155922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet magágy előkészítésére

3 155922 4 azonban, hogy ugyanolyan növények eddig még egyértelműen ismertté nem vált körülmények hatására éppen a tömörített talajrészakiben, pl. keréknyomokban jobban fejlődnek, mint az e mellett levő laza talajban. Azt gyanítják, hogy ezek a jelenségek a növekedési periódus alatti időjárási viszonyok következtében a talaj víz­gazdálkodásának különböző reakciójára vezet­hetők vissza. A találmány célja növények részére a növe­kedési feltételek javítása és ezáltal nagyobb ter­méseredmény elérése. A találmány feladata a talaj szerkezetének kialakítására olyan eljárás és szerkezet létesí­tése, amelyek a növényeknek mindig optimális fejlődési fejtételeket biztosítanak, függetlenül az esetleges időjárási befolyásoktól vagy más, előzőleg nem befolyásolható körülményektől, amik eddig a növény növekedésére befolyással voltak. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy a magágy előkészítésénél homogén felső talaj­réteg talajtömörítő vagy talaj porhanyító szer­kezettel való előállítása folyamán vagy után a talajt meghatározott távolságokban merevre döngöljük és így tudatosan a művelési mély­ség alsó határáig (eketalp) érő tömörített sza­kaszt hozunk létre. Az eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet a találmány szerint több párhuzamos csillagben­ger és egy csillagtömörítő kombinációjából áll, amelyeknél a csillagkarok végein elhelyezett, felületeikkel sugárirányban kívül levő lapok, és gyűrűkből és a tömörítőhengerrel párhuza­mos irányú hosszrudakból összeépített porha­nyító rács van. A lapok nyomófelületei jelentősen nagyobbak, mint a csillagkarok velük párhuzamos kereszt­metszeti felületei és normál, hegyben kifutó csillagkarokkal váltakozva helyezhetők el. A porhanyító rács mindegyik gyűrűje két egy­másban koncentrikusan ágyazott és rudak ré­vén egymáshoz erősített gyűrűből áll, amelyek közül a külső kisebb a csillaghenger átmérőjé­nél és a belső nagyobb, mint a tömörítőtengely átmérője. A gyűrűk önmagukban ismert módon a tömörítőtengellyel párhuzamos irányú hossz­rudakkal vannak összeerősítve, melyeknek szá­ma nagyobb a kerületen elosztott csillagkarok hosszsorainak számánál. A kerületi sorok között megfelelő számú egyes rács is elhelyezhető, ami­kor mindig két gyűrű rövid hosszsorokkal van összekötve és ezáltal rácskerék-szerű szerkezet jön létre. A porhanyító munka további javí­tására a porhanyító rács, illetve a rácskerekek hosszrúdjai járulékos porhanyító szerszámokkal vannak fölszerelve. Ezek helyben maradó fo­gakként vannak kialakítva, vagy többélű tár­csákként, amelyek távolságtartó hüvelyekkel váltakozva a hosszrudakon forgathatóan van­nak elhelyezve. A hosszrudak a tárcsák tenge­lyeit képezik. Az eljárás előnyei abból állnak, hogy a ta­lajban váltakozva lazább és tömör szakaszok jönnek létre. A később felszínre törő, vagy magágyból előbújó növény tehát mindig a ta­lajviszonyoknak megfelelő optimális növekedési feltételeket találja meg. Ezáltal gyakorlatilag azt a felismerést alkalmazzuk, hogy a növények meghatározott feltételek, esetén tömörített ta­lajban jobban fejlődnek, mint lazában és for­dítva. A növény a legjobb viszonyokat tudja magának „kiválasztani". A szerkezet kombiná­lása azért előnyös, mert'ez az ismert szerkeze­tekhez viszonyítva jobb porhanyított talajszer­kezetet tesz lehetővé egyidejű részleges talaj­tömörítés mellett. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárással megmunkált talaj keresztmetszetének elvi váz­lata. A 2. ábra porhanyítóráesal ellátott csillaghen­ger vázlata. A 3. ábra a 2. ábra A—A vonala menti met­szet. A 4. ábra a szerkezet osztott porhanyító ráccsal ellátott kiviteli alakja. Az 5. ábra a 4. ábra D—|D vonala menti met­szet. A 6. ábra a kombinált szerkezet működés­módját szemléltető vázlat. A 7. ábra a fogak hosszrudakban való elhe­lyezésének vázlata. A 8. ábra a tárcsák elhelyezési vázlata. A kombinált szerkezetet a talaj szántása után alkalmazzuk. A következőkben ismerte­tésre kerülő szerkezet legördül a talajon és ezt meghatározott távolságokban tömörre nyomja össze. A közben levő talaj szokásos módon tö­mörödik annak érdekében, hogy jó talajzárás jöjjön létre és a felület finoman porhanyítóttá váljon. Az 1. ábrán az eljárással elért talaj­szerkezetet ábrázoljuk. A felületen vékony 1 morzsalékos réteg van, amit az egyenletesen tömörített 2 felső réteg követ. Ezalatt vasta­gabb 3 laza talajréteg van, amely a 4 megmű­velési mélység határáig terjed. Az eddigi eljárás szerint az 1 morzsalékos réteget porhanyító eszközzel, pl. boronával és az alatta levő tömö­rített 2 felső réteget talajtömörítő eszközzel hozták létre. A találmány szerinti eljárással most szabályos vagy szabálytalan távolságok­ban tömörített 5 szakaszokat hozunk létre, amelyek nyomókúp alakjában a művelési mély­ség határáig nyúlnak. Az ehhez tartozó szer­kezet szerszámai a 3 lazább talajréteg 6 felső határáig süllyednek be és ezalatt a tömörített 5 szakaszt képezik ki. Az 5 szakaszok között levő 7 akna finoman porhanyított földdel telik meg. Az ehhez tartozó szerkezet csillaghengerekkel ellátott csillagtömörítőből áll, melynek 8 csil­lagai egyenként vagy csoportokban a 9 tömö­rítőtengelyen forgathatóan vannak ágyazva. A 10 csillagkarokon 11 lapok vannak, melyeknek nagy felületei sugárirányban kifelé vannak el­helyezve. A 10 csillagkarok kerületi sorai kö­zött 1:2 gyűrűk vannak elhelyezve, amelyek egy külső 13 és egy belső 14 gyűrűből 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents