155704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállítására liba töméses hizlaláshoz, valamint tömőgép a takarmány hasznosításához

§ 155704 fiaásik"áz így összeállítóit takarmány tömésre al­kalmas tömőgép kidolgozása volt. A szemes kukoricát a felsorolt kiegészítő anya­gokkal megfelelően összekeverni nem lehetett. Ugyancsak eredménytelenül végződött az a tö­mési kísérlet, amelynél szemeskukorica helyett száraz kukoricadarát használtam, mert az eddig ismert tömőgépek és tömőtölcsérek merev fém­csövei az állat nyelőcsövébe való bevezetés al­kalmával sok esetben nyelőcső repedést okoz­tak. Ez a tapasztalatom egyben választ adott ar­ra is, hogy miért tapasztalható a fiatal libák- tö­mésé esetében gyakori nyelőcsőrepedés: ennek oka a nyelőcsőbe vezetett tömőcső merevsége. Végeredményben az ismert tömőszerkezetek egyike sem mutatkozott alkalmasnak a daratö­més megvalósítására. Kísérleteimet ezután olyan takarmánnyal foly­tattam, amelyben nedves darát kevertem össze az egyéb tápanyaggal. Ezt a takarmányt szállí­tócsigás tömőszerkezettel kíséreltem meg beada­golni, de a módszer nem vált be, mert a takar­mány víztartalma kisajtolódott, a dara száraz ta­karmányhoz hasonlóan összetömörült és a szer­kezet eldugult. Viszont a takarmány túlnedvesí­tése esetén a csiga a takarmányban forgott anél­kül, hogy azt továbbította volna. A nedves da­rának dugattyús hengerrel való továbbítása sem vezetett eredményre, mert a víz ebben az eset­ben is kisajtolódott és a takarmány továbbítása elmaradt. A nagyon híg takarmány ily módon való továbbítása viszont azzal a hátránnyal járt, hogy sok víz és kevés abrak jutott az állatba és emellett az állatállomány mintegy 50%-a fültő­mirigy gyulladásban pusztult el, mert a híg da­ra az állat szájüregén keresztül visszaáramolva a • fültőbe került és ott bomlásnak indult. Találmányom azon a felismerésen alapul, hogy ; a takarmányban levő keményítő-szemcsék pely­hesítésével olyan darakeverék készíthető, amely a vizet megköti. A megfőzött és pépesített sze­meskukorica akár önmagában, akár száraz da­rával egyenlő arányban összekeverve, vagy da­, ra vízben áztatva majd gőzölve s végül száraz da­: rával keverve, vagy pedig más szemestermények mint pl. búza, árpa, hasonlóan előkészítve egy­aránt dugattyúval jól tömhető takarmányt ered­ményezett. De ugyanígy jól bevált a gyökgumós takarmány — burgonya, répa, tök — főzéssel és ':pépesítéssel való előkészítése; ezekhez 60% szá­raz dara volt hozzákeverhető. A vízmegkötő ké­pesség növelése céljából hőkezelt takarmány­rész mennyiségét a keverék végső összetétele .' (extrahált darák, tejpor stb. tartalom) jelentéke­• nyen befolyásolja. Ezek a felismerések nemcsak a gyökgumós ta­karmányok felhasználását tették lehetővé, ha­nem egy további nem várt felismeréshez is ve­zettek. A takarmány vízmegkötő képességének fokozása lehetővé tette ugyanis a tömőgép me­rev fémcsöve helyett hajlékony — célszerűen műanyag — cső alkalmazását, mert a nedves ta­karmány ebben könnyen elcsúszik. Ily módon a fémcső alkalmazásával szükségképpen együttjá­ró gyakori nyelőcsőrepedés az állatoknál teljes kiküszöbölést nyert. További előnye ennek a megoldásnak, hogy lehetővé válik akár több méter hosszú hajlékony 5 cső alkalmazása is (PVC cső vagy gumitömlő PVC csővégződéssel) miáltal két személy megta­karítása vált lehetővé a tömési műveletben. Felismertem végül, hogy a tömési művelet­tel szemben érzékeny fiatalkorú állatok sérülé-10 sét azáltal lehet megelőzni, ha hajlékony tömő­csövet alkalmazunk és emellett a takarmány lö­ketszerű adagolását kiküszöböljük, vagyis a du­gattyús tömőgép lökettérfogatát legalább akko­rára választjuk, mint amekkora egy teljes tö-15 mési művelet takarmányszükséglete. A találmányom szerinti eljárás tehát 30 és 65 nap közötti korú libák töméses hizlalása céljára szolgáló takarmány előállítására vonatkozik és lényege, hogy a takarmány alapanyagát képező 20 szemestakarmányt — kukoricát, búzát, árpát stb. — illetve ezek daráját, illetve gyökgumós takarmányt •—• burgonyát, répát, tököt — a ke­ményítőszemcsék pelyhesedése és ezáltal vízfel­vevő és vízmegkötő képességének fokozása érde-25 kében hőkezelünk, majd pépesítünk és ehhez az egyéb tápanyagokon kívül 1/3 :2/3 arányban száraz darát keverünk. Májra való hizlalás ese­tében a száraz darához a takarmány teljes meny­nyiségére vonatkoztatott 20%-nál nagyobb fe-30 hérjetartalmú anyagot keverünk. Az itatóvízben állatonként és naponként 0,04 g ascorbinsavat adunk be. A találmányom szerinti libatömőgép 30 és 65 nap közötti korú libák töméses hizlalására szol-35 gál. Lényege, hogy dugattyús takarmányhenger­ből, valamint a hengerhez csatlakozó egy, vagy több hajlékony takarmányvezető csőből és ennek hajlékony csővégződéséből áll. A takarmányhen­gerhez takarmánytöltő tölcsérszerkezet csatlako-40 zik. A takarmánytöltő szerkezet elzáró szerve és a dugattyú között — a takarmány henger önmű­ködő utántöltése érdekében — mechanikai kény­szerkapcsolat van. A töméses hizMást kiegészítő intézkedések 45 között jelentős az állatok elhelyezése, melynek lényege, hogy a libákat legalább 60 cm magas kerítéssel elválasztott rekeszekben csoportosan helyezzük el. A rekeszek alapterülete libánként 1/6 m2 , de az alapterület legfeljebb 2,5 m 2 . Eb-50 ben változtatható magasságú itatóedényt alkal­mazunk, amelynek peremmagasságát a libák fej­lődésének figyelembevételével a nyakközép ma­gasságába állítjuk be. A libák tömését legalább 3 órai időközökben és naponta legalább 5-ször 55 végezzük. A találmány szerinti e1 járás egy pédaképpeni foganatosítási módját, a találmány szerinti liba­tömőgép egy példaképpen! kiviteli alakjának működésével kapcsolatban ismertetjük. Az 1. áb-60 ra a libatömőgép oldalnézetét, illetve függőle­ges metszetét ábrázolja. Az 1 hengerben mozgó 2 dugattyút a csavar­menettel és ékhornyokkal ellátott 3 dugattyúrúd mozgatja. A 3 dugattyúrudat a bordás agyfurat-65 tal bíró 4 csigakerék forgatja, miáltal a 2 du-3

Next

/
Thumbnails
Contents