155938. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomással működő hordozható légzési resuscitátor

155938 A fenti készüléknek, de valamennyi gáznyomással működő készüléknek igen nagy hátránya a magas oxigénfogyasztás, ugyanis az oxigén kilégzéskor is áramlik a palackból, de akkor a szabadba távozik. Tekintettel arra, hogy a baleseti légzőkészüléknek hordozhatónak kell lennie, természetesen a rendelkezésire álló oxigén mennyisége is korlátozott. A kilégzés ütemekor szabadba távozó oxigén igen megrövidíti a készülék hatásosságának idejét. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése és egy olyan resuscitátor létesítése, amelynél az oxigén nem tud a szabadba távozni még kilégzéskor sem, továbbá amely biztosítja a szükséges belégzósi-kilégzési arányt, a szükséges frekvenciát. Továbbá célja a találmánynak, hogy a készülék holt tere minimális legyen és így megfelelő alveoláris ventillációt hozzon létre. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a kilégzés fázisában az oxigént egy hengerbe vezetjük, amelyben a nyomásnövekedésre térfogatnövekedés keletkezik egy erőtárolóval támasztott dugattyú elmozdulására és ez a dugattyú egyúttal működteti, illetve vezérli a kies belégző szelepet is. A fentiek értelmében a találmány szerinti iresuscitátomak, amely közös tengellyel szinkron működtetett ki- és belégző szelepekkel, valamint a szelepházhoz csatlakozó du^attyúházba torkolló gázbeömlő csonkkal rendelkezik a dugattyúházban elrendezett, erőtárolóval a gázbeömlő csonk felé eső alaphelyzetébe kényszerített dugattyúja és a dugattyú által a dugattyú két meghatározott helyzetében működtetett és a ki- és belégző szelepek közös tengelyét két véghelyzetéig elmozdító pillanatkapcsolója van. A lélegeztetés frekvenciájának és ütemének beállítására a találmány szerinti resuscitátor az erőtároló erejét beállító szerkezettel, valamint a dugattyú erő tároló felé eső oldala elől a levegőt szabályozható sebességgel kiengedő szervvel rendelkezik. A találmány szerinti resuscitátor a kitűzött célt teljes egészében kielégíti ugyanis tetszés szerinti frekvenciájú ill. ütemű lélegeztetést biztosít 100%-os gáz hasznosítás mellett. A belégzés relatív nagy sebességgel történik, a készü1ék holttere minimá'üs és így az alveoláris ventilláció hatásfoka kitűnő. A találmányt részlegesen egy kiviteli .példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük, amelyen a ta'lálmány szerinti resuscitátor metszetét tüntettük fel. A találmány szerinti készülék 2 szelepházához menetesen 1 dugattyúház csatlakozik. A dugattyúházfoan egy 3 karmantyús dugattyú van elrendezve, amelyet ala-pállásban 4 erőtároló a kiviteli példánál spirálrugó tart. Az 1 dugattyúházban a 3 dugattyú előtti térben 11 gáztbeömT

ő csonk torkollik. A 4 rugó ereiének beállítására, azaz a készülék frekvenciaállítására az 1 dugattyúház menetes 5 sapkával van lezárva, amelyre belül 7 tömítőgyűrűvel ellátott 6 rugótányér fekszik fel. A levegő szabályozható kiengedésének biztosítására az 5 menetes sapkán 8 ferdeirányú furatok vannak kiképezve, amelyek szabadba torkolló keresztmet-5 szetűk szabályozhatóságára és ezáltal a légzésarány beállítására az 5 sapkán 9 menetes kúpos gyűrű van elrendezve, amely tengelyirányú 10 furatökkai rendelkezik. A 11 gázbeömlő csonk egy 12 távtartó gyűrűt rögzít az 1 du-10 gattyúházban, amely távtartó gyűrű a 3 dugatytyú és egy pillanatkapcsoló véghélyzeteit határozza meg. A 2 szelepházban 19a belégző nyílásokat és 20a kilégző nyílásokat záró illetve nyitó 19 15 belégző- és 20 kdlégzőszelepek vannak elrendezve 18 közös tengelyre rögzítve. A 18 szeleptengelyhez a 13 pillanatkapcsoló 16 szelepváltó karjai kis játékot megengedően kapcsolódnak. A 13 pillanatkapcsolóban 15 váltóirugók 20 vannak elrendezve, továbbá a 16 szelepváltó karókhoz csatlakozó 17 konzolok. A 13 pillanatkapcsoló a 3 dugattyúval 14 szár révén áll kapcsolatban mégpedig oly módon, hogy 3 dugattyú a 14 szárral két különböző helyzetében 25 kapcsolódik össze. A 2 szelepház 1 dugattyúházzal ellentétes végén a 20 kilégzőszelepet védő 22 zárósapka van elrendezve, amelyen keresztül a ki- és belégző szelepek 18 tengelyének meghosszabbí-30 tott 21 kézi szelepváltó fogantyúként kiképzett vége nyúlik. A 2 szelepház felső részén továbbá 23 túlnyomásos szelep van elrendezve, amely a szelepház belső terébe torkolló 24 nyílást zárja. A 23 túlnyomásos szelep 25 sze-35 leprugóval és a rugó erejének beállítására szolgáló 26 szelepsapkával rendelkezik. A 2 szelepháznak a paciens felé vagy a légzőmaszk felé vezető csonkja 30 fojtási hellyel van kiképezve, amelyet előnyösen egymás felé fordított két 4° csonkakúp alkot. A fojtási helyen 29 levegőszelep van elrendezve, amely 28 rugóval és a 30 fojtási helyen átáramló oxigén szívóhatására a 2.9 szelepen keresztül levegő áramlik a készülékbe és az oxigénnel keveredve jut a 45 pacienshez. A találmány szerinti resuscitátor működése a következő. Az 1 dugattyúházon lévő 11 gázbeömlő csonkot összekötjük pl. egy oxigénpalackra szerelt reduktorral. A 11 csonkon ke-50 resztül beengedjük az oxigént az 1 dugattyúházba. A beáramló gáz nyomására a 3 dugattyú az alapállásból kiindul és összenyomja a 4 rugót. Ezzel egyidejűleg az 1 dugattyúházból a 3 dugattyú 4 rugó felé eső oldala elől a levegő 55 a

8 furatokon távozik. A 3 dugattyú bizonyos elmozdulása után magával húzza a 13 pillanatkapcsolót a 14 szár révén és amikor a 13 pillanatkapcsoló a 12 távtartó gyűrűn ütközik, a 15 rugók a 16 szelepváltó karok és a karokat tartó 60 17 konzol révén megrántja a 18 tengelyt. A 18 tengely elmozdulására kinyilik a 19 belégzőszelep és egyidejűleg zár a 20 kilégzőszelep. Ekkor történik a belégzés. A belégzés mindaddig tart, míg az 1 dugattyúházban a belég«5 zéshez áramló oxigén hatására a 3 dugattyú 2