155804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

155804 9 10 A kiindulási anyagként alkalmazott 3-trifluormetil^a-aminoacetofenon-hidrokloridot a W. T. Caldwell és G. G. Schweiker által a p-izomerre leírt [J. Am. Chem. Soc. 75 (1953) 2884] eljárással analóg módon állítjuk elő, op.: 2311—332°, 5 boml. (izopropanolból). 8. példa: 2,94 g metilizotiocianát 50 ml vízmentes pi- 10 ridinnel készített jégbehűtött oldatához 8,0 g 4^metil-.a-ammopropiofenon4iidrokloridot (előállítva Ueda szerint C. A. 54, 5576 b) adunk. A reakcióelegyet egy órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd 2 órán át 80°-on tart- 15 juk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 100 ml vízben szuszpendáljuk. A pH-t telített nátriumkarbonát oldattal 8,5-re beállítjuk és a terméket háromízben egyenként 150 ml kloroformmal extra- 20 háljuk. A kloroformos kivonatokat 3x150 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A sárga maradék kevés etilacetáttal mosva 4,6 g l,4-dimetil-5^(4-tolil)-2-merkapto-imid- 25 azolt eredményez színtelen kristályok formájában, op.: 295—297°. Analóg módon kapjuk az l,4-dimetil-5-(4--metoxifenil)-2-merkapto-imidazolt, op.: 249— 252°. £0 9. példa: 5,11 g (0,07 mól) metilizotiocianát 70 ml izopropanollal készített és hűtött oldatához 15,05 35 g (0,07 mól) 4-metoxi-a-aminopropiofenon-hidrokloridot adunk. A reakcióelegyet egy órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 3 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk, végül szárazra pároljuk. A maradékot 125 ml 4

0 vízben és 125 ml kloroformban feloldjuk. A kloroformos réteget elválasztjuk és a vizes réteget kloroformmal kétszer extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatokat vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és szárazra 45 pároljuk. A nyers terméket metanolos oldatban aktív szénnel kezeljük és ismét szárazra pároljuk. 20 ml izopropanolból átkristályosítva olyan kristályos terméket kapunk, melynek a következő tulajdonságai vannak: 182°-nál gáz- 50 fejlődés figyelhető meg, a keletkezett olvadék azonnal ismét megszilárdul, op.: 249—250°. Az analízis, az N. M. R. — és U. V.-spektrum valamint vékonyrétegkromatográ'fiás vizsgálat alapján megállapítható, hogy az anyag: elegy. 55 Ezt az anyagot 15 perc időtartamra 2O0°-ra hevítjük, majd kétszer abszolút etanolból átkristályosítjuk és így 5,1 g l,4-dimetil-5-i(4-metoxifenil)-2-merkapto-imidazolt kapunk, op.: 250—252°. 60 10. példa: 5,0 g 4-fluor-a-aminopropiofenon-hidrokloridot keverés közben adagokban hozzáadunk 65 2,0 g metilizotioeianátból és 3,4 g porított káliumkar'bonátból 50 ml izopropanollal készített elegyhez. A beadagolás befejezése után az anyagot 30 percig szobahőmérsékleten, ezt követően három órán keresztül a visszafólyató hőmérsékletén tovább keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, 500 ml vízre öntjük, majd a csapadékot leszűrjük és vízzel alaposan kimossuk. Etilacetátból történő átkristályosítással fehér tűkristályokat kapunk, op.:_ 260—263°. Ezeket etilacetátból több ízben átkristályosítjuk és így 260—261,5°-on olvadó fehér tűk formájában 2,0 g l,4-dimetil-5-(4-fluorfenil)-2--merkapto-imidazolt kapunk. 11. példa: 8,5 ml 37%-os vizes formaldehid oldatot, 5,0 g metilamint és 19,7 g a-izonitrozo-4-klórpropiofenont [előállítva B. L. Zenitz és W. H. Härtung módszere szerint, J. Org. Chem. 11 (1946) 444, op.: 117—118°] 150 ml etanolban oldunk. Az oldatba kénhidrogén gázt vezetünk, majd az oldatot 3 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióoldatot ezután 5°ra lehűtjük, a csapadókot leszűrjük és vizes dimetilszulf oxidból átkristályosítjuk. 1,4-dimetil-5-'(4-klórfenil)-2-merkapto-imidazolt kapunk fehér kristályok formájában, op.: 309—311°, boml. (az olvadáspontot vákuumban határozzuk meg). 12. példa: A) 8,5 ml 37%-os vizes formaldehid oldatot, 4,30 g metilamint és 24,1 g etil-a-izonitrozo-4--klórbenzoilacetátot [előállítva A. Wahl és J. Rolland szerint, Ann. chim. [10], 10 (1938) 5, op.: 122—125°] feloldunk 200 ml etanolban, majd az oldatba kénhidrogéngázt vezetünk. A reakcióelegyet ezután két órán keresztül viszszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és az oldószereket vákuumban eltávolítjuk. A nyers maradékhoz 500 ml 3 n nátriumhidroxid oldatot adunk és az elegyet hat órán át viszszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és szűrjük. A szűredéket óvatosan megsavanyítjuk (kongóvörös) és a vizes szuszpenziót 50°-on vákuumban betöményítjük. Lehűléskor l-metil-4--karboxi-5-j(4-klórfenil)-2-merkapto-imidazol kristályosodik ki, ezt leszűrjük, kevés vízzel mossuk és magas vákuumban 100°-on megszárítjuk. B) A fenti anyagot 30 ml kmolinnal katalitikus mennyiségű rézpor jelenlétében 12 órán át visszafolyatással forraljuk. Lehűlés után az elegyet szűrjük, majd 150 ml kloroformmal felvesszük. Ezt az oldatot n nátriumhidroxid oldattal kimerítően (5 x 50 ml) extraháljuk. Az egyesített vizes fázisokat éterrel mossuk és hűtés közben 3 n sósavval megsavanyítjuk. A csapadékot szűrjük és kétszer etilacetátból átkristályosítjuk. Ily módon l-metil^5J

(4-klórfenil)-r2-merkapto-imidazolt kapunk, op.: 246—• 248°, boml. 5