155966. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fémkatódos klóralkáli elektrolizáló cella

155966 katód közös térben van elhelyezve, és áram ha­tására nátrium kationok és klorid anionok ve­szítik el töltésüket. A higanykatódon a hidrogénleválás túlfeszült­sége miatt a nátrium válik ki, amely higannyal érintkezve .niátriumamalgámot alkot, a grafit anódon pedig klórgáz keletkezik a következő elektród reakciók szerint: 2 <Na+-f2 e -2 Na Katód reakció 2 Cr -*Cl2+'2e Anód reakció 2 Na+ +2e -*2 Na 2 H+ +2 e +H2 reakciót a reakció helyettesíti 10 15 így tehát a higanykatódos klóralkáli elektro­lizáló cella primer részén az előbbi reakció egyenletek szerint klórgázt, nátriumamalgámot és híg NaCl oldatot kapunk. A nátriumamalgámot a secunder cellába (bontó) vezetve lágyvízzel megbontjuk, amikor is hidrogén gázt, tiszta higanyt és nátronlúgot „ kapunk. A diafragmás eljárástól eltérően a hi­ganykatódos elektrolízisnél tiszta nátronlúgot kapunk, amely nem tartalmaz nátriumhipoklo­ritot és felorátot. Az oldat NaOH-tartalma max. 700 g/l, így közvetlenül bepárlás nélkül is felhasználható. Az elektrolízis során az anód aktivitásának inhomogén volta miatt szénszemcsék peregnek le az anódról és hullanak rá az amalgám felü­letére. Ez káros mellékreakciókat eredményez. A szénszemcséken hidrogén leválás történik. Ez a hidrogén jut bele a klórgázba, miközben a hidrogén leválással equivalens áramhatásfok romlás áll elő, mert a szénen a hidrogén le­válás túlfeszültsége a higanyhoz képest elha­nyagolhatóan kicsi. Egyben az elektrolit egy nátriumamalgérn-szén elektródpárt zár, amely mint galvánelem is működik. A szénen ebben az esetben is hidrogén fejlő­dik, vagyis a SO 35 40 45 és ebből következik egyrészt az áramhatásfok romlás, másrészt a klórgázban a hidrogén olyan mértékben megnövekedhet, hogy cella-, vagy vezeték-, robbanás következhet be. Találmányunk a folyékony fémkatódos klór­alkáli eleMrolizáló cellák tökéletesebb megöl- 5 _ dását adja, azonban ismertetését példaképp a higanykatódos rendszerekre vonatkozólag mu­tatjuk be. Találmányunk egyesíti magában a szilárd katóddal és diafragmával működő cellák és a folyékony fémkatóddal működő cellák előnyeit, mert a folyékony fémkatódos cellákban előál­lítható termék minőséget és mennyiséget biz­tosítja a termék nagyfokú tisztasága mellett. Javítja az áramhatásfokot és megszünteti a po robbanásveszélyt. Találmányunk higanykatódos elektrolizálók említett káros mellékreakcióinak keletkezési le­hetőségét csökkenti az anód és katód tér. dia­fragmával való elválasztásával. így folyékony fig 55 fémkatódú diafragmás cellát , alakítunk ki, amelynél az anód és katódteret diafragmával választjuk el, azonban mind az anód, mind a katód teret elektrolittal töltjük fel. A primer cellában keletkezett termék, klórgáz, nátrium­amalgám és híg NaCl-oldat. A nátriumamalgám bontása a továbbiakban megegyezik a már is­mertekkel. Az anód és katód teret szétválasztó diafrag­mát, amely az áram útjában lényeges ellenál­lást nem képez, ráteríthetjük az amalgám fe­lületére, vagy pedig felette kifeszíthetjük. A diafragma anyaga olyan legyen, amelyet jól nedvesít a klóralkáli elektrolízis elektrolitja, de nem nedvesíti az amalgám, enyhe savaknak és enyhe lúgnak egyformán ellenáll (pl. azbeszt szövet). A diafragma szövésének olyan sűrűnek kell lennie, hogy a szénszemcsék ne tudjanak át­jutni rajta, ugyan úgy ne juthasson át a higany sem az anódhoz. A találmány minden régebbi és új típusú folyékony fémkatódos klóralkáli elektrolizáló cellánál előnyösen alkalmazható, így az anódo­kat elhelyezhetjük a diafragmára, vagy fölé, kü­lön alátámasztva, vagy anélkül. A rajz a találmány egy kiviteli példáját is­merteti, ahol a z 1. ábra a klóralkáli elektroli­záló cella keresztmetszetét, a 2. ábra felülné­zetbe mutatja a cella belső részét. A 3. ábra a cella egy részletét mutatja ki­nyitva, ahol a diafragma egy elrendezési pél­dája látható. Az 1 cella tetszés szerint lehet vas, vagy szi­getelt fenekű. A 2 folyékony fémpatak egyen­letes elosztásban alkotja a katódot. A 3 dia­fragma két részre osztja a cellateret úm. katód térre és anód térre. Az anód térben van elhe­lyezve a 4 anód. Az anódáram bevezetése a 6 anódrúdon tör­ténik. Az anód és a katód között áramlik az 5 elektrolit. Az elektrolit biztosítja a diafragma sóoldattal való ellátását. A cella 7 fedéllel van lezárva. A találmány alkalmazása révén elérhető elő­nyök az alábbiakból származnak: A pólus távolság a diafragma vastagságának mértékére csökkenthető. A cellák üzemi hőmérséklete viszonylag ala­csonyabb lesz, emiatt emelhető az áramsűrűség, vagyis a terhelés.. Megszűnik a rövidrezárási veszély. A hidrogén leválási veszélye csökken. Magasabb nátrium koncentráció engedhető meg az amalgámban. (Kevesebb a cellába töltendő higanymennyi­ség). A klórgáz tisztasága nagymértékben növek­szik, ezért a cseppfolyósítás egyszerűbb, legtöbb esetben el is hagyható. Megszűnik a robbanásveszély. Kisebb a fajlagos grafit-fogyasztás, az oxi­gén-kiválás csökkenése miatt, ugyanis a katód 2

Next

/
Thumbnails
Contents