155837. lajstromszámú szabadalom • Sertéstartási (tenyésztési, hizlalási) eljárás és berendezés

155837 7 8 A találmány egy példaképpeni foganatosítási módját az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatosan ismertetjük. Az 1. ábra a hízlaló-jszállás alaprajzát, a 2. ábra az előbbit magába foglaló épület keresztmetszetét, a 3. ábra a billenthető etetővályú, valamint az ennek kiszolgálására szolgáló függőkocsis szállítóberendezés egyik oldalnézetét, ill. metszetét, a 4. ábra ugyanezek másik oldalnézetét, az 5. ábra az épület keresztmetszetét a téli légállapotszabályozás, a 6. ábra ugyanezt a nyári légállapotszabályozás esetében, végül a 7. ábra az egyedi etető ajtajának oldalnézetét és a 8. ábra ugyanennek előlnézetét mutatja. A típusépület (1. és 2. ábra) két szimmetrikusan egyforma félre oszlik, amelyek mindegyike a szétszedhető 2, 3, 4 és 5 határoló rácsokkal a 6 szállástereikre van felosztva. A 6 szállástér a 7 betonpadlós etetőtérre és a 8 bitumanpadlós pihenőtérre oszlik. A 7 betonpadlós etetőtér lejtése 3,5%, a 8 bitumenpadlás pihenőtéré 1,5%. A kettő között van lefektetve a célszerűen műanyag, perforált 9 vízcsővezeték, amely a 7 betonpadlós etetőtér vízsugaras tisztogatására, szolgál. A mosóvíz a szállástereket két oldalról szegélyező 10 ill. 11 csatornákba folyik le. A 4 és 5 rácsok mentén méhsejtszerűen egymásba ékelődő 6 szállásterek egyrészt a 2 rácsok mentén, a 3 rácsok között elhelyezett 12 billenővályúk számára a szükséges vályúhosszat, másrészét a 4 és 5 rácsok között a 8 pihenőtérnek a sertés természetének megfelelő kialakítását biztosítják. Ez az elrendezés lehetővé teszi a belső tér kedvező kihasználását és az épület hosszirányú automatizált abrakellátását. A korszerű sertéstenyésztés egyik alapvető feltétele, hogy az etetővályú könnyen tisztántartható legyen, valamint, hogy az állatok az etetések közötti időszakban a vályútól távoltarthaták legyenek. Ezeket oldja meg a 12 billenthető etetővályú (3. és 4. ábra). A 12 etetővályú alátámasztására a 15 támasztórúd szolgál, amelynek 16 görgőjére támaszkodik a 17 görgőpálya 18 görgőfészke. A 14 hátlap kismérvű megemelésének hatására a 16 görgő a 18 görgőfészekből kikapcsolódik, a 15 támasztórúd a 19 tengely körül lebillen és a 12 billenővályú, saját súlyának hatására a 20 nyíl irányában lebillen, miközben a 16 görgő a 17 görgőpályán fut végig. Az alsó alátámasztás helyett felső rögzítés is alkalmazható. A 12 vályú elfordulásának eredményeként a vályú vízsugárral könnyen kimosható s emellett a belső oldalon felemelkedő 13 fenéklemez meggátolja, hogy az állatok a 12 vályú belsejéhez hozzáférjenek. A 2 rács oly módon van kiképezve, hogy alsó 21 ívelt szakasza a 12 billenővályút körül veszi és 40 kg-os súlyig 20 cm-es, e súlyhatár felett — a hízlalószálláson — 32 cm-es térközei egyben felosztják a vályút az állatonként szükséges szélességű szakaszokra. A 12 billenővályú egyaránt alkalmas száraz és loccsanó takarmány etetésére. A takarmány gépi úton való adagolására a 12 billenővályúk feletti 22 függőpálya 23 függőkocsijai szolgálnak. A 23 függőkocsi a 24 gégecsövön át üríthető a 12 vályúba. A 24 gégecső a 25 bilincsbe van befogva és inne^ a 26 ütköző-emelőrúd szabadítja ki, a 27 ütközővel való ütközés hatására.. A 26 és 27 ütközők magassága kocsinként és vályúnként különböző. Ily módon biztosítható az abrak vályúként meghatározott — szükség esetén különböző — mennyisége, valamint, hogy a vályúk töltése azonos időpontban történjék. A takarmányozás műveletét így egyetlen személy végzi a takarmányozó helységből, majd a 23 függőkocsik egyidejű ürítése után az etetést körbenjárva ellenőrizheti. A 23 függőkocsik továbbítására a 28 sodronykötél szolgál. A 22 függőpályát a 29 sarokoszlopok hordják. Az épület légállapotszabályozásának eddigi helytelen gyakorlatát az elhasznált levegőnek az épület legmagasabb pontján való eltávolítása jellemezte. Ezzel az a súlyos hátrány járt együtt, hogy az elhasznált levegő szükségképpen a pihenő állatok között, alulról felfelé áramlott át, miáltal az állatok elhasznált, egészségtelen levegőt lélegeznek be. A találmány szerinti megoldás (5. és 6. ábra) lényege a teleszkóposán kiképzett 30 elszívócső, amely lehetővé teszi, hogy az elhasznált levegő az épület legmélyebb pontjáról kerüljön elszívásra. Ezáltal az állatok között a levegő felülről lefelé áramlik s így friss levegő kerül belélegzésre. Télen a befúvatott előmelegített levegő a 31 falnyílásokon lép be az épületbe és az elhasznált levegő a 30 teleszkópcsövön át távozik a szabadiba. Nyáron a friss levegő a 32 szellőző nyílásokon, vagy ablakokon át lép be. A 32 nyílásokat kívül a 33, belül a 34 terelőlemezek takarják. Az elhasznált levegő ugyancsak a 30 teleszkópcsövön át távozik a szabadba. A korszerű sertéstenyésztés egyik fontos szempontja, hogy a szaporított kocák etetése a fizikai állapotnak megfelelően, egyedileg legyen eszközölhető. Emellett az állatok harapásos sérülését is meg kell akadályozni. Erre szolgál az egyedi etető, amelynek ajtaja az állat behatolása után önműködően lezárul, (7. és 8. ábra). A 35 rácsokkal körülvett egyedi etető 36 ajtaját a függőleges tengely körüli hajlítással szemben merev, de vízszintes tengely körül könnyen meghajlítható hullámlemez képezi, amelyet alul a 37 faléc szegélyez. A 36 ajtó a függőleges 38 sínekben mozgatható el. A 38 síneknek kifelé és ferdén lefelé irányított 39 nyúlványai vannak. Az egyedi etető ajtajának nyitott állapotában a 36 ajtó a 38 vezetősín 39 nyúlványában helyezkedik el. Az egyedi etetőbe behatoló állat hátával a 37 faléc 37/a hengereinek ütközve feltolja a 36 ajtót oly mértékben, hogy a 37 faléc a 39 nyúlványban felfelé csúszva a 38 sín 40 elágazásá-10 35 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4