155853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lágyított polivinilklorid-alapú termékek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. X. 19. (MA—1648) Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. X. 15. 155853 i \ üt Szabadalmi osztály: 39 b 16—17 Nemzetközi osztály: C 08 f2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Csikós Rezső igazgató h., Veszprém, 22%, Dr. Mózes Gyula tud. oszt. vez., Veszprém, 18%, Ilinszky István igazgató, Budapest, 10%, Dr. Horváth Ernő főmérnök, Budapest, 10%, Dr. Wolkóber Zoltánné, laborvezető, Budapest, 20%, Kertész Zoltán műsz. oszt. vez., Budapest, 20% Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 50%, Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, Budapest, 50% V " \ * Eljárás lágyított polivinilklorid-alapú termékek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás lágyított poli­vinilklorid-alapú termékek előállítására, kőola­jok desztillációs és extrakciós maradékából adott esetben katalizátor jelenlétében, fuvatás, vagy fluxálás és fuvatás együttes alkalmazásá­val, előírt fizikai tulajdonságú és kémiai össze­tételű bitumenek nagy molekulasúlyú lágyító­ként való alkalmazásával. Ismeretes, hogy polivinilklorid feldolgozásá­nál az alappolimenhez lágyítókat, stabilizátoro­kat, extendereket, antioxidánsokat, töltő anya­gokat és egyéb segédanyagokat adnak. A lágyító szerepe egyrészt a feldolgozási tulajdonságok (lágyuláspont, folyás stb.) javí­tása, másrészt a késztermék fizikai és villamos tulajdonságainak változtatása (üvegesedési pont csökkentése). Lágyítók alkalmazásával — a bennük lévő poláros csoportok révén •— a műanyagot szol­vatálni lehet. A lágyítók a műanyag moleku­lákat összekötő van der Waals erőket csökkent­ve fejtik ki hatásukat. Elsőrendűek azok a lágyítók, amelyek a ben­nük jelenlévő poláros csoportokon keresztül a műanyaghoz nagyobb kötési energiával kapcso­lódnak mint a van der Waals erők és állandó jelleggel képesek beépülni a műanyagba. Ezek főleg karbonil-, észter-, éter-, hidroxil-csopor­tokat tartalmazó vegyületek. A poláros csoportokat nem, vagy kis mérték­ben tartalmazó lágyítók (pl. alifás szénhidro­gének) nem képesek a van der Waals erőket csökkenteni, nem szolvatálják a polimereket, összeférhetőségük korlátozott és csak az elsőd-5 leges lágyítók hígítóiként, extenderként alkal­mazhatók a műanyag feldolgozásánál. A fúvatott bitumenek 2—5 s% oxigén- és 88—85 s% hidrogén-rtartalrnú, kondenzációs és polimerizációs reakciók eredményeként nagyobb 10 molekulákból álló, gélesebb jellegű, reológiailag viszonylag széles hőmérséklettartományban visz­koelasztikusan és plasztikusan viselkedő ter­mékek. Ismeretes, hogy bitumen alapanyagból készí-15 tett burkoló-, vagy szigetelő-anyag előállításá­nál a termék elaszticitásának, szakítószilárd­ságának és egyéb mechanikai jellemzőinek a javítására, valamint a plasztikus tartomány bő­vítésére térhálósítható vagy termoplasztikus 20 polimereket (izocianátok, epoxi-gyanták, kau­csuk féleségek, poliolefinek, polivinilklorid stb.), illetve szervetlen töltőanyagokat (ásványörlemé­nyek) adagolnak a bitumenhez. 25 30 Az említett előnyök mellett azonban a nem térhálósodó polimerek adalékként. való alkal­mazása, illetve a szervetlen töltőanyagok hoz­záadása a rendszer törékenységét növeli, haj­líthatóságát csökkenti. A termék hőmérséklet­-igénybevételí tartománya igen szűk. 155853

Next

/
Thumbnails
Contents