155917. lajstromszámú szabadalom • Anyagelosztószekrény, főleg papíripari gépekhez

155917 5 ß és kialakul a szövet második rétege. A 13 szitáról 21 habléc távolítja el a 20 szűkülő íírközön belül levő alapanyagból a 13 szitán átnyomódott vizet. Az alapanyagnak a 20 térközbe való betáplálására 30 alapanyagelosztószekrényt alkalmazunk. Ez az anyagelosztószeíkrény keresztirányú áramlású 31 táptartályt tartalmaz, mely táptartály keresztmetszete az áramlás irányában csökken. A táptartályon átszivattyúzott alapanyag egy 32 gyűjtőtartályba kerül a géptől távolabb elhelyezett számos 33 vezetéken keresztül, melyek közül az ábrán csupán egy látható. A 32 gyűjtőtartályon belül az alapanyag számos, viszonylag szűk furatú 34 súrlódó csövön keresztül áramlik lefelé a 35 örvénykamrába. Az örvénykamrából való kilépés egyúttal az említett rés belépése is. Ez a rés lényegében egy 36 áramlású csatorna, melyen keresztül az alapanyag a 20 szűkülő térközbe áramlik. A 35 örvénykamra keresztmetszete derékszögű, a belépő 34 súrlódó csövek és a 36 csatorna, mely az alapanyag kilépésül szolgál, a kamra szomszédos falain helyezkednek el. A 36 csatorna 36a első, hosszabb szakasza szöget zár be a 20 szűkülő térköz fő áramlási irányával, 36b második, rövidebb szakasza pedig lényegében egy irányba esik az említett fő áramlási iránnyal. A 36 csatornát, mely az anyagelosztószekrény keskeny kilépő járatát alkotja, egy 40 felső lemez és egy 41 alsó lemez határozza meg. E két lemez a gép szélessége mentén terjed ki. Mindkét lemez kimerevítése számos, a lemezekre merőlegesen elhelyezkedő, hoszszanti kiterjedésű bordákkal történik. A 40 lemez a 42 bordákkal a 41 lemez pedig a 43 bordákkal van ellátva. A 40 lemez és 42 bordái úgy helyezkednek el a 32 gyűjtőtartályon (vagy a gép vázán), hogy a 41 rögzített lemezhez képest függőleges mozgást végezhessenek, így a 40, illetve 41 lemezek közötti távolság és ill. vagy szög változtatható. A 36 csatorna kilépő végénél számos 50 habléc helyezkedik el egymástól bizonyos távolságra a gép mentén keresztirányban. Ezen 50 hablécek az 51 bütykös mechanizmusok segítségével állíthatók, és ezzel változtatható a 36 csatorna kilépő résének mérete a gép szélessége mentén. A 32 gyűjtő tartályban 52 túlfolyó tartály helyezkedik el. . Habár a 40, 41 lemezek lehetnek sík lemezek, ily módon sima 36 csatornát hozva létre, előnyösen alkalmazhatók a lemezek felületén örvénykeltők is, melyek elősegítik örvények létrejöttét az alapanyagon belül. Ezek az örvénykeltő elemek jól láthatók a 2. és 3. ábrán. Az örvénykeltők a 36 csatorna hossza mentén egymástól bizonyos távolságra elhelyezkedő kamrák sorozatából állnak. A 2. ábrán három ilyen kamra látható 60, 61, 62 számokkal jelölve. Két további kamra látható a 3. ábrán 63 és 64 számokkal jelölve, ezek a 36a csatorna szakasz részét képezik, és a 60 kamrától folyás irányba felfelé helyezkednek el. Valamennyi kamra azonos felépítésű. Tekintsük a 63 kamrát, ennek részei a 65 széttartó falrész és a 66 összetartó, szűkülő falrész, ezek a 41 sík lemezzel együttesen alkotják a 63 kamrát. A kamrák, pl. a 63 és 64 kamrák között a felső lemez 67 sík része helyezkedik el, ez a 41 lemezzel egy állandó keresztmetszetű szakaszt határoz meg. A 65 falak széttartása a 41 lemezhez viszonyítva olyan mértékű, hogy a 63 kamrán keresztül folyó alapanyag belsejében a falakról való leválás következtében örvénylés jöjjön létre. A fent leírt anyagelosztószekrénynél a 34 súrlódó csöveken átáramló alapanyag ezen csövek szűk volta következtében nagy sebességre tesz szert. A nagy sebességű alapanyagfolyaim a 35 örvénykamra alsó falának vagy padlójának ütközik, ezáltal örvénylés . keletkezik, amely az alapanyagban keverő, szétoszlató és pehelytelenítő hatást fejt ki. Tekintettel arra, hogy a 35 örvénykamra zárt felépítésű, a jól keveredett, szétoszlatott alapanyag a szűk 36 csatornán keresztül rögtön a réshez jut és kilép a 20 szűkülő térközbe. Mivel a 36 csatorna igen szűk, az alapanyag nagy sebességgel áramlik rajta keresztül. így újra-csomósodásra nincs lehetősége. A 35 örvénykamra működése tehát valójában megjavult az alapanyagra ható nyíró erők és az alapanyag belsejében keletkezett nyíró örvények következtében, mivel fentiek az alapanyagot alapvetően egyenletes, homogén folyadékárammá alakították, melyben a rostok megfelelően elkeveredtek, nem alkotnak pelyheket, csomókat, együtt mozognak a folyadékkal és azzal szuszpenziót alkotnak. Megjegyezzük, hogy az így létrehozott alapanyagáram a lehető legkisebb késedelemmel irányul a 20 szűkülő térrészbe. Mivel az alapanyag hajlamos igen kis távolságon — néhány hüvelyken — belül újra-csomósodni, ajánlatos az alapanyag víztelenítését a nyíró-csatornából vagy résből való kilépés után a lehető leggyorsabban elvégezni. Így a rés kilépő részétől a 20 szűkülő térrész a lehető legkisebb távolságra helyezkedjék el. A fent leírt alapanyagelosztószekrénnyel hosszirányban jelentős méret takarítható meg a asatorna lejtős elhelyezésével. Ez képessé teszi a találmány szerinti anyagelosztószekrényt rétegező gépek második és bármely következő rétegénél való alkalmazásra. A lejtősség csökkenti a csatorna kinyúlását is, és ezen kívül a csatornát határoló lemezek alatt és felett megfelelő teret biztosít a készüléket merevítő háromszög alakú bordák számára. Ez a merevítés viszont lehetővé teszi a felső lemez állíthatóságát az alsó lemezhez képest. Mindezen tulajdonságok nagy fontosságúak a jó minőségű alapanyag előállítása szempontjából. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 "9