155859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ionterápiás kezeléshez
7 155859 6 csepp'törő fal szerepét tehát a 21 tartály hengeres fala tölti be. Az ebbe a falba ütköző kisméretű cseppek tovább aprózódnak, miáltal a balloelektromos hatás még intenzivebbé válik. A 21 tartályban uralkodó túlnyomás a bipolárisan ionizált részecskéket a 27 fedő 28 nyílásán át a 8 unipolarizátorba juttatja. A 29 csőcsonk a nagynyomású levegőt szállító gumicső csatlakoztatására szolgál, míg a 30 hollandi anya 23, 24, 25 részekből álló egység egyszerű be ill. kiszerelésére alkalmas. Az ioniofc káros rekombinációjának megakadályozása céljából 24 porlasztó fej, 21 tartály és 27 fedő célszerűen műanyagból készül. A 3. ábra az unipolarizátor példaképeni kiviteli szerekzetét szemlélteti, ahol 41 belépő csőcsonk 42 célszerűen hengeres cső, 43 kilépő csőcsonk és 44 közdarab belső furatán haladnak végig a bipolárisan ionizált részecskék, amelyiet a 45 gyűrűelektród és a vele ellenkező polaritású 46 hálóelektród választ szét pozitív és negatív ionáramra. A 45 gyűrűelektródával ellentétes töltésű ionok az elektródára lecsapódnak és a föld felé elvezetődnek, míg a 46 hálóelektródával ellentétes töltésű ionok a hálóelektróda résein és a kilépő csőcsonkon át a pácienshez jutnak. 47 és 48 a két elektróda kivezetése, ahová a 13 feszültség formáló csatlakoztatható. Az unipolarizátor legmélyebb pontján elhelyezett 49 oliva arra szolgál, hogy az unipolarizátorban befogott, kezeléshez felhasználni nem kívánt ionok által szállított vízmennyiséget csövön át visszavezesse a 21 tartályba. A 4/a. ábrán az unipolarizátor táplálására szolgáló áramköri elrendezés látható. Az 51 hálózati transzformátor szekunder feszültségét az 52 egység egyenirányítja. Az így kapott negatív feszültséget rákapcsoljuk a 43 gyűrűelektródára (negatív ionterápia esetén). Ez a feszültség az unipolarizátorban áramló pozitív ionokat magához vonzza, míg a negatívokat középre kényszeríti. Az 51 transzformátor ugyanakkor feszültséget szolgáltat az 53 egyenirányítónak is. Az utóbbi által szolgáltatott pozitív egyenfeszültség az 54 egységen keresztül kapcsolódik a 45 hálóelektródához. Ez a pozitív feszültség a 43. gyűrűelektródával fókuszált negatív ionokat vonzza és tengelyirányban gyorsítja. A felgyorsult negatív ionok a pozitív rács menetei között átrepülnek és a pácienshez jutnak. A negatív ionok egy része azonban a hálóra felrepül és ott rekombinálódik. Ennek elkerülése céljából a 45 hálóelektródán nem állandó, hanem szakaszosan megjelenő, majd eltűnő feszültséget kell alkalmazni. Ezt a célt szolgálja az 54 áramkör amely az egyenfeszültséget szakaszosan megjelenő és eltűnő impulzusokká alakítja. Ez az egység lehet pl. egy kapcsolóóra, Amíg a hálóelektródán feszültség van, gyorsítja a negatív ionókat, amikor pedig feszültségmentessé Válik, akkor a felgyorsult negatív ionok úgy halaclnak tovább a páciens felé, hogy közben nem hat rájuk elektromos erőtér. A 4/b. ábra az elektródákon levő feszültséget mutatja az idő függvényében. 61 feszültség van a gyűrűelektródára, 62 pedig a hálóelektródára kapcsolva. Ha i6;3 és 64-el jelölt időtartamok arányát jól Választjuk meg, akkor a negatív ionok nem folyamatosan, hanem szakaszosan haladnak a páciens felé és a hálóelektródán éppen akkor tűnik el a feszültség, amikor a következő ionköteg a hálót éppen eléri. Az 5. ábra az unipolarizátor tápfeszültség ellátására alkalmas, áramkör példaképpeni kiviteli alakját mutatja. A tápegység energiaellátását hálózati transzformátor végzi, amelynek 71 primer, valamint 712 és 73 szekunder tekercse van. A 72 tekercs 74 és 75 diódából, 76 és 77 szűrőkondenzátorból és 78 fojtótekercsből felépített kétoldalas egyenirányító áramkört működtet. Negatív ionok előállítása esetén a szűrt egyenfeszültség negatív pólusa a 43 unipolarizátor gyűrűelektródájához van kapcsolva, míg a pozitív pólus földelve van. A 73 tekercs a 79 diódából és a 80 ellenállásból álló egyoldalas egyenirányító áramkört táplálja. Mivel a körben nincs tárolóelem, lüktető egyenfeszültséget kapunk, amelynek negatív pólusa földelve van, pozitív pólusa pedig az unipolarizátor 45 hálóelektródájához van kapcsolva. A 6. ábra az unipolarizátor tápfeszültség ellátására szolgáló áramkör másik példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. A 81 transzformátor 82 diódából és 83 potenciométerként kialakított terhelő ellenállásból álló egyenirányító áramkört táplál. A 83 potenciométer 84 csúszkája földelve van. A negatív feszültséget 85 nagykapacitású kondenzátor szűri, így az unipolarizátor 45 hálóelektródájára szűrt negatív egyenfeszültség kerül. A potenciométer 84 csuszka feletti része ellenben nincsen szűrve, így a 431 gyűrűelektróda lüktető pozitív egyenfeszültséget kap. A 7a ábra a páciens feltöltésére szolgáló áramköri elrendezés példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. A 91 ionizátorból kilépő 92 ionokat 93 paciens belégzi, akit a földtől 94 szigetelő lap választ el. A paciensre a 95 generátor töltőfeszültsége 9'6 elektródán át kapcsolódik. Hogy a töltőfeszültséget szolgáltató generátor a légzési ciklus megfelelő pillanatában adjon megfelelő polaritású feszültséget, a légzési ciklussal arányos jellel kell vezérelni. Erre szolgál a paciensen elhelyezett 97 légzésérzékelő, amely lehet a szájnyílás előtt elhelyezett termisztor, a mellkast körülvevő nyúlásmérő öv, a mellkas kitágulásával együttjáró impedanciaváltozás mérésére szolgáló két mellkasi elektróda stb. amely a 9:8 mérő és erősítő áramkörre csatlakozik. Ez az áramkör amely célszerűen Wheatstone-híd és egyenfeszültségű erősítő, a légzéssel arányos elektromos kimenő jelet szolgáltat a 99 komparátor áramkörnek. Utóbbinál a komparálási szint úgy van beállítva, hogy a légzési ciklus előírt pontján billenjen és adjon indítójelet a 100 vezérlőáram-10 15 20 25 30 35 40 45 50 5& 60 4 1
