155946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

5 2. példa: 1,0 g (1,96 millimól) l-(6-klór-4-fenil-2-kina­zolinmetil)-l-imetilhexahidroazepiniumjodidi­-N3 -oxidot szobahőmérsékleten keverés közben, részletekben ,20 ml 12%-os metanolos monome­tüamin-oldathoz adunk. A reakcióelegyet to­vábbi 69 órán át keverjük, majd leszűrjük. A szűrletet bepároljuk és a maradékot híg sósav és éter eleigyével extraháljuk. A vizes savas ré­teget szűrjük, majd híg nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk. Metilénkloridos extrakció után 7-klór-2-metilamino-5rfenil-3H-'l,4-benzodiiaze­pin-4-oxidot nyerünk. Acetones eldörzsölés után 'gyengénsárga színű, 234—237 C°-on ol­vadó prizmákat kapunk. A kiindulási anyag a következőképpen állít­ható elő: 30,5 g ,(0,10 mól) 6-klór-2,-klórmetil-4-fenil­kinazolin^3-oxidOt 30 perc alatt, szobahőmér­sékleten, keverés közben részletekben 70 g (0,7 mól) hexametilénimin és 120 ml metanol olda­tához adunk. A keverést további 16 órán át folytatjuk, majd a reakcióelegyet vákuumban 30 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten bepárol­juk. Az oldatott a nem-bázikus' szennyezések eltávolítása céljából éterrel extraháljuk. A vi­zes savas réteget lehűtjük és híg nátriumhidr­oxiddal ímeglúgosítjuk. A kiváló nyers reakció­terméket metilénkloridos extrakcióval elvá­lasztjuk. Metilénklorid-hexáivelegyből történő átkristályosítás után '6-klór-2-((hexahid:roaze­pin-l-ilJ-imetilj-^-fenil-kinazolin-S-oxidot ka­punk. Op.: 98—ilOO C°. További, óter-petroléter elegyből történő átkristályosítás után 99—lOll C°-on olvadó sárga tűket kapunk. 5,0 g (13,55 millimól) 6-klór-2-[(hiexahidro­azepin-l-il)metil]-4^fen:ilkinazolin-3-oxidoit 100 ml acatonnal képezett oldatát keverés közben szobahőmérsékleten 4,24 ml (9,66 g; 68 milli­mól) metiljodiddal elegyítjük. A kiváló reak­cióterméket elválasztjuk, acetonnal és éterrel mossuk. Metanol-etanol elegyből történő át­kristályosítás után 208—210 C°-on bomlás köz­ben olvadó l-(6-klór-4-fenil-2-kinazohnilmetil)­-Jl-metilhexahidroazepini um-jodid^3-oxidot ka­punk. További metanolos átkristályosítás után sárga, 205—207 C°-on bomlás közben olvadó prizmákat kapunk. 3. példa: 0,77 g {1,69 millimól) (6-Mór-4-fen£-2-kma­zolinilmetil) trimetil-ammónium j odid-3-oxidüt 25 ml 12%-os metanolos monometilamin-oldat­tal kezelünk. A reakcióterméket a 2. példában ismertetett módon izolálva 235—237 C° olva­dáspontú 74dár^2^metü-amino~5-f enil-3H-l ,4--benzodiazepin-4-oxidot kapunk. 4. példa: 6-Mór-4^fenilH2-piperidmom.ettl^kinazolin-3-noxidot mietüjodiddal reagáltatunk, majd a 6 képződő kvaterner amint az 1. példában leírt módon monometilaminnal hozzuk reakcióba. A kapott termék a 7-kló;r-2-metilamino-5-fenil­-3Hnl ,4-benzodiazepin-4-oxid. 5 5. példa: 6^klórJ2Hmorfolinomietii-4-feniil-kinazolin-3--oxidot metiljodiddal reagáltatunk, miajd a kép-10 ződő kvaterner amint az 1. példában leírt mó­don monometilaminnal hozzuk reakcióba. A kapott termék a 7-klór-2-:metilaminio-5-fenil­-3H-1,4-benzodiazepin-4-oxid. 15 6. példa: 6-klór-2-,etiléni;minometil-4-fenil-kinazolin-3--oxidot metiljodiddal reagáltatunk, majd a kép­ződő kvaterner amint az 1. példában leírt mó-20 don monometilaminnal hozzuk reakcióba. A ka^ pott termék a 7-klór-2-metilamino-5-fenil-3H­Jl ,4-benzodiazepin-4-oxid. 25 7. példa: 6-klór-2^pirrolidinometil-4-fenil-kinazolin-^3--oxidot metiljodiddal reagáltatunk, majd a kép­ződő kvaterner amint az 1. példában leírt mó-30 don monometilaminnal hozzuk reakcióba. A ka­pott termék a 7-klór-2-metilammo-5-ienil-3H­-1,4-benzodiazepin-4-oxid. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (III) általános képletű benzodiiaze­pin-származékok előállítására (mely képletben Rs, R 4 és R 5 jelentése hidrogénatom, halogén­atom vagy trifluormetil-csoport; R^ és R7 je­lentése hidrogénatom vagy kis szénatomszámú alkil-csoport és R8 jelentése hidrogénatom vagy 45 kis szénatomszámú alkil-csoport) azzal jellemez­ve, hogy valamely (I) általános képletű kinazo­lin-származékot (mely képletben R3, R4, R ä, R« és R7 jelentése a fent megadott; Rí és R2 jelen­tése külön-külön kis szénatomszámú alkil-cso-50 port vagy együtt kis szénatomszámú alkilén­vagy oxa-kis szénatomszámú alkilén-csoportot képeznek; R10 jelentése kis szénatomszámú al­kil- vagy aralkil-csoport és X valamely sav­addiciós só anionja) valamely (II) általános 55 képletű vegyülettel reagáltatunk (ahol R8 je­lentése a fent megadott). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási 60 anyagként olyan, az 1. igénypontban ismerte­tett képletű kinazolin-származékokat alkalma­zunk, melyekben R4 , R5, Re és R7 jelentése hid­rogénatom. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato-65 sítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási 3

Next

/
Thumbnails
Contents