155736. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás ívkemencék impedenciaszabályozására

155736 ti hátrányokat kiküszöbölni törekszik azáltal, hogy a szabályozó érzékelő körében az áramjellel azonos értelemben ható, a legnagyobb elektródasebességet okozó különbözeti jel nagyságrendjébe eső állandó harmadik jelet, úgyneve- 5 zett „hamis áramjelet" alkalmaz. A hamis áramjel alkalmazásának az a következménye, hogy ez a jel feszültség- és áramjel hiányában, egyedül alkot rendelkezőjelet, így az első elektródának az anyaggal való érintkezésekor az 10 elektróda emelésére ad parancsot, de csak addig, amíg az elektróda és az anyag érintkezése meg nem szűnik, mert akkor a feszültségjel ismét megjelenik, és mivel nagyobb a hamis áram jelnél, újabb süllyesztési parancsot ad 15 mindaddig, amíg a betétanyaggal való érintkezés újból létre nem jön. Az eredmény az, hogy az elektróda mindaddig ismételten megérinti a betétanyag felületét, ameddig a következő elektróda is le nem ereszkedik, és ívhúzás nem 20 történik. A hamis áramj éllel kiegészített impedanciaszabályozás üzemeljárása sem ad azonban tökéletes megoldást, mert a hamis áramj élnek az érzékelő körben való jelenléte az ívhúzást követő 25 normális üzemben nemkívánatos aszimmetriát okoz,, és megbontja azt az áram- és feszültségjel egyensúlyt, ami az impedanciaszabályozás eljárásának elvi alapja. Ennek az a következménye, hogy egy a névleges kemenceáram közelében 30 helyesen beállított szabályozó jelleggörbéi károsan eltorzulnak a névlegesnél kisebb vagy annál nagyobb kemenceáramok tartományában, és különösképpen állandó érzéketlenségi sáv biztosítása válik lehetetlenné, ami komoly szabá- 35 lyozástechnikai hátrányt jelent. A találmány alapgondolata az a felismerés, hogy minden tekintetben jóminőségű impedanciaszabályozás azáltal valósítható meg, ha az ívkemence tápáramával, illetőleg ivfeszültségével 40 arányos áramj élből és feszültség jelből a jelek együttes hiányakor segéd jelet származtatunk és ezzel a szabályozó működtető láncán át az ívkemence elektródájának emelését váltjuk ki, a jelek legalább egyikének megjelenésekor vi- 45 szont a segédjelet megszüntetjük. Ennek megfelelően a találmány üzemeljárás ívkemencék impedanciaszabályozására, amelynél az, ívkemence elektródáinak mindegyikénél 50 érzékeljük az áramot és az ívkemencében lévő betétanyaghoz viszonyított feszültséget, ezekből egymással összehasonlítható feszültség] elet és áramjelet származtatunk, amelyeket különbözeti jel képzése végett egymással összehasonlí- 55 tunk, a különbözeti jellel az áramjel túlsúlya esetén az elektróda emelését, a feszültség jel túlsúlya esetén az elektróda süllyesztését váltjuk ki, nulla különbözeti jel esetén pedig az elektródát változatlan helyzetben hagyjuk, azzal jellé- 60 mezve, hogy az elektróda áramának és a betétanyaghoz viszonyított feszültségének együttes hiányából mint logikai feltételből logikai segédjelet származtatunk, e segédjellel az elektróda emelését váltjuk ki, a feszültség jel és az áram- 65 jel legalább egyikének megjelenésekor pedig a logikai segéd jelet megszüntetjük. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti üzemeljárás foganatosításának példakénti kiviteli alakját mutatja az ívkemence táplálásának egyik fázisára felrajzolva. Háromfázisú kemence teljes szabályozó berendezésében a feltüntetett elemek háromszor ismétlődnek. A 2. ábra a találmány szerinti üzemeljárás foganatosításának más kiviteli alakját mutatja ugyancsak az ívkemence táplálásának egyik fázisára felrajzolva. A találmány szerinti üzemeljárás foganatosításának az 1. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alakjában az 1 ívkemence 6 elektródájának helyzetét a 12 hidraulikus dugattyúból és hengerből álló beavatkozó szerv útján az ábrán fel nem tüntetett impedanciaszabályozó a 9 rendelkező jellel az 5 működtető láncon keresztül ismert módon önműködően szabályozza. A találmány szerinti üzemeljárás foganatosítása a kemence tápáramkörébe iktatott áramváltóról vett 2 áramjel és a tápláló fázisvezetékről és célszerűen a betétanyaggal érintkező 11 szondáról, ennek hiányában a kemence fémtestéről vett 3 feszültségjel felhasználásával az ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alakban oly módon történik, hogy a 2 áram- és 3 feszültségjelet a 8 logikai kapcsolás bemenetére visszük. A logikai kapcsolás kimenetén jelenik meg a 4 segédjel. A 8 logikai kapcsolás a példakénti kiviteli alakban a 81 „vagy" elemből és a 82 „inverterből" áll. E két elem sorbakapcsolt működése biztosítja, hogy a 8 logikai kapcsolás kimenetén 4 segédjel csak akkor jelenik meg, ha sem 2 áramjel sem 3 feszültségjel nincs, és e jelek bármelyikének vagy mindkettőnek a megjelenése a 4 segéd jel eltűnését okozza. A 4 segéd jelet az impedanciaszabályozó 5 működtető láncának erre alkalmas helyén úgy vezetjük be, hogy jelenléte az elektróda 7 irányú emelését okozza. Bár az impedanciaszabályozás elvéből következően a 9 rendelkezőjel eltűnik, ha a 2 áramjel és a 3 feszültségjel egyaránt eltűnnek, és így a 9 rendelkezőjel és a 4 segédjel egymás hatását nem zavarhatják, a gyakorlatban mégis szükség lehet a rendelkezőjel hatásának letiltására, ha a segéd jel megjelenik, mivel a leírt logikai döntések általában akkor is bekövetkeznek, ha a 2 és 3 jelek nem tűnnek el, csak meghatározott minimális értéknél kisebbé válnak. Erre az esetre vonatkozik a találmány foganatosításának a 2. ábrán vázolt példakénti kiviteli alakja. Az ábrán azonos számmal jelölt részek szerepe megegyezik az 1. ábra megfelelő részeivel. A 9 rendelkezőjel a 10 kapu áramkör bemenetére van kötve, míg kapuzó jelként a 81 „vagy" elem kimenő jele van alkalmazva. Belátható, hogy ily módon a 10 kapun csak akkor megy át az 5 működtető láncra ható 9 rendelkező jel, ha a 2 és 3 jelek valamelyike létezik, tehát 4 segédjel nincs. A találmány foganatosítása természetesen i 2