155691. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására
7 155691 8 mindaddig behúzva tartja a — 37 — kapcsolót, amíg a bimetall — 9 — hőérzékélő elem érintkezik a — 12 — beállító szerv — 20 — orsócsúcsával. Amikor az — 1, 2 — hőközlőlapok hőmérséklete a beállított üzemi hőmérséklet alá csökken a bimetall — 9 — hőérzékélő elem lehajlik, az érintkezés a — 10 — és — 20 — elemek között megszakad, a — 39 — elektroncső rácsára záró feszültség jut, minek folytán a — 39 — elektroncső anódárama lecsökken, az elektromágnes elengedi a — 37 — kapcsolót, amit a 3. ábrán nem ábrázolt rugó visszahúz a — 33 — áramkört záró helyzetébe. Ekkor a — 7 — fűtőelemek ismét működésbe lépnek. A készülék villamos vezérlőrendszere így biztosítja az — 1, 2 — hőközlőlapokban és ezzel a — 3 — szárító tér minden pontján a beállított üzemi hőmérséklet állandóan azonos értékét, minek következtében, valamint a — b — felső szekrény nyomásának hatására a készülékbe helyezett anyag gyorsan — az anyagfajtától és az üzemi hőmérséklettől függően 4—10 perc alatt — veszíti el nedvességtartalmát. A szárítás alatt keletkező pára az — 1,2 — hőközlőlapok közötti oldalréseken távozik a — 3 — szárítótérből. Szárítás alatt a — 30 — hőmérőn ellenőrizzük az üzemi hőmérsék]etet. A szárítási művelet befejezésével a — 19 — emelőkar segítségével felhajtjuk a — b — felső szekrényt, kivesszük a tasakokat és azokat hűtés céljából kalciumkloridot vagy más nedvszívó anyagot tartalmazó exszikkátorba tesszük. Lehűlés után a kiszárított anyagot magában foglaló borítékokat egyenként analitikai mérlegen megmérjük (Gsz ). Az anyagot magában foglaló tasak szárítás előtti Gn és szárítás utáni súlyának G sz különbözetéből a következőképpen számítható az anyag nedvességtartalmának százalékos aránya: W% = -Gn GS 2 Gn — Gh xl00% A vizsgálódó anyagok sorozatban történő nedvességtartalom megállapítása előtt célszerű a készülék felhasználásával az egyes anyagok kiszáradási időtartamát az üzemi hőmérséklet függvényében diagramba vagy táblázatba foglalni és a sorozat vizsgálatoknál a műveleti időt, illetve üzemi hőmérsékletet ennek figyelembevételével beállítani. . A készülék felhasználásával előnyösen lehet mezőgazdasági és ipari nyersanyagoknak, félkész- és kész termékeknek, különösen élelmezési cikkeknek, gyümölcsöknek, terményeknek (pl. hagymának, paprikának), konzerveknek, textíliáknak nedvességtartalmát — az ismert leghaladottabb megoldások több órás időtartamánál lényegesen rövidebb — 4—10 perces műveleti idő alatt megállapítani. Így pl. hagyma szárítmány nedvességtartalma 140 C° üzemi hőmérséklet mellett 6 perc alatt határozható meg a készülékben, mely szárítási időhöz hozzáadandó még a kb. 1 percet kitevő mérlegelési idő és így kapjuk meg az említett cikkek nedvességtartalmának pontos megállapításához szükséges — az ismert eljárások időtartamának töredékét képező — teljes munkaidőt. Ugyanennek a hagymaszárítmánynak a nedvességtartalma az ismert szárító-5 szekrényekben kb. 4 óra alatt állapítható meg. Felhasználható a készülék szárazanyag tartalommal rendelkező folyadékok (pl. tej, sör, paradicsom) szárazanyag tartalmának meghatározására is hordozóanyag (pl. szívópapír) alkalma-10 zásával. Szabadalmi igénypontok 1. Szárítókészülék anyagok nedvességtartal-15 mának meghatározására azzal jellemezve, hogy fűtőelemekkel (6, 7) ellátott, függőleges irányban egymástól eltávolítható két egymás fölé helyezett hőközlő lapja (1, 2), ezek hőmérsékletét érzékelő (9, 20 10) beállító (12) és szabályozó (31) szervei, a hőközlőlapok (1, 2) által közrefogott szárító tér (3) felső határoló lapjának (2) helyzetét szabályozó szerkezete (22) és a hőközlőlapok (1, 2) hőmérsékletét ellenőrző hőmérője (30) 25 van. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a villamos árammal hevített fűtőelemek (6, 7) a hálózatra csatlakozó sorbakapcsolt, csavar-30 vonalban kiképzett fémhuzalokból (7) állnak, melyek szigetelt előnyösen keramit gyűrűkből álló burkolatban (6), kígyócsöves elrendezésbén helyezkednek el a hőközlőlapok (1, 2) belsejében és villamos kapcsolat-35 ban állnak a hőközlőlapok (1, 2) fűtését vezérlő szabályozási körrel (9, 12, 31). 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hőközlőlapok (1, 2) üzemi hőmérsékletének 40 érzékelésére a készülék fűtését vezérlő szabályozási körhöz csatlakozó hőérzékélő szerv (9) szolgál, melynek rögzített vége (11) a készülék villamos vezérlő áramköréhez csatlakozik, a szabadon mozgó másik vége (10) 45 pedig érintkező elemként működik a hőmérséklet-beállító szervvel (12) szemben. 4. Az 1—3. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az üzemi hőmérsékletet beállító szerv hőmérsék-50 letét skálával (17) ellátott szabályozó fejjel (13), a szerv érintkező elemét (20) a hőérzékélő hornyában (8) függőleges irányban beállító csavarorsóval (14) és ennek vezetésére szolgáló menetes furattal (15) rendelkezik. 55 5. Az 1—4. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hőközlőlapok (1, 2) hőmérsékletét szabályozó áramkör vezérlésére, a hőérzékélő (9) és beállító szervvel (12) villamos kapcsolatban 60 lévő szerv, előnyösen transzformátorból (38), elektroncsőből (39) és jelfogóból (40) álló relé (31) szolgál. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy hő-65 érzékelő szervként (9) nagy érzékenységű, 4
