155679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mitramicin előállítására mikrobiológiai úton

A fermentációt 0,5—1,5 l/l/perc sebességgel, célszerűen 0,8—1,2 l/l/perc sebességgel levegőz­tetjük. Nitrogénforrásként amerikai mogyoró­lisztet és kazein-hidrolizátumot, szén- és ener­giaforrásként glicerint és glükózt alkalmazunk. Az antibiotikumot, melynek izolálása a szak­irodalomból ismert {Act. Un. Intern. Contr. Cancr. 20, 291 (1964)] különböző módszerekkel összehasonlítottuk a rokon antibiotikumok autentikus mintáival, és megállapítottuk, hogy a termelt anyag a mitramicinnel azonos. A törzs leírása a „Methods Manual (Internat. Cooperative Project for Description and Depo­sition of Type Cultures of Streptomycetes) De­laware, Ohio, 1964" követelményeinek megfele­lően a következő: A légmicélium a cinereus-, a szubsztrátmicé­lium a flavus-brunus színcsoportba tartozik. Keményítő-agar: a légmicélium „Gray-series, 3ge", a szubsztrátmicélium „Yellow, Co 44", ol­dódó pigment nines, rectus flexibilis 3—4%, retinaculum 15—20%, a többi spirál. Glieerin-aszparaginrtigar; a légmicélium „Gray-series, 5fe, a szubsztrátmicélium „Yel­low, Co39", oldódó pigment nincs. A sporuláció nem értékelhető. Burgonya-agar: a légmicélium igen fejlett, porszerű barnásszürke, ill. hamuszürke. Erőtel­jesen növekedő, felgyürődő sötétbarna szubszt­rátmicélium. Sötétbarna oldódó pigment. Gauze-féle keményítő-agar: a légmicélium porszerű, világosszürke. A szubsztrátmicélium fejlett, színtelentől világosbarna, lepelszerű; ol­dódó pigment nincs. Nutrient-agar: légmicélium nem fejlődik, a szubsztrátmicélium fejlett, gyűrt, barna, lepel­szerű. Fekete oldódó pigment. Jensen-féle kazein-agar: fejlett, porszerű, bar­násszürke légmicélium, gyenge, színtelen, lepel­szerű szubsztrátmicélium. Oldódó pigment nincs. Szaharóz-nitrát-agar: légmicélium nincs, erő­sen fejlett, piszkosfehér, ül világosbarna, lepel­szerű szubsztrátmicélium. Oldódó pigment nincs, ill. balvénybarna. SziKtetikus~agar: légmicélium nincs, fejlett vi­lágossárga, lepelszerű szubsztrátmicélium; vilá­gos, sárgásbarna oldódó pigment. Glukóz-a$zpara§in-agar: igen fejlett, porszerű, hamuszürke, ül. barnásszürke légmicélium, fej­lett, színtelen, gyűrt, lepelszerű szubsztrátmicé­lium; világossárga, oldódó pigment. Triptaiv-élesztőkivotmt~agar: légmicélium nincs, gyenge, színtelen, lassan barnuló, lepel­s?erű szubsztrátmicélium; fekete, oldódó pig­ment. Zafep«fc«íy-a#ar: fejlett, porszerű, baroássstür­fee, ül. hamuszürke légmicélium, fejlett, élénk­sárga, össEefmggő, lepelsjseríl saubsztratmicélium; világ«sárga oldódó pigment. Zselatin tápközeg: légmicéüuro nincs, a ssmbssítrátmicélium fejlett, gyűrt, sötétbarna. Fe­kete oldódó pigment. Erőteljes folyósítás. fúrompgenitás vaspepton-agaron: erősen pozi­tív, Jfíírét-reclwfceiő: »egatív. 4 C-forrás értékesítési spektrum: (— = növeke­dés és értékesítés nincs; + =* növekedés nyo­mokban; + = gyenge, + += közepes és + + + = erőteljes fejlődés, illetve hasznosítás): d-glukóz (+ kontr.): + + +; C-nélkül (neg. kontr.): —; melibióz: + + + ; arabinóz: ++ + ; d-fruktóz: ++ + ; d-mannit: +++; raffinóz: + + + ; ramnóz—; szaharóz: + + + ; d-galaktóz: + + -+•; inulin: +++, dulcit: —; szalicin:+•+•; d-szorbit: ±; laktóz: + + +; izonit: + + +; trehalóz: + + + ; d-xilóz: -M—h Mikromorfológia: a spórafelület (elektr. opt.) sima. A sporofórok típusa: többé-kevésbé szabályos, 2—7 kanyarulatú spirálok. A közölt adatokból kitűnik, hogy az 1-515 je­lű törzs jelentősen különbözik a Streptomyces tanashiensis és Actinomyces atroolivaceus fa­joktól, és az Actinomyces iverinivel azonosítha­tó, mellyel kapcsolaban mitramicin termelését nem állapították meg. A Streptomyces argilla­cues n. sp. faj leírása ez ideig nincs leközölve. A fermentáció befejezése után az erjesztése« oldat feldolgozására a következő izölálási eljá­rást alkalmaztuk. A savas pH-n szűrt erjesztéses oldatot etilacetáttal extraháltuk nátriumklorid jelenlétében. Az etilacetátos kivonatból 0,05 n vizes nátriumhidroxid-öldatba vittük át az an­tibiotikumot. A nátriumhidroxidos oldatból pH 4-re történő savanyítás után kloroformmal vagy etilacetáttal vontuk ki az aktív anyagot. A nyert kivonat bepárlási maradékából éteres kicsapás­sal előállítottuk a hatóanyagot. Ügy is el lehet járni, hogy az etilacetátos kivonatot közvetlenül, tehát lúgos kezelés nélkül bepároljuk, majd éter­rel kicsapjuk a hatóanyagot. A nyers antibiotikum nem bizonyult egysé­gesnek, mert a mitramicin mellett egy kisebb biológiai aktivitású komponenst is tartalmazott. A további tisztítást úgy végeztük, hogy a termé­ket 4-es pH-jú vizes oldatból etilacetátba átol­dottuk, majd alumMumoxid-oszlopon kroma­tografáltuk, amivel sikerült egységes mitranü­cinhez jutnunk. Az elválasztott melléktermék biológiai aktivitása a tiszta mitramicin aktivitá­sának mintegy 20%-a. A kromatográfiásan tisz­tított mitramicin vüágossárga, mikrokristályos por, mely 177—179 C°-on olvad. Fajlagos forga­tóképessége (a)D ^ •»—56,5° (c«0,2 metanol­ban), mtraibolya elnyelési színképének maxi­mumai 237, 282 és 420 mi».-nál vannak metanol­ban, 315 mfi-nál inflexió lép fel. Ezek az állan­dók megegyeznek a mitramicin izolálásánál le­írtakkal. Az 1-515 jelzésű Streptomyces iverini törzs fermentlevéből izolált antibiotikum infravörös elnyelési színképe is azonosnak mutatkozott a mitramicin hasontó spektrumával [Antibiotics and Chemotfaeraphy 12, 182 .(196S)]. éz általunk izolált mitramicin C- és H-aaalízis-adatai is meg­egyeznek a mitramicin megfelelő értékeivel (C 56,04; H 8,8€%). Rétegkromatográfiás vizsgálataink során (Kie­seJgel-G rétegen) az általunk izolált antibioti-2

Next

/
Thumbnails
Contents