155686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás polimerek és közbenső termékeik előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. IX. 23. (IE—247) Nagy-britanniai elsőbbsége: 1965. IX. 24; 1966. I. 31; 1966. III. 07; 1966. IX. 12. Közzététel napja: 1968. IX. 25. Megjelent: 1970. III. 28. 155686 "\* , Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C08fl Decimái osztályozás: Feltalálók: Barr, Dennis Arthur, Digswell, Welwyn, Herts, Rose, John Brewster, St. Albans, Herts, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited, London, Nagy-Britannia Eljárás aromás polimerek és közbenső termékeik előállítására Találmányunk tárgya eljárás aromás polimerek és közbenső termékeik előállítására. Találmányunk szerint molekula-láncukban benzolszerkezetű csoportokat és oxigén- vagy kénatomokat tartalmazó aromás polimerek és 5 ilyen polimerekké polimerizálható anyagok oly módon állíthatók elő, hogy valamely dihalogénbenzol-szerkezetű vegyületet, melynek mindegyik halogénatomját valamely inert elektronvonzó csoport aktiválja, lényegében ekviva- 10 lens mennyiségű alkálifémhidroxiddal, -hidroszulfiddal vagy -szulfiddal, alkálihalogenid lecserélése közben, alkálifenolátokkal vagy -tiofenolátokkal szemben ionizáló oldószerként működő, az alkalmazott reakció-körülmények között sta- 15 bil poláros folyadékban reagáltatunk. A dihalogénbenzol-szerkezetű vegyületben lévő halogénatom előnyösen klór- vagy fluoratom. A fluor-származékok általában reakcióképesebbek és az alkálihalogenidek gyorsabb lecserélését 20 teszik lehetővé, azonban költségesebbek. A brómszármazékok szintén viszonylag drága anyagok, és noha a klór-származékhoz hasonló hatást biztosítanak, azokkal szemben előnyökkel nem rendelkeznek. A jód-származékok általában kevésbé 25 alkalmasak. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál bármely dihalogénbenzol-szerkezetű vegyület vagy ilyen vegyületek keveréke felhasználható, feltéve, hogy a két halogénatom hozzájuk viszonyítva 30 előnyösen orto- vagy para-helyzetben lévő, elektronvonzó csoportot tartalmazó benzol-gyűrűhöz kapcsolódik. A dihalogénbenzol-szerkezetű vegyületben a halogénatomok ugyanazon vagy különböző benzol-szerkezetű gyűrűkhöz kapcsolódhatnak, feltéve, hogy az adott gyűrű elektronvonzó csoporttal aktiválva van. E vegyületek aktiválására bármely, az adott reakció-körülmények között inert elektronvonzó csoport alkalmas. Igen előnyösen alkalmazhatók az erős elektronvonzó-csoportok, melyek a legmagasabb átalakulást eredményezik. A halogént tartalmazó benzol-szerkezetű gyűrűben elektrondonor csoport ne legyen jelen. Az aktiváló csoport egyértékű csoport lehet, mely ugyanazon a gyűrűn egy vagy több halogénatomot aktivál (pl. nitro-, fenilszulfonil-, alkilszulfonil-, ciano-, trifluormetil- vagy nitrozo-csoport, vagy heteronitrogénatom, mint a piridinben; az aktiváló csoport kétértékű csoport is lehet, mely két különböző gyűrűn lévő halogén atomokat aktiválhat, pl. szulfon-, szulfoxid-, azo-, karbonil-, vinilén-, vinilidén-, tetrafluoretilén- vagy szerves foszfinoxid-csoport; az aktiváló csoport továbbá kétértékű csoport lehet, mely ugyanazon gyűrűn lévő halogénatomokat aktiválhat (pl. difluorbenzokinon és 1,4-, 1,5- vagy 1,8-difluorantrakinon esetében). A dihalogénbenzol-szerkezetű vegyület előnyösen az (I) képletnek felel meg (mely képletben 155686