155812. lajstromszámú szabadalom • Önitató berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VIII. 11. (GO—1020) Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. X. 15. 155812 /»Iaido Szabadalmi osztály: 45 h 7/00 Nemzetközi osztály: A 01 k 7/00 Decimái osztályozás-636.084.75/.76 Feltalálók: Gödény Vince főmérnök, Nyíregyháza, Illés András kutató, Budapest Tulajdonos: Gyulatanyai Állami Gazdaság Gyulatanya önitató berendezés i A találmány szabályozható, állandó hőmérsékletű ivóvizet szolgáltató önitató berendezés, szabadon tartott állatok számára. Az irodalomból és a gyakorlatból ismeretesek olyan berendezések, amelyek szabadon 5 tartott állatok (szarvasmarha, juh. sertés) vízellátását biztosítják. Ezeknél az önitató berendezéseknél felmerült annak igénye, hogy a vizet felmelegítsék, mert az állat számára előnyösebb, ha a külső hőmérsékletingadozástól 10 -függetlenül, állandóan meghatározott hőmérsékletű vizet tud inni. Egyes ismert berendezéseknél az önitató csészét infravörös vagy más lámpával melegítik. Ezekkel a berendezésekkel csak az ivóvíz befagyását lehet kikü- 15 szöbölni és meglehetősen gazdaságtalanul működnek, mert egyrészt a lámpák viszonylag rossz hatásfokkal termelik a hőt, hiszen a levegőn keresztül adják át a víznek, és így a hő nagy része veszendőbe megy, másrészt 20 csak egy-két állatot szolgálnak ki, mert meglehetősen hosszú ideig tart a víz felmelegítése és így csak az első állat kap felmelegített vizet, a többi már a tápvezetékből frissen érkezett vizet ihatja csak, Egy másik ismert meg- 25 oldásnál nyitott vályúba elektromos fűtőspirált helyeznek. Azonban ez a megoldás is csak a vályú vizének eljegesedését akadályozza meg. Ismeretes az a megoldás is, amely szerint az önitató csészékhez vezető közös tápvezetéken 30 van elhelyezve a fűtőspirál, amely állandóan melegíti a vezetéken átfolyó vizet. Azonban többnyire ez is csak az itatás fagymentesítését oldja meg, mert az önitatóesészék és a hozzájuk tartozó vezietékek nagy felületet jelentenek, ahol a hőveszteség tetemes és így ez sem tud állandó hőmérsékletű ivóvizet biztosítani. Gyakorlatilag tehát az összes ismert megoldás csak az egyedi önitatóesészék vagy az önitató vályúk fagyrnentesítését oldja meg és .mindegyiknél fennáll az a közös hátrány, hogy üzemeltetése gazdaságtalan, sok hő megy veszendőbe és gyakorlatilag mindig csak az elsőnek ivó állat kap valamelyest temperált ivóvizet. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. Ezt a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a berendezés 100—200 literes, hőszigetelt fallal és ugyancsak hőszigetelt fedéllel ellátott, vízvezetékre csatlakozó víztartályból áll, amelyben a vízszintet szabályozó úszószelep, a vizet melegítő villamos fűtőpatron van elhelyezve és ehhez hőmérsékletet szabályozó kapcsoló van társítva. Ezeknek az önmagukban ismert elemeknek a találmány szerinti összeépítéséből egy olyan önitató berendezés adódik, amelynek segítségével 50 db szarvasmarha itatása biztosítható télen, nyáron, temperált ivóvízzel és mindehhez mindössze egyetlen fűtőspirálra, egyet-155812