155889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilát-kopolimer alapú lakkipari műgyanták, lakkok és zománcok előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVAIAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. XI. 02. (SE—1330) Közzététel napja: 1968. IX. 25. Megjelent: 1969. X. 15. 1S5889 \* / Szabadalmi osztály. 22 h Nemzetközi osztály: C 09 f Decimal osztályozás: Székely Géza vegyészmérnök, 30%, Bär Vilmos vegyészmérnök, 3>0%, Gálszécsy Ferenc közgazdász, 30%, Kollár Mihály vegyészmérnök, 10%, Budapest Eljárás akrilát-kopolimer alapú lakkipari műgyanták, lakkok és zománcok előállítására Az akrilátos lakkipari műgyanták és a felhasználásukkal készült lakkok, illetve zománcok alkalmazása — elsősorban a fejlett ipari országokban rohamosan növekszik. A felhasználás gyors emelkedése tulajdonságaiknak és 5 egyszerű felviteli technológiájuknak köszönhető. , Az akrilátos lakkfilm magasfényű, világos, rugalmas, víznek, híg sósavnak és lúgoknak ellenáll, fényálló, nem öregszik, időjárásálló. A beégető típusok, megfelelő hőkezelés után hő JQ és vegyszerállóak is. Ezek a tulajdonságok a polimerlánc telítettségének következménye, ami egyúttal azt is eredményezi, hogy a film fiziológiailag közömbös. A kopolimerizáció egyúttal lehetővé teszi a tulajdonságok kívánság sze- 15 rinti irányítását és az üvegkeménytől az egészen lágy filmig minden változat előállítható. Az akrilátos lakkok illetve zománcok egykomponensűek és azonos (egyszerű) technológiával alkalmazhatók, mint a klasszikus lakkok. Az akrilátos lakkipari műgyanták előállítás sara legcélszerűbb az oldószeres polimerizáció, illetve kopolimerizáció, mert: a) leggazdaságosabb — megtakarítható a kicsapás, ill. az újból való oldás; b) egyenletes terméket eredményez — miután a helyi reakciók és túlmelegedés kiküszöbölődik; 20 25 30 2 c) hathatós hőcserét és szabályozást tesz lehetővé az oldószer jelenléte; d) az aktív oldószer úgy a monomert, mint a kopolimert egyaránt oldja. Az oldószeres kopolimerizáció aktív oldószerben azonban három súlyos problémát vet fel. 1. Kis molekulasúlyú termékek állíthatók csak elő, mert az oldószer az aktív polimergyökkel reakcióba lép és végcsoportként beépül, ami a további növekedést megszünteti. Ezért ilyen körülmények között a keletkezett polimer lánc hossza rövidebb a kinetikai lánchossznál. A polimerizációs fok annál kisebb, minél alacsonyabb a monomer koncentrációja, ill. minél több az oldószer. 2. Közepes mol-súly a legmegfelelőbben kiválasztott oldószer esetén is csak magas monomer koncentrációval érhető el, ilyen esetben már számolni kell azzal, hogy részleges kicsapás áll be, illetve 3. az oldószer utolsó nyomai igen nehezen vagy egyáltalán nem távolíthatók el. Ez annál fokozottabban fennáll, minél koncentráltabb az oldat, ill. minél magasabb a kopolimer-oldat viszkozitása. Azt kerestük, hogy melyek azok a mol-súly intervallumok, melyeknél a lakktechnikai tulajdonságok optimálisak, és speciálisan melyek azok a kopolimer összetételek, melyek a kívánt tulajdonságokat eredményezik, majd ezek hogy 155889