155720. lajstromszámú szabadalom • Önmenesztőtokmány

5 Munkadarab befogásakor a munkadarabot a nem rajzolt szegnyereg és a 12 mozgó csúcs kö­zé helyezzük és a szegnyerget a munkadarabbal együtt a találmány szerinti önmenesztőtokmány felé toljuk. A munkadarab maga előtt tolja a 12 5 mozgó csúcsot mindaddig, amíg a munkadarab föl nem ütközik a 40 tárcsa homlokfelületére. Ettől az időponttól kezdve a munkadarab maga előtt tolja a 40 tárcsát és ezzel együtt a 3 hü­velyt, valamint a hüvelyhez tartozó, ehhez, il- 10 letve ebbe erősített többi alkatrészt is. A 12 mozgó csúcs és 40 tárcsa hátratolása fo­lyamán először a 16 rugó nyomódik össze, azután a 12 mozgó csúcs 40 tárcsába való teljes benyo­módása folyamán a 11 nyomótárcsa, 10 csapok, 15 9 szorítóhüvely közvetítésével a 7 csavarrugó is. A 40 tárcsa mindaddig enged a munkadarab, illetve szegnyereg nyomásának, míg az 1 főorsó 41 felületéhez nem ütközik. Ekkor a 7 és 16 csa­varrugók már feszített, összenyomott állapotban 20 vannak. A 40 tárcsa befelé nyomódásakor maga előtt tolja a 25 billenőkar 39 végét és így elfordítja 24 csapja körül a 25 billenőkart is. A 25 billenőkar sugárirányú helyzetbe való visszamozgása folya- 25 mán a 31 szorítópofa a 25 billenőkarral együtt befordul és a szorítópofa külső recés felülete rá­fekszik a munkadarabra. A 25 billenőkar teljes befordulása után a 31 szorítópofa, illetve szorító­pofák a 34 laprugók hatására szorosan ráfek- 30 szenek a munkadarabra, a munkadarabot fog­ják. A munkadarab átmérőingadazása vagy ex­centricitása a merev befogást nem akadályozza, mert a 24 csapok és 26 furatok ismertetett kiala- 35 kítása következtében a 31 szorítópofák felada­tukat ebben az esetben is kifogástalanul ellátják. A szerszámgépen végzett megmunkálás befe­jezése után a szegnyereg hátrahúzásával lehető- 40 séget adunk arra, hogy a 7 csavarrugó a 10 csa­pokon és 11 nyomótárcsán keresztül a 12 mozgó csúcsot a szegnyereg felé tolja. Mivel ekkor a 31 szorítópofák a munkadarabot még szorosan tart­ják, az elmozduló munkadarab magával viszi a 45 31 szorítópofákat is és ezáltal a 25 billenőkarokat 24 csapjuk körül elfordítja. A 25 billenőkarok 39 végei maguk előtt tolják a 40 tárcsát a 3 hü­vellyel és a hüvelyhez tartozó alkatrészekkel együtt. A 25 billenőkar olyan mértékű kibillenése 50 után. amelynél már a 31 szorítópofák belső élei sem tartják a munkadarabot, a 16 csavarrugó a 12 mozgó csúcsot a munkadarabbal együtt maga előtt tolja, és a mozgó csúcs legkülső helyzeté­nek elérése után a munkadarab leesik. Így a 7 55 és 16 csavarrugók az önmenesztőtokmány nyi­tását és a munkadarab tokmányból való eltávo­lítását a szegnyereg hátrahúzásakor önműködő­en elvégzik. 60 A 31 szorítópofák szorítófelületei recézettek és oldalnézetben olyan körív alakúak, amely kör­ív pontjainak 30 csap középpontjától mért távol­sága folyamatosan változó. Ennek eredménye­ként a 31 szorítópofa recézett felülete olyan állí- 65 6 tási lehetőséget biztosít, amelynek felhasználá­sával különböző átmérőjű munkadarabok is be­foghatok. A találmány szerinti önmenesztőtokmány leg­fontosabb előnyei a következők: A munkadarab befogása és kifogása a szeg­nyereg mozgatásával önműködően végezhető. Ugyanaz a tokmány mindkét munkadarab-for­gásirány esetén átszerelés és alkatrészcsere nél­kül egyformán alkalmazható. A tokmány nyi­tásához alkalmazott rugó, illetve rugók ereje a tokmány nyitására teljes egészében felhasználha­tó. A szorítópofák hozzáférhetők és könnyen más átmérőméretű munkadarab befogására állíthatók át. A munkadarabot a szorítópofák még excentrikus vagy nagy átmérőszórású mun­kadarabok esetén is egyenletes szorítással tart­ják. A tokmány kinyúlása az ismert tokmányo­kénál rövidebb, így a forgácsolható hossz na­gyobb. A tokmányban az ismert tokmánykivi­teleknél rövidebb menesztőszakasszal rendelkező munkadarabok is megmunkálhatok. A hasonló munkadarabok befogására alkalmas ismert tokmányoknál jelentősen kisebb méretű. A szorítópofák hozzáférhető kialakításának ered­ményeként a szennyeződésből adódó beszorulás lehetősége kisebb, a pofák mindenkori helyzete, állapota ellenőrizhető és a pofák rövidebb idő alatt cserélhetők, mint az ismert tokmánykivite­leknél. A találmány nincs a példaképpen ismertetett alkatrészek kiviteli alakjára korlátozva. Ezeket hasonló működésű és hatású, azonban más ki­alakítású alkatrészekkel helyettesítve a talál­mány védelmi köre nem változik. Így pl. a 12 mozgó csúcs mozgáshatárainak behatárolása az ismertetettől eltérően is megvalósítható, a 31 szorítópofák a 30 csapra más módon is fölerősít­hetők stb. Szabadalmi igénypontok 1. Önmenesztőtokmány, melynek három vagy több szorítópofája van, azzal jellemezve, hogy a szorítópofákat (31) tartó, az önmenesztő­tokmány középvonalához viszonyítva kitérően merőleges csap (24) körül elfordíthatóan ágya­zott billenőkarjai (25) vannak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott önme­nesztőtokmány kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy a munkadarabot és a szorítópo­fákat (31), továbbá a szorítópofákat tartó bille­nőkarok (25) alsó részét oldáskor önműködően a szegnyereg irányában toló, a főorsó (1) belse­jében elrendezett hüvelyhez (3), illetve összekö­tőhüvelyhez (4) erősített rudat (5) körülvevő csavarrugója (7) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyikében meghatározott önmenesztőtokmány kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a billenőkarok­nak (25) a főorsóban (1) tengelyirányban eltol­ható hüvely (3) szegnyereg felőli végére erősített tárcsa (40) pereme mögé benyúló és e peremmel érintkező vége (39) van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meg-3

Next

/
Thumbnails
Contents