155957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink és kadmiumkalkogenid kristályok előállítására

3 155957 4 Megállapítottuk, hogy ha az eddig használt, sztöchiometriai arány tekintetében rosszul de­finiált vegyületek helyett a pontosan adagol­ható alkotó elemeket visszük be a íómolva­déklba, úgyhogy azok az olvadékban egyesül­nek a megfelelő cink-, illetve kadmiumkalk o­genidokká, akkor sztöchiometriailag jól defini­ált, igen nagy mértékben szennyezésmentes kristályokat kapunk reprodukálható módon. Általában úgy járunk el, hogy a cink- és kadmiumkalkogenidokat oldó, 400 C° alatt ol­vadó fémet, előnyösen galliumot, indiumot, talliumot, ónt, ólmot, bizmutot vagy ezek kö­zül kettőt vagy többet tartalmazó keveréket, a cinket vagy a kadmiumot és a ként, szelént vagy tellurt vákuumban vagy inert gázban (például evakuált kvarcampullában) 400—800 C°-ra hevítjük, majd a keletkezett cink- vagy kadmiumkalkogenid feloldása céljából a hő­mérsékletet addig növeljük, amíg homogén ol­dat nem keletkezik, majd az olvadék hőmér­sékletét lassú ütemben csökkentve a kalkoge­nidet kikristályosítjuk, a kristályokat az olva­déktól ismert módon, célszerűen szűréssel el­különítjük, és higanyos mosással tisztítjuk. A találmány szerinti eljárás alkalmas nem­csak tiszta, hanem aktivált (homogénen szeny­nyezett) kristályok növesztésére is oly módon, hogy a kiindulási keverékbe olvasztás előtt kellő (kísérletileg meghatározott) mennyiségű aktivátort, például rezet, ezüstöt, aranyat jut­tatunk. Az előállított kalkogenid mennyisége az ol­vadékban oldhatóságától függően 2 és 20 mól 9/o között lehet. A kalkogenidet oldva tartal­mazó olvadék lehűtésének előnyös üteme 15— 50 C° óránként. A következő példákban szemléltetjük az el­járást, anélkül, hogy a találmány terjedelmét ezekre kívánnánk korlátozni. 1. példa: 99,999% tisztaságú kiindulási anyagokat, 16,4 g galliumot, 0,4225 g cinket és 0,5475 g szelént bemérünk egy kvarcampullába, az ampullát 10-4 torr nyomásig evakuáljuk, és leforrasztjuk. A kvarcampullát 500 C°-ra, majd attól kezdve 3 óra alatt egyenletes ütemben 800 C°-ra, végül a keletkezett cinkszelenidnek a gaüiumbain való feloldására 1OO0 C°-ra he­vítjük, és eközben a keveredés előmozdítására vibráltatjuk. Ezután az ampullát óránként 30 C° ütemben 400—500 C-ra hűtjük. Eközben a cinkszelenid az olvadékból 0,5 x 10 x 5 mm legnagyobb méretű lemezkék alakjában ki­kristályosodik. Az olvadékot jénai üvegszűrőn átszűrve a kristályokat elkülönítjük, és lehűlé­sük után higannyal mossuk. 2. példa: 99,999% tisztaságú kiindulási anyagokat, 20 g indiumot, 0,3757 g cinket, 0,1845 g ként és 0,1 g rezet bemérünk egy kvarcampullába, az ampullát lO-4 torr nyomásig evakuáljuk, és le­forrasztjuk. A kvarcampullát vibráltatása köz­ben 400 C°-ra, majd attól kezdve 3 óra alatt egyenletes ütemben 750 C°-ra, végül a kelet­kezett cinkszulfid feloldására 1200 C°-ra hevít­jük. Ezután az ampullát óránként 30 C° ütem­ben lehűtjük. A rézzel aktivált cinkszulfid az olvadékból 0,2 x 5 x 10 mm legnagyobb méretű lemezkék alakjában kristályosodik ki. A to­vábbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. A szűrést 160 C° fölött végezzük. 3. példa: 99,999% tisztaságú kiindulási anyagokat, 19 g galliumot, 0,5601 g kadmiumot és 0,6360 g tallűrt bemérünk egy kvarcampullába, az am­pullát 10~/l torr nyomásig evakuáljuk, és lefor­rasztjuk. A kvarcampullát 600 C°-ra, majd attól kezdve 2 óra alatt egyenletes ütemben 800 C°^ra, végül a keletkezett kadmiumtellurid feloldására 1100 C°-ra hevítjük, majd óránként 40 C° ütemben lehűtjük. A galliumból a kad­miumtellurid kb. 0,3 x 5 x 10 mm legnagyobb méretű kristálylemezkék alakjában válik ki. A továbbiakban az 1. példában leírt módon já­runk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cink- és kadmiumkalkogenid kris­tályok előállítására elemeikből oxigénmentes térben, előnyösen vákuumban, fémolvadékban való reagáltatással, majd kristályosítással az­zal jellemezve, hogy cink vagy kadmium és kén, szelén vagy tellur sztöchiometrikus keve­rékét és a terméket oldó, 400 C° alatt olvadó fémet vagy e fémek közül kettőnek vagy többnek a keverékét és adott esetben aktivá­tor okát a férnék olvadáspontja fölé, majd a keletkezett cink-, illetve kadmiumkalkogenid­nek a fémben való teljes feloldódásáig hevít­jük, végül az olvadékot lehűtjük, és a kikris­tályosodott kalkogenidot a fémolvadéktól el­különítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítás! módja azzal jellemezve, hogy a cink vagy kadmium és a kalkogén elem együttes mennyisége a felhevített anyagnak 4—40 atom%^a. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja azzal jellemezve, hogy aktivátorként mangánt és/vagy egy ritkaföld­fémet alkalmazunk, összesen a felhevített anyag 0,01—2%-ának megfelelő arányban. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents