155672. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos, dinamikusan interpoláló hosszmérő és pozicionáló berendezés

/ 3 osztásoknál az interpolálást rövid intervallumon végezzék el. Egy további dinamikusan interpoláló beren­dezésnél több, egymástól rögzített távolságban elrendezett mintavételi egységet használnak, 5 amelyek az interpolációs számlálás számára a leállító jelet adják, valamint egy körbefutó sza­lagot, amelyen a mintavételi egységek távolsá­gával megegyező hosszúságú interpolációs osz­tás van. Ez a berendezés ugyan bizonyos mérték- 10 ben lerövidíti a legkisebb inkrementumokra osz­tott interpolációs osztást, de sok mintavételi egy­ségre van szükség, ha az interpolációs osztást a mérendő teljes útszakaszhoz képest igen rövidre kell megállapítani, hogy az interpolációs osztást 15 igen nagy pontossággal lehessen előállítani. Az ilyenfajta megoldás megvalósításának akadálya az is, hogy a mintavételi egységek mérete nem teszi lehetővé, hogy ezen egységek szerkezeti mé­reteinél rövidebb interpolációs osztást lehessen 20 biztosítani. Egy további interpoláló berendezésnél egy osz­tási intervallumot közbenső lépésként nagyobb léptékben leképeznek egy interpolációs osztáson, amelyet a mérési irányra harántirányban és a 25 mérés hosszirányában rezgő elektronsugárral ta­pogatnak le. A mérőléc egy intervallum-vonalá­nak és az interpolációs osztás egy vonalának koincidenciájánál a képcső az interpolációs im­pulzusok sorozatából kiemelt impulzust ad, 30 amely a számlálást ezen a helyen mindenkor le­állítja. Az intervallumok durva számlálását ugyanezen eljárással lehet végezni, vagy vala­mely más járulékos független eljárással. A képcsöves munkamódszer nagy interpolá- 35 ciós pontosságot biztosít ugyan, minthogy azon­ban a durva számláláshoz járulékos rendszerre van szükség, igen költséges. Egy másik berendezés interpolálás céljára mozgatott optikai tagot alkalmaz; ezen vannak 40 a mérőléc intervallum-vonalai és jelek, amelyek az interpolációs osztás mindenkor azonos helyén váltják ki a számlálási folyamatot. Itt is a moz­gatott jelnek és az intervallum-vonalnak koin­cidenciájánál szakad meg a számlálási folyamat. 45 Az intervallum számlálás céljára azonban emel­lett egy további rendszerrel rendelkezik, amely binárisan kódolt mérőlécet tapogat le. Ä durva állás meghatározása ennél a munkamódszernél is költséges, minthogy a ködolt mérőléc és a hoz- 50 zá tartozó letapogató berendezés mellett járulé­kosan elektronikus tárólóműre, kivonóműre és újra kódoló egységre van szükség. Egy legújabban ismertté vált interpoláló be­rendezés a számlálási foylamat indítására egy 55 helytálló fényponttal szemben forgó lencsét, egy forgó interpoláló osztást, valamint a mérőléc in­tervallum vonalait letapogató körben járó fény­sugarat alkalmaz. A mérőléc interpolációs osztá­sa mellett további mérőléc van elhelyezve, ame- 60 lyen minden intervallum számára a mindenkori helyzetnek megfelelő vonalas kódolással van el­látva. Ezek szerint ennél a rendszernél is járu­lékos ráfordításra van szükség, járulékos letapo­gató rendszer és járulékos mérőléc alakjában. 65 4 Emellett ez a rendszer nem teszi lehetővé, hogy a mérőléc nulla pontját tetszőleges álláshoz ren­deljél*. Célunk, hogy olyan dinamikusan interpoláló mérőrendszert alkossunk, amelynél az ismert berendezések hátrányait és hiányosságait elke­rüljük és anélkül, hogy nagy járulékos ráfordí­tással a durva leolvasás számára külön letapoga­tó rendszert alkalmaznánk, a mérőberendezés finom helyzetének meghatározás mellett egyide­jűleg a mérőberendezés durva állását is megkap­juk a mérőléc segítségével. A találmány értelmében ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy önmagában ismert fotoelekt­romos, dinamikusan interpoláló mérőberende­zést alkalmazunk, amelynek helytálló optikai tengelye van és amelynél a képoldali sugárútba sugárosztó elem van iktatva, míg a sugárosz­tással előállított második képsíkban több foto­dióda van elrendezve. Ezen elrendezések segít­ségével a vonásos mérőléc intervallum osztását egységes mintavételi rendszerrel kétszeresen ta­pogatjuk le anélkül, hogy második különálló mintavételi elrendezést kellene alkalmaznunk a durva leolvasás céljára. Míg az egyik képsíkban az interpoláló berendezés dolgozik, a másik kép­síkban az ott különállóan elrendezett fotodiódák csak az átfutó teljes intervallumokat regisztrál­ják. A keletkező impulzusokat számlálóra vezet­jük. Előnyösen a találmány szerinti berendezést úgy alakítjuk ki, hogy a berendezés sugárútjába átkapcsolható eltérítő egységet iktatunk, amely a tárgyoldali sugárutat választás szerint a voná­sos mérőlécre, vagy pedig a mérőléc mellett el­rendezett, több, a mérőléc vonásaihoz hasonló vonásokból áll, állítható jelre irányítja. Ezáltal lehetővé válik, hogy a számláló rendszerek egy hátrányát kiküszöböljük, vagyis ha az elektroni­kus számlálót tápláló üzemáram akaratlanul ki­marad — ami által az ismert számlálók nulla­állásba állnak vissza — itt a nulla-pont a mérés számára megmarad. Az interpolációs rendszer ugyanis lehetővé teszi — a jelnek előzetes be­szabályozása mellett — hogy a mérőberendezést a mérés kiindulási pontjára állítsuk be a sugárútnak a jel letapogatására kapcsolt állá­sában. A találmány tárgyának további kialakításá­nál a mérőléc mellett nemcsak egy, hanem több azonos fajtájú állítható jel is elhelyezhető és a mérőberendezéshez legalább két számlálási ér­tékre előre beállítható, nullázható számlálót is rendelhetünk, amely számláló ezen számlálási értékeknél mindenkor egy érintkezőt működtet. A találmány tárgyának ez az előnyös kialakítá­sa lehetővé teszi, hogy a mérőberendezést prog­ramadóként alkalmazzuk. Ekkor az egyszerű, már mért és állítható jelekkel rögzített helyze­teket - anélkül, hogy a mérőlécet magát hasz­nálnánk •— ismét be tudjuk állítani. Ez oly mó­don történik, hogy az előre beállított számlálási értékek elérésekor az érintkezők például a gép asztalának hajtóművét lassú járatra kapcsolják, vagy leállítják. 2

Next

/
Thumbnails
Contents