155791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-helyettesített benzamid-származékok előállítására
3 155791 4 rövidszánláncú alkilgyök is kapcsolódhat. Az emidtett heterociklusos csoportok példáiként a pirrolidinil-, piperidil-, imidazolidinil-, piperazino-, morfolino- és tiazolidinil-csoport a rövidszénláncú alkilgyökök példáiként pedig a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil- és pentilgyökök említhetők. A kiindulóanyágként alkalmazott (I) általános képletű helyettesített benzilidéniminek új vegyületek; előállításuk pl. oly módon történhet, hogy a megfelelően helyettesített benzaldehid-származékpt egy H2N—R—R' általános képletű primer aminnal — e képletben R és R' Jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele során az (I) általános képletnek megfelelő benzilidénimin kiindulóanyagot valamely szerves oldószerben oldjuk és oxidálószerként hidrogénperoxiddal, káliumpermanganáttal, szerves persavval és valamely vízben történő oldás esetén hidrogénperoxidot fejlesztő vegyülettel vagy más alkalmas oxidálószerrel kezeljük. Persavként perhangyasav, perecetsav, trifluor-perecetsav, perbenzoesav, monoperftálsav, perpropionsav, pervajsav, monoperborostyánkősav, diperftálsav, vagy hasonlók használhatók. Vízben való oldás esetén hidrogénperoxidot fejlesztő vegyületként alkálifém- vagy ritkaföldfém-peroxidok, alkáli-peroxoborátok, Caro-féle sav, perkénsav vagy ammóniumperszulfát használhatók előnyösen. Az alkálipermanganátok vagy a peroxidok vizes közegben vagy gyengén savas vizes oldatban alkalmazhatók. A peroxoborátok, Caro-féle sav, perkénsav, ammóniumperszulfát és .káliumpermanganát vízben oldva kerülhetnek alkalmazásra. Az oxidációs reakció savas közegben is lefolytatható, általában azonban előnyösebb valamely alkálihidroxid, alkálikarbonát, alkáliacetát vagy hasonló alkalikus szer hozzáadása útján gyengén meglúgosított, közegben, dolgozni. . Oldószerként az oxidálószerrel szemben közömbös szerves oldószerek alkalmazhatók; ilyenek pl. a metanol, etanol, kloroform vagy aceton. Ha oxidálószerként hidrogénperoxidot, alkáliperoxidot, Caro-féle savat, perkénsavat, ammóniumperszulfátot vagy perborátot alkalmazunk, akkor oldószerként előnyösen metanol, etanol, dioxán, aceton vagy hasonlók alkalmazhatók. Ha az oxidálószer valamely szerves persav, akkor kloroform, éter, benzol, aceton vagy dioxán az előnyös oldószerek. Ha káliumpermanganátot alkalmazunk oxidálószerként és aceton t oldószerként, akkor előnyös, ha a közeget pl. alumínium- vagy magnéziumszulfát hozzáadása-, útján semleges kémhatáson tartjuk. . Az: oxidációs reakció általában szobahőfokon vagy gyenge, melegítéssel megy végbe; egyes esetekben, az alkalmazott oxidálószertől függően, hűtéssel is dolgozhatunk. A találmány szerinti eljárással előállítható (II) általános képletű benzamid-származékok gyógyszerekként kerülnek felhasználásra; ezek a vegyületek fájdalomcsillapító, görcsoldó, 5 nyugtató, narkotizáló és antiemetikus (hányási inger ellenes) hatásokat mutatnak. A találmány szerinti eljárás gyakorlati' kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 10 1. példa: ' • N-(2-d:ietilaminoetil)-4-nitro-benzamid. 15 2,5 g N-(2-dietilaminoetil)~4-nitro-benzilidénimint 30 ml etanolban oldunk,, az oldathoz 1,23 g nátriumacetátot adunk és az elegyet 45—46 C" hőmérsékleten hevítjük és ezen a hőmérsékleten cseppenként hozzáadunk 1,74 g 30%-os 20 hidrogénperoxidot. A reakcióelegyet a reakció telj esse tétele céljából 12 óra hosszat keverjük. Ezután az elegyet csökkentett nyomás alatt bepároljuk az oldószer eltávolítása céljából. A maradékot 30 ml telített vizes nátriumklorid oldat-25 ban oldjuk és az oldatot 50 ml etilacetáttal többízben extraháljuk. A szerves oldószeres kivonatokat egyesítjük, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. Ily módon 1,9 g N-i(2-dietilaminoetil)-4-mtro-benzamidot!(az 30 elméleti hozam 71,8%-a) kapunk. Ezt a terméket etanol és éter 1 : 1 arányú elegyében oldjuk és az oldatba hűtés közben gáz alakú hidrogénkloridot vezetünk, majd hidegen állni hagyjuk. Ily módon 1,25 g N-(2-.dietilamino-35 etil)j 4-nitro-benzamid-hidrokloridot kapunk, amely 162—162,5 C°-on olvad. Elemzési adatok: a Ci3H2 oO$N3iCl képlet alapján 40 számított értékek: C 51,74%, H 6,6:8%, N 13,9:2%, Cl 11,75%; talált értékek: C 51,55%, H 6,77%, N 13,08%, Cl 11,55%. 45 . A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő N-i(2r-dietilaminoetil)-4-njtro-v -benzilidénimin az alábbi módon állítható elő: 3,2 g 4-nitro-benzaldehidet 30 ml vízben szuszpendálunk és e szuszpenzióhoz keverés 50 közben, cseppenként hozzáadjuk 2,3:2 g 2-dietilaminoetilamin 25 ml etanollal készített oldatát. Az elegyet 15 óra hosszat tovább keverjük. Ezután az alkoholt, vizet és a 2-dietilaminoetilamin feleslegét csökkentett nyomás alatt ledesz-55 tilláljuk. Ily módon sötétvörös olaj alakjában kapjuk a N-(2-dietilaminoetil)-4-:nitro-benzilidén-imint. Ezt az olajszerű terméket nagymértékben csökkentett nyomás alatt desztilláljuk, hogy elkülönítsük a nem reagált 4-nitro-benz-60 aldehidtől. Az így tiszta állapotban kapott N-i(2-dietjlaminoetil)-4-nitro-benzilidén-imin 0,3 mm Hg-oszlop nyomás alatt 131—134 C°-on forr. Ho-65 zam 3,73 g, az elméleti mennyiség 70,6%-a. 2
