155691. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására
£1 AGY AR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VI. 30. (KO—2098) Közzététel napja: 1968. IX. 25. Megjelent: 1970. III. 28. 155691 mini /*• •* >, # 5 | J J 0 *» V; >, Szabadalmi osztály: 4219—12 Nemzetközi osztály:' GOln Decimái osztályozás: Feltalálók: Lázár Lajos elektrotechnikus, Bia, Németh Árpád vili. szaktechnikus és dr. Török Szilveszter oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet, Budapest Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására A találmány célja olyan szárítókészülék létrehozása, mely alkalmas anyagok nedvességtartalmának gyors és pontos meghatározására. Anyagok nedvességtartalmának mérésére legismertebb megoldások a szárítószekrények, az 5 infrasugaras szárítók, valamint a kapacitás és e1 lenállás mérés elvén működő berendezések. Anyagok nedvességtartalmának meghatározására legelterjedtebben a közvetett fűtésű szárítószekrényeket alkalmazzák. A szárítószekrények- 10 ben a vizsgálandó anyagokat atmoszferikus nyomáson vagy vákuumban, általában néhány órától 1—2 napig tartó időtartamig szárítják, majd a szárítás előtti és utáni súlykülönbségből számítják ki a vizsgált anyag nedvességtartalmat. 15 Hátránya ennek a módszernek, hogy a szárítószekrények belsejében ún. hőmezők alakulnak ki, melyek a nedvességtartalom meghatározását, illetőleg annak pontosságát előnytelenül befolyásolják, továbbá hogy igen lassú az eljárás és a 20 szárítószekrény villamos fogyasztása is jelentős. Különböző anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására használnak infrasugaras szárítókat is. Ennél a módszernél a mérési körülmények reprodukálhatósága rendkívül bizonyta- 25 lan. Ennek a megoldásnak alkalmazásánál kérgésedés, nedves gócok, sőt túlmelegedések (pörkölődések) következnek be a hálózati feszültség ingadozása, a légáram stb. miatt. Ezen hátrányokra tekintettel ezt a megoldást elterjedten 30 nem alkalmazzák. Szemes anyagok és őrlemények nedvességtartalmának meghatározására széles körben alkalmazzák a kapacitív elven működő készülékeket, melyeknél a műszer mérőküvettájának fegyverzetei közé helyezik a mérendő terméket. A mérőkondenzátor kapacitását a fegyverzetek közé helyezett nedves termék mennyisége és nedvességtartalma határozza meg. Mivel a víz dielektromos állandója 85, a száraz termék dielektromos állandója kb. 3, ezért a kapacitásváltozást döntő mértékben a termék nedvességtartalma határozza meg. A mérés pontosságát hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy a vizsgálandó termékek többségében a mérőkondenzátorok közé helyezett anyag térfogatsúlya az előre meghatározott értéken nem, vagy csak körülményesen biztosítható és ezáltal a mérési eredmények nem reprodukálhatók. Hátrányuk még a kapacitív elven működő készülékeknek, hogy alkalmazásuk az anyagok igen szűk körére korlátozódik. Ismeretesek ellenállásmérésen működő anyagnedvességmérők is. Ezeknél a mérendő termékeket a mérőelektródák közé helyezik és villamos úton mérik az elektródák között lévő ellenállást. A mérőelektródák között lévő ellenállás döntő mértékben az anyag nedvességtartalmától és az elektródák között lévő anyag mennyiségétől függ. Az elektródák közé helyezett anyag térfogatsúlya előre meghatározott értékeh ebben az 155691
