155736. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás ívkemencék impedenciaszabályozására

155736 ti hátrányokat kiküszöbölni törekszik azáltal, hogy a szabályozó érzékelő körében az áramjel­lel azonos értelemben ható, a legnagyobb elekt­ródasebességet okozó különbözeti jel nagyság­rendjébe eső állandó harmadik jelet, úgyneve- 5 zett „hamis áramjelet" alkalmaz. A hamis áramjel alkalmazásának az a következménye, hogy ez a jel feszültség- és áramjel hiányában, egyedül alkot rendelkezőjelet, így az első elekt­ródának az anyaggal való érintkezésekor az 10 elektróda emelésére ad parancsot, de csak ad­dig, amíg az elektróda és az anyag érintkezése meg nem szűnik, mert akkor a feszültségjel is­mét megjelenik, és mivel nagyobb a hamis áram jelnél, újabb süllyesztési parancsot ad 15 mindaddig, amíg a betétanyaggal való érintke­zés újból létre nem jön. Az eredmény az, hogy az elektróda mindaddig ismételten megérinti a betétanyag felületét, ameddig a következő elektróda is le nem ereszkedik, és ívhúzás nem 20 történik. A hamis áramj éllel kiegészített impedancia­szabályozás üzemeljárása sem ad azonban töké­letes megoldást, mert a hamis áramj élnek az ér­zékelő körben való jelenléte az ívhúzást követő 25 normális üzemben nemkívánatos aszimmetriát okoz,, és megbontja azt az áram- és feszültségjel egyensúlyt, ami az impedanciaszabályozás eljá­rásának elvi alapja. Ennek az a következménye, hogy egy a névleges kemenceáram közelében 30 helyesen beállított szabályozó jelleggörbéi ká­rosan eltorzulnak a névlegesnél kisebb vagy an­nál nagyobb kemenceáramok tartományában, és különösképpen állandó érzéketlenségi sáv biz­tosítása válik lehetetlenné, ami komoly szabá- 35 lyozástechnikai hátrányt jelent. A találmány alapgondolata az a felismerés, hogy minden tekintetben jóminőségű impedan­ciaszabályozás azáltal valósítható meg, ha az ív­kemence tápáramával, illetőleg ivfeszültségével 40 arányos áramj élből és feszültség jelből a jelek együttes hiányakor segéd jelet származtatunk és ezzel a szabályozó működtető láncán át az ív­kemence elektródájának emelését váltjuk ki, a jelek legalább egyikének megjelenésekor vi- 45 szont a segédjelet megszüntetjük. Ennek megfelelően a találmány üzemeljárás ívkemencék impedanciaszabályozására, amely­nél az, ívkemence elektródáinak mindegyikénél 50 érzékeljük az áramot és az ívkemencében lévő betétanyaghoz viszonyított feszültséget, ezekből egymással összehasonlítható feszültség] elet és áramjelet származtatunk, amelyeket különböze­ti jel képzése végett egymással összehasonlí- 55 tunk, a különbözeti jellel az áramjel túlsúlya esetén az elektróda emelését, a feszültség jel túl­súlya esetén az elektróda süllyesztését váltjuk ki, nulla különbözeti jel esetén pedig az elektró­dát változatlan helyzetben hagyjuk, azzal jellé- 60 mezve, hogy az elektróda áramának és a betét­anyaghoz viszonyított feszültségének együttes hiányából mint logikai feltételből logikai segéd­jelet származtatunk, e segédjellel az elektróda emelését váltjuk ki, a feszültség jel és az áram- 65 jel legalább egyikének megjelenésekor pedig a logikai segéd jelet megszüntetjük. A találmányt részletesebben rajz alapján is­mertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti üzemeljárás foganatosításának példakénti kiviteli alakját mutatja az ívkemence táplálásának egyik fázi­sára felrajzolva. Háromfázisú kemence teljes szabályozó berendezésében a feltüntetett ele­mek háromszor ismétlődnek. A 2. ábra a találmány szerinti üzemeljárás fo­ganatosításának más kiviteli alakját mutatja ugyancsak az ívkemence táplálásának egyik fá­zisára felrajzolva. A találmány szerinti üzemeljárás foganatosí­tásának az 1. ábrán feltüntetett példakénti ki­viteli alakjában az 1 ívkemence 6 elektródájának helyzetét a 12 hidraulikus dugattyúból és hen­gerből álló beavatkozó szerv útján az ábrán fel nem tüntetett impedanciaszabályozó a 9 rendel­kező jellel az 5 működtető láncon keresztül is­mert módon önműködően szabályozza. A talál­mány szerinti üzemeljárás foganatosítása a ke­mence tápáramkörébe iktatott áramváltóról vett 2 áramjel és a tápláló fázisvezetékről és célszerűen a betétanyaggal érintkező 11 szondá­ról, ennek hiányában a kemence fémtestéről vett 3 feszültségjel felhasználásával az ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alakban oly mó­don történik, hogy a 2 áram- és 3 feszültségjelet a 8 logikai kapcsolás bemenetére visszük. A lo­gikai kapcsolás kimenetén jelenik meg a 4 se­gédjel. A 8 logikai kapcsolás a példakénti kivi­teli alakban a 81 „vagy" elemből és a 82 „inver­terből" áll. E két elem sorbakapcsolt működése biztosítja, hogy a 8 logikai kapcsolás kimenetén 4 segédjel csak akkor jelenik meg, ha sem 2 áramjel sem 3 feszültségjel nincs, és e jelek bár­melyikének vagy mindkettőnek a megjelenése a 4 segéd jel eltűnését okozza. A 4 segéd jelet az impedanciaszabályozó 5 működtető láncának er­re alkalmas helyén úgy vezetjük be, hogy je­lenléte az elektróda 7 irányú emelését okozza. Bár az impedanciaszabályozás elvéből követ­kezően a 9 rendelkezőjel eltűnik, ha a 2 áramjel és a 3 feszültségjel egyaránt eltűnnek, és így a 9 rendelkezőjel és a 4 segédjel egymás hatását nem zavarhatják, a gyakorlatban mégis szükség lehet a rendelkezőjel hatásának letiltására, ha a segéd jel megjelenik, mivel a leírt logikai dön­tések általában akkor is bekövetkeznek, ha a 2 és 3 jelek nem tűnnek el, csak meghatározott minimális értéknél kisebbé válnak. Erre az eset­re vonatkozik a találmány foganatosításának a 2. ábrán vázolt példakénti kiviteli alakja. Az ábrán azonos számmal jelölt részek szerepe megegyezik az 1. ábra megfelelő részeivel. A 9 rendelkezőjel a 10 kapu áramkör bemenetére van kötve, míg kapuzó jelként a 81 „vagy" elem kimenő jele van alkalmazva. Belátható, hogy ily módon a 10 kapun csak akkor megy át az 5 működtető láncra ható 9 rendelkező jel, ha a 2 és 3 jelek valamelyike létezik, tehát 4 segédjel nincs. A találmány foganatosítása természetesen i 2

Next

/
Thumbnails
Contents