155844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektinkészítmény előállítására

155844 — mint ismeretes — költséges, nagy berende­zést igényel. A jelenleg forgalomba kerülő technikai ké­szítmények egy részének hátrányos tulajdonsá­ga a hővel szembeni érzékenység. E készítmé- 5 nyék kocsonyásító képessége hő hatására erősen csökken. Ez nemcsak élelmiszeripari és konzerv­ipari szempontból korlátozza az ilyen pektin­készítmények felhasználási lehetőségeit, hanem 1Q más területeken is. A hőérzékenységet csökkenti, ha a készít­ményből alkalmas módszerrel, — célszerűen ion­cserével — kivonjuk a fémionokat. Ezt az egyébként ismert elvet is hasznosítja a talál­mány szerinti eljárás. 15 A találmány szerinti eljárásnál elsősorban a pektin kinyerésének kiinduló anyagát képező nyers pektin tartalmú levet mentesítjük az em­lített káros fémionoktól kationcserélő gyantával történő kezelés útján. Az így kationmentesített 20 és leszűrt léből választjuk le — önmagában is­mert módon — alumínium szulfát és nátrium hidrokarbonát hozzáadásával az alumínium pek­tinátot. A kicsapást az eddig ismertek szerint 4—4,!2 pH között végzik, az össapektin tartalom 25 kinyerése /égett. Megállapítottuk, hogy a vég­terméknek hamu és azon belül alumínium tar­talma a híglé kationtalanítása ellenére még elég nagy. A hamutartalom további csökkentésére frak- 30 cionált kicsapást alkalmaztunk és megállapítot­tuk, hogy minél nagyobb az alumínium pektinát frakció molekulasúlya, annál kevesebb a vég­termék hamutartalma. A nagy molekulájú pek­tinek pedig már 2,7—2,8 pH-nál kiválnak. Tehát 25 minél kisebb a kicsapás pH-ja, annál kevesebb a végtermék hamutartalma. Megállapítást nyert az is, hogy 3,5 pH-ig kiválnak mindazok a pektinfrakeiók, amelyeknek zselírozó képessége még nagy, a késztermék hamutartalma viszont 4 " nem haladja túl a normális mértéket. A ki­csapásnál tehát csak annyi nátrium hidrokar­bonát oldat hozzáadását ' javasoljuk, hogy a hidrogénion koncentráció ne haladja túl a 3,5 pH-t. A keletkezett alumínium pektinát csapa- 45 dék további feldolgozása a találmány értelmé­ben a következőképpen történik: Az alumínium pektinát csapadékot tömörít­jük, ionmentes vízzel többbször mossuk, majd szűrés és a víz fő tömegének préselés útján tör- 50 ténő eltávolítása után legalább 60% száraz­anyag tartálomig szárítjuk. Ebben az állapotban a 35—40% nedvességet tartalmazó alumínium pektináthoz 10—25%, célszerűen 20% körüli mennyiségben valamely vízben oldódó oxikar- 55 bon savat, előnyösen citromsavat, vagy borkő­savat adunk, száraz kristályos alakban. Össze­keverés után a még nedves anyagot aprítjuk, majd 80—90% szárazanyag tartalomig tovább szárítjuk és porrá őröljük. ' 60 A találmány szerinti eljárással előállított jó zselírozó képességű pektínkészítmény az oxi­karfoonsav által felszabadított pektin mellett az alumíniumot is tartalmazza oxikarbonsav ve­gyület formájában. A késztermék hamutartal- fi5 ma azonban nem haladja meg az ismert legfej­lettebb eljárásokkal nyert pektin készítmények hamutartalmát. Emellett a találmány szerinti pektin készít­mény az élelmiszeripari felhasználás szempont­jából felmerülő összes gyakorlati követelménye­ket — pl. szín, kötőképesség, állomány, íz — teljes mértékben kielégíti. Az eljárás további előnye az ismert eljárásokkal szemben az egy­szerű technológia, a pektin minőségét károsan befolyásoló sósavas kezelés kiküszöbölése és az eddigi eljárások során felhasznált költséges alkohol megtakarítása. Ezen túlmenően az is­mert eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárásnál kevesebb a hő- és az energiaigény is. Végeredményben az eddigieknél egyszerűbb technológiával történő pektin gyártással jelen­tékeny költségmegtakarítás érhető el. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példával világítjuk meg: 1000 kg ismert módon szulf italt és feltárt tör­kölyhöz 7000 1 90 C° hőmérsékletű kationmentes vizet adunk. A kapott masszát állandó keverés mellett 20 percig 80 C° hőmérsékleten tartjuk, majd a pektines levet elkülönítjük az alakos részektől és rostmentesre szűrjük. Az így ka­pót 6000 1 lé vastartalma 7 mg/l, vagyis össze­sen kb. 42 g vasat tartalmaz Fe2+ ionok alak­jában. Ezt a levet egy Varion KS ioncserélő gyantával töltött oszlopon és egy színtelenítő gyantával töltött oszlopon hajtjuk keresztül. Az­után a technológiában megbatározott mennyi­ségű 20% alumínium szulfát oldattal és 10'% nátrium hidrokarbonát oldattal 3,5 pH-ig ki­csapjuk az első két frakcióban levő nagymo­lekulájú pektint. A kivált csapadékot leszűrjük és ionmentes vízzel alaposan átmossuk. A csa­padékot préseléssel részlegesen víztelenítjük, felaprítva 60% szárazanyagtartalomig szárítjuk. Az így kapott kb. 25 kg félszáraz pektinporhoz 5 kg kristályos citromsavat adunk, alaposan összekeverjük és tovább szárítjuk, majd a szá­raz (80—90%' szárazanyag tartalmú) terméket porrá őröljük. Az így kapott száraz, por alakú készítmény összetétele: pektin kb. 57,3% víz kb. 17,1% hamu (főként A12 0 3 ) kb. 3,9% citromsav (jórészt Al citrát alakban) kb. 21,7% A kapott pektinpor átlagos gélfoka kb. 340 G°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás pektinkészítmény előállítására, pek­tintartalmú természetes hulladék anyagokból nyert nyers pektintartalmú léből,. melynél a pektinlevet kationcserélő gyantával mentesítjük a nehézfém-ionoktól és a festék anyagoktól, az­zal jellemezve, hogy a pektint frakcionáltan 2

Next

/
Thumbnails
Contents