155954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grafit, vagy szénalapanyagú testek szilárdságának és villamos vezetőképességének növelésére és/vagy ilyen testek egymáshoz, kerámiai testekhez, vagy fémekhez való ragasztására

SZABADALMI 155954 MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG LEI ICS&9 / SZOLGALATI TALÁLMÁNY V* ' '* A Szabadalmi oszíalyiápBi* 22 h i§|f Bejelentés napja: 1966. XI. 26. (KO—2054) Nemzetközi osztály: C 09 j ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1968. X. 22. Decimái osztályozás: HIVATAL Megjelent: 1969. X. 30. Feltalálók: Kozár László, Tatabánya, 40%, Tóth Mihály, Budapest, 25%, Üveges József, Budapest, 15%, Pataki Endre, Bicske, 15%, Kóta Sándor, Tatabánya, 5% Tulajdonos: Tatabányai Alumíniumkohó, Tatabánya Eljárás grafit, vagy szénalapanyagá testek szilárdságának és vilíamosvezetőképességének növelésére és'vagy ilyen testek egymáshoz, kerámiai testekhez, vagy fémekhez való ragasztására 1 A találmány eljárás grafit, vagy szénalapanyagú testek szilárdságának és villamosvezetőképességének növelésére és/vagy ilyen testek egymáshoz, kerámiai testekhez, vagy fémekhez való ragasztására. Az irodalomból és a gyakorlatból számos vegyipari és kohászati berendezés ismeretes, melyet hő és vegyi hatások elviselése céljából szén, vagy grafit alapanyagú előreégetett idomtestekkel, lapokkal bélelnek. Grafit és szén alapanyagú idomtesteket ezenkívül széles körben alkalmaznak villamos áramvezető elektródaként is, pl. az olvadékelektrolizáló cellákban és az ívfényes kemencékben. A vegyipari és kohászati berendezéseknél használt szén vagy grafit idomtestekkel kapcsolatos követelmények két irányúak. Egyrészt a felhasználási területtől függően általában nagy mechanikai szilárdságot, jó villamosvezetőképességet és minél kisebb parazitást követelnek meg, másrészt a berendezésekbe való beépítésük alkalmával biztosítani kell a testekrlek egymáshoz, kerámiai anyagokhoz és fémekhez való szilárd kötését, ragasztását. Egyes esetekben az egymáshoz ragasztott felületektől minél kisebb átmeneti villamosellenállást követelnek meg, pl. elektródák esetében. Ha nagyobb szilárdságú grafit, vagy szén idomtesteket építünk a berendezésekbe, akkor 10 15 20 25 30 növekszik a bélés mechanikai erőhatásokkal szemben tanúsított ellenállóképessége. A nagy hőmérsékleten üzemelő berendezések esetén általában az üzemi hőmérsékletre történő felfűtés alkalmával a hőtágulás következtében különösen nagy feszítőerők jelentkeznek, de igen gyakran pl. alumíniumolvadék elektrolizálóoelláknál a bélésanyagot érintő olvadékok egyes komponenseinek a grafit, vagy szémanyagokba való adszorbciója az üzemeltetés során is nagy belső erőhatásokat okoz. Ugyancsak káros mechanikai erőhatásokat idézhetnek elő az üzemi hőmérséklet ingadozásai, a szakaszos üzem, illetőleg a bélésben az egyenlőtlen hőmérséklet eloszlás. Sokszor a grafit, vagy a szén idomtestek hőtágulási együtthatóját többszörösen meghaladó anyagokat, pl. fémeket építenek ezen anyagok mellé, vagy ágyaznak ezen anyagokba. Pl. elektródáknál csak a nagy hőmérsékleti és vegyi korróziós hatásoknak kitett elektróda részt készítik grafit, vagy szén idomtestekből és ezekhez fémes áramvezetőket csatlakoztatnak. E célból a szénalapanyagú testekbe üreget vájnak és az ebbe helyezett áramvezetőt szénalapanyagú döngölőmasszával veszik körül, vagy megolvasztott fémet pl. vasat öntenek az áramvezető köré. Miután a fém hő tágulási együtthatója a szén hőtágulási együtthatójánál nagyobb, a hőmérséklet növelésekor sokszor olyan nagy feszítőerők hatnak az üregek falaira, hogy 155954