155888. lajstromszámú szabadalom • Cellástárcsás szemenkénti vetőgép többféle méretű mag kivetésére és többféle tőtávolság biztosítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. II. 02. (SA—1847) Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. X. 15. 155888 • <"«/ \ ', -iH K'üiGta Szabadalmi osztály: 45 b 7/04 Nemzetközi osztály: A 01 c 7/04 Decimal osztályozás: 631.331.54 Szabó Géza oki. mezőgazdasági mérnök, Jermy Sándor oki. mezőgazdasági mérnök, Domokos Endre oki. gépészmérnök, Budapest Cellástárcsás szemenkénti vetőgép többféle méretű mag kivetésére és többféle tőtávolság biztosítására lA szemenkénti vetés, különösen a cukorrépa szemenkénti vetése nagymértékben előretört az agrotechnika területén. A vele kapcsolatos egye­lési munka- és vetőmagmegtakarítás, továbbá a többlettermelés arra ösztökéli a fejlettebb ter­melőket, hogy szemenként vessenek. Ujabban a szemenkénti vetés agrotechnikája olyan többletkövetelményeket támaszt a vető­gépekkel szemben, melyeknek a legújabban ki­alakított vetőgépek is csak részben és szerfelett bonyolult mechanizmussal, valamint szakérte­lem-igény mellett, tehát jelentékeny előállítási és üzemeltetési költségtöbblet révén képesek eleget tenni. Ezek a követelmények: 1. Többféle méretű vetőmag alkalmazhatósága, ugyanis a magkikészítő üzemek nem képesek egyméretű maggal kiszolgálni a termelőket. 2. Többféle tőtávolságra való vetési lehetőség, a további állománylazítás céljából. 3. Bármely módon kikészített (önkoptatott, polírozott, drazsírozott, stb.) vetőmag felhasz­nálhatósága, sőt a genetikailag egycsírájú, köz­ismerten lapos alakú mag kivethetősége, 4. A vetéssel egyidejűleg a növényvédőszerek­nek és tápanyagoknak a magágyba juttatása. 5. A veréssel egyidejűleg történő gyomirtó vagy egyéb permetezés, akár sávosan, akár a teljes talajfelületen. Az 1. pontban foglalt követelményt ez ideig vetőtárcsacserével oldották meg, mely módszer 30 10 15 20 25 igen költséges, ugyanis a vetőtárcsák a gép leg­drágább elemei, másrészt szerelési, tehát szak­értelem-igényes munkát követel. E módszer hiá­nyossága az is, hogy a vetőtárcsák elcserélhetők, s a nem megfelelő tárcsák hiányos vagy kettős vetést, valamint magtörést okoznak. A 2. pont követelményét jelenleg több foko­zatú áttételművekkel oldják meg (fogaskerekes, Mnckerekes, ékszíjas, stb. meghajtás). Ez a megoldás ugyancsak közismerten bonyolult és költséges. A 3. pontban foglaltak az ismert gépekkel nem elégíthetők ki, mert a lapos „inonocarp" vetőmagot — alakja miatt — megengedhetet­lenül törik, továbbá azt zömben kettesével ve­tik ki. A 4. pontban foglaltak az ismert gépekkel ugyancsak nem oldhatók meg. Az 5. pont követelményét minden ismert ve­tőgép permetezőszivattyú alkalmazásával elégí­ti ki, ami közismerten drága és szakértelemigé­nyes, könnyen meghibásodó megoldás. Fenti öt követelményt a találmány szerinti vetőgép áttételművek és vetStárcsacserék nélkül oldja meg, ami az ismert gépekhez képest szak­értelmet nem igénylő nagyfokú egyszerűséget, azonnali átállíthatóságot és olcsó kivitelt biz­tosít. 155888

Next

/
Thumbnails
Contents