155866. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázelegy két összetevőjének mérésére infravörös módszerrel
3 vékony fémmembrán osztja ketté. A membrán kondenzátoumi'krofon egyik fegyverzetét alkotja. A detektorkamra a vizsgált gázelegyből meghatározni kívánt gazalkotóval van töltve. A szűrőikamrák a mérést befolyásoló gázai- 5 kotokkal töltöttek. E töltő gázok feladata a mérést zavaró hullámhosszak kiszűrése azáltal, hogy abszorbeálják a rájuk jellemző hullámhosszon kibocsájtott sugarakat. Mindkét sugárutat az M szink- 10 ron motorral hajtott forgódiafragina periodikusan szaggatja. A mérés szokásosan az alábbiak szerint történőik: A két infravörös sugárforrásból azonos inten- 15 zitású periodikusan szaggatott infravörös sugárzási energia jut az SZ szűrő és az A mérő és B összehasonlító kamrákon át a mérendő gázalkotóval töltött és kondenzátor mikrofonnal kettéosztott detektorkamrába (1. á.) Az A 20 mérőkamrán a vizsgálandó gázelegy áramlik át, a B összehasonlítókamra indiferens gázzal töltött. A szűrőkamrák a mérést esetleg zavaró gázalkotókkal vannak feltöltve. Amennyiben a vizsgálandó gázelegy tartalmazza a mérendő 25 alkotót (a detektorkamra töltőgáza) úgy az — abszorbeálása folytán gyengíti a detektorkamra mérőkamra felöli C oldalát ért sugárzási energiát. A detektorkamra C oldalában a töltőgáz hőmérséklete, így nyomása kisebb lesz 30 a detektorkamra D oldali nyomásánál. Á nyomáskülönbség hatására a kondenzátor mikrofon kapacitása — a mikrofon mozgó fegyverzetének kihajlása folytán — megváltozik. A kapacitás változása a sugárzás szaggá- 35 tásának periódusában történik. A feszültség változássá alakított kapacitás változás a gázkoncentráció mértéke. A feszültség jelei elektronikus erősítő erősíti és egyenirányítás után Deprez műszeren kalibrációs görbe segítségé- 40 vei olvasható le a viszgált gázelegyfoen a mért alkotó térfogatszázalékos jelenléte. A készülékek méréshatárát a mérőkamra hossza szabja meg. Számos gázelemzési feladatnál nem elegendő a gázelegy egyetlen alkotójának isimé- 45 rete, de két alkotó koncentrációjának meghatározása már többnyire elegendő. Két alkotó meghatározására két db infravörös gázelemző készüléket használnak. Ismeretesek olyan megoldások, melyeknél egyetlen 50 infravörös gázelemzővel két alkotót határoznak meg. Egyik ilyen megoldás két, más-más gázaíkotókra érzékenyített detektor alkalmazása és a mérési feladattól függően vagy az egyik de- 55 tektorkamrát, vagy a másik detektorkamrát építik be a készülékbe. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a detektorkamra cseréje nagy időkiesést jelent, minden detektorkamra csere után a készülék újbóli nullázása és hitelesítése 60 szükséges. Nem közömbös a második detektor- „ kamra miatti költség-többlet sem. Egy másik megoldásnál ugyancsak két detektorkaimrát alkalmaznak mindegyiket más-más alkotóra érzékenyítve. A detektorkamrák 65 4 egymás alatt helyezkednek el és felváltva viszik hol az egyik, hol a másik detektorkamra által szolgáltatott jelet az erősítőre. E megoldás hátránya, hogy a második detektorkamra jelentős költségtöbbletet jelent, a készülék nullázása, ezzel együtt hitelesítése bonyolult, ugyanis külön-külön kell nullázni a műszert mindkét detektorra vonatkozóan és az első (a sugárforráshoz közelebb eső) detektor előtt történt nullázó beavatkozás (egyik vagy másik oldali sugárintenzitás gyengítése) viszszahat a második (a sugárforrástól távolabb eső) detektorkamrára. További (megoldás egy, de több alkotóra érzékenyített detektorkamra alkalmazása. Ebben az esetben a sugárforrás után mindkét sugárnyalábba a mérni kívánt alkotótól függően a megfelelő töltőgázzal töltött szűrőkamrákat helyezi egy mechanizmus a sugárforrás és a mérőkamra közé ill. a detektorkamra elé. A periodikusan cserélt szűrőkamra párok szabják meg, hogy az adott mérési időciklusban a készülék melyik alkotót méri. E megoldás hátránya, hogy bonyolult szűrőkatmra mozgató szerkezetet kíván és hogy a szűrőkamrapárok csak geometriailag nem reprodukálhatóan helyezhetők a sugárforrás és a detektorkamra közé, így minden szűrőkamrabeállás nulla eltolódást, ezzel — a mérés felépítéséből következően — a nulla eltolódásnak megfelelő értékű mérési hibát okoz. Az alábbiakban ismertetésre kerülő találmány szerinti megoldás kiküszöböli a fenti megoldásoknál ismertetett hátrányokat, egyszerűen valósítja meg egyetlen infravörös gázelemzővel két gázalkotó koncentrációjának egymás után történő periodikus mérését. A találmány szerinti elrendezés két gázalkotóra érzékenyített detektorkamrát, két mérőkamrát és két szűrőkamrát tartalmaz, mely szűrőkamrák egyike az egyik, másika a másik meghatározni kívánt alkotót szűri ki a sugárutakból. A vizsgálandó gázelegy mágnes szelepek vezérlése útján periodikusan az egyik, majd a másik szűrőkamra alatt elhelyezett mérőkamrán áramlik át. A találmány szerinti elrendezésben tehát mi is két alkotóra érzékenyített detektorkamrát alkalmazunk, az újdonság azonban az, hogy két mérőkamrát és két más és más gázalkotóval töltött szűrőkamrát alkalmazunk. A mintagáznak hol az egyik, hol a másik mérőkamrán való átáramoltatásával válik a mérés szelektívvé. A mérés menetét a 2. ábrán látható találmány szerinti példakénti elrendezés alapján ismertetjük. Az 1 és 2 infravörös sugárforrásokból a 3 szinkron motorral hajtott 4 forgódiafragma periodikusan szaggatja az azonos intenzitású sugárzási energiát, mely az 5 és 6 szűrőkamrákon, ill. a 7 és 8 mérőkamrákon át jut a 9 detektor-2