadalákként történő felhasználása, hiszen nagy fehérje- és zsírtartalmuk, valamint jelentős szteroid és egyéb értékes anyagaik miatt ideális tápanyagként szolgálhatnak. Az algák takarmányként való felhasználásánál azonban nehézséget jelent rossz emészthetőségük, mely jelentősen csökkenti hasznos tápértékűket. Az algák rossz emésztíhetőségének oka, hogy sejtfaluk igén ellenálló fizikai és kémiai behatással szemíben és a tápanyagokban gazdag sejtállomány nehezen szabadul fel a sejtből. Algával táplált patkányok (Meffert: Über die Verwertbarkeit der Substanz van Scenedesimus obliquus als Eiweissquelle in Ratten-Bilanz-Versuchen. 1963) és csirkék (Combs: Algae as a source of nutrients for the chicks. 1952) éhenpusztulnak. Az algasejtek feltárása komoly probléma és eddig főleg fizikai úton kísérelték megoldani, így Meffert a már idézett muníkájában az alga főzésével, mások (Hayami: Studies on the utilisation of Chlorella as food. 1959) az algaliszt sütésével, valamint kémiai behatásokkal, pl. Hayami H^C^-dal történő kezeléssel, de minds ezen eljárásoknál a sejtek tápanyagai is károsodtak. Más, mechanikus feltárási módszerek esetében pl. a-kolloid-malomiban történő őrlés (Fox: J. of Bacteriology 92. 285—289. 1966), ultrahanggal történő kezelés, vibrációs, vagy 10 homogenizátoros berendezésben történő aprítás (Kljuskina, 1966) stb. esetében minden esetben szükséges jelentős mennyiségű gyakran a feltárandó anyag 50—60%-ának megfelelő mennyiségű, dörzshatást biztosító adalékanya-15 gok, többnyire üvegzúzalak, üveggyöngy, kv&rehamok, stb. alkalmazása. Nagyobb méretekben történő feltárást csak költséges gépi berendezésekkel lehet elvégezni és a feltárt anyag sem használható fel közvetlenül takar-20 mányozásra. Egyéb kémiai feltárást többnyire hígított alkálifémhidroxid oldatokkal, vagy hígított ásványi savakkal történő hidrolízis útján végezték, vagy oxidálva roncsolták el a sejtfalakat. Az így nyert anyagok — amellett, 25 hogy vesztettek tápértékükből — szintén nem vcíltak közvetlenül hasznosíthatók. Feladatunknak azt tekintettük, hogy a fent vázolt nehézségeket kiküszöbölve olyan kíméletes módon tudjuk feltárni az algasejteket és az al-30 gákkal együtt alkalmazott takarmánynövény 155978