155844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektinkészítmény előállítására
155844 — mint ismeretes — költséges, nagy berendezést igényel. A jelenleg forgalomba kerülő technikai készítmények egy részének hátrányos tulajdonsága a hővel szembeni érzékenység. E készítmé- 5 nyék kocsonyásító képessége hő hatására erősen csökken. Ez nemcsak élelmiszeripari és konzervipari szempontból korlátozza az ilyen pektinkészítmények felhasználási lehetőségeit, hanem 1Q más területeken is. A hőérzékenységet csökkenti, ha a készítményből alkalmas módszerrel, — célszerűen ioncserével — kivonjuk a fémionokat. Ezt az egyébként ismert elvet is hasznosítja a találmány szerinti eljárás. 15 A találmány szerinti eljárásnál elsősorban a pektin kinyerésének kiinduló anyagát képező nyers pektin tartalmú levet mentesítjük az említett káros fémionoktól kationcserélő gyantával történő kezelés útján. Az így kationmentesített 20 és leszűrt léből választjuk le — önmagában ismert módon — alumínium szulfát és nátrium hidrokarbonát hozzáadásával az alumínium pektinátot. A kicsapást az eddig ismertek szerint 4—4,!2 pH között végzik, az össapektin tartalom 25 kinyerése /égett. Megállapítottuk, hogy a végterméknek hamu és azon belül alumínium tartalma a híglé kationtalanítása ellenére még elég nagy. A hamutartalom további csökkentésére frak- 30 cionált kicsapást alkalmaztunk és megállapítottuk, hogy minél nagyobb az alumínium pektinát frakció molekulasúlya, annál kevesebb a végtermék hamutartalma. A nagy molekulájú pektinek pedig már 2,7—2,8 pH-nál kiválnak. Tehát 25 minél kisebb a kicsapás pH-ja, annál kevesebb a végtermék hamutartalma. Megállapítást nyert az is, hogy 3,5 pH-ig kiválnak mindazok a pektinfrakeiók, amelyeknek zselírozó képessége még nagy, a késztermék hamutartalma viszont 4 " nem haladja túl a normális mértéket. A kicsapásnál tehát csak annyi nátrium hidrokarbonát oldat hozzáadását ' javasoljuk, hogy a hidrogénion koncentráció ne haladja túl a 3,5 pH-t. A keletkezett alumínium pektinát csapa- 45 dék további feldolgozása a találmány értelmében a következőképpen történik: Az alumínium pektinát csapadékot tömörítjük, ionmentes vízzel többbször mossuk, majd szűrés és a víz fő tömegének préselés útján tör- 50 ténő eltávolítása után legalább 60% szárazanyag tartálomig szárítjuk. Ebben az állapotban a 35—40% nedvességet tartalmazó alumínium pektináthoz 10—25%, célszerűen 20% körüli mennyiségben valamely vízben oldódó oxikar- 55 bon savat, előnyösen citromsavat, vagy borkősavat adunk, száraz kristályos alakban. Összekeverés után a még nedves anyagot aprítjuk, majd 80—90% szárazanyag tartalomig tovább szárítjuk és porrá őröljük. ' 60 A találmány szerinti eljárással előállított jó zselírozó képességű pektínkészítmény az oxikarfoonsav által felszabadított pektin mellett az alumíniumot is tartalmazza oxikarbonsav vegyület formájában. A késztermék hamutartal- fi5 ma azonban nem haladja meg az ismert legfejlettebb eljárásokkal nyert pektin készítmények hamutartalmát. Emellett a találmány szerinti pektin készítmény az élelmiszeripari felhasználás szempontjából felmerülő összes gyakorlati követelményeket — pl. szín, kötőképesség, állomány, íz — teljes mértékben kielégíti. Az eljárás további előnye az ismert eljárásokkal szemben az egyszerű technológia, a pektin minőségét károsan befolyásoló sósavas kezelés kiküszöbölése és az eddigi eljárások során felhasznált költséges alkohol megtakarítása. Ezen túlmenően az ismert eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárásnál kevesebb a hő- és az energiaigény is. Végeredményben az eddigieknél egyszerűbb technológiával történő pektin gyártással jelentékeny költségmegtakarítás érhető el. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példával világítjuk meg: 1000 kg ismert módon szulf italt és feltárt törkölyhöz 7000 1 90 C° hőmérsékletű kationmentes vizet adunk. A kapott masszát állandó keverés mellett 20 percig 80 C° hőmérsékleten tartjuk, majd a pektines levet elkülönítjük az alakos részektől és rostmentesre szűrjük. Az így kapót 6000 1 lé vastartalma 7 mg/l, vagyis összesen kb. 42 g vasat tartalmaz Fe2+ ionok alakjában. Ezt a levet egy Varion KS ioncserélő gyantával töltött oszlopon és egy színtelenítő gyantával töltött oszlopon hajtjuk keresztül. Azután a technológiában megbatározott mennyiségű 20% alumínium szulfát oldattal és 10'% nátrium hidrokarbonát oldattal 3,5 pH-ig kicsapjuk az első két frakcióban levő nagymolekulájú pektint. A kivált csapadékot leszűrjük és ionmentes vízzel alaposan átmossuk. A csapadékot préseléssel részlegesen víztelenítjük, felaprítva 60% szárazanyagtartalomig szárítjuk. Az így kapott kb. 25 kg félszáraz pektinporhoz 5 kg kristályos citromsavat adunk, alaposan összekeverjük és tovább szárítjuk, majd a száraz (80—90%' szárazanyag tartalmú) terméket porrá őröljük. Az így kapott száraz, por alakú készítmény összetétele: pektin kb. 57,3% víz kb. 17,1% hamu (főként A12 0 3 ) kb. 3,9% citromsav (jórészt Al citrát alakban) kb. 21,7% A kapott pektinpor átlagos gélfoka kb. 340 G°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás pektinkészítmény előállítására, pektintartalmú természetes hulladék anyagokból nyert nyers pektintartalmú léből,. melynél a pektinlevet kationcserélő gyantával mentesítjük a nehézfém-ionoktól és a festék anyagoktól, azzal jellemezve, hogy a pektint frakcionáltan 2
