155658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cigarettáknál alkalmazható szűrőanyag előállítására

13 gási szögben való érintkezés nélkül kiküszöbölhetők, sőt előnyök szerezhetők a készüléknek az 1—12. ábrákban foglalt módosított kivitelével. A barázdáló és nyújtó 8, 9, 10 készülék kedvelt kivitelét részletesebben a 2—4. ábrák mutatják. Ez a készülék megszakítás nélkül folyamatosan működő, három összekapcsolt barázdáló és nyúj-8, 9, 10 hengerből áll, melyek egy állványba vannak foglalva akként, hogy a felső 10 és az alsó 8 henger 20 barázdái és 21 bordái (barázda közti területei) kapcsolódnak a középső 9 henger 20 barázdái és 21 bordáival; előnyös, ha mindhárom hengert meghajtják. A nedvesített papír 1 szalagot beirányítják a 8 és 9 alsó, illetve középső henger érintkezési vonalába. A 8 és 9 alsó, ill. középső hengerek érintkezési vonalán való áthatolás után az 1 papírszalag a középső hengerrel, 180° átfogási szögben érintkezésben marad, mielőtt a 9 és 10 középső és felső hengerek közötti érintkezési vonalon áthaladna. Az alsó és középső 8, 9 hengerek előnyösen úgy szerelendők, hogy egymásba nyúlásuk kisebb legyen, mint 9 és 10 középső és felső hengerek között. Például az alsó és középső 8, 9 hengerek úgy szereltettek, hogy egymásba nyúlásuk mértéke kb. 0,3 mm, akkor a középső és felső henger úgy szerelendő, hogy egymásba nyúlásuk mértéke kb. 0,6 mm legyen. Ezen a módon a papírt egymást követő lépcsőkben barázdáljuk és nyújtjuk a három 8, 9, 10 hengerek közti két érintkezési vonalon való áthaladás alatt, ami arra szolgál, hogy csökkentse az előbb tárgyált egylépcsős barázdáló és nyújtó készülék törési hatását. Mióta mindhárom henger kapcsolódik egymásba, megszűntek a barázdálás súlyos problémái azáltal, hogy az ismert készüléket több hengerpárral szereltük fel. Ezen túlmenően, mint előbb le lett írva, előnyös, ha mindhárom barázdáló és nyújtó 8, 9, 10 hengert 100 C° fölé fűtjük, de nem 500 C° fölé. Mielőtt a 9 és 10 hengerek közti érintkezési vonalat elérné, az 1 papír meghatározott időtartamra érintkezésben van a fűtött középső 9 henger 21 barázdaközti területével vagy bordáival, mely idő alatt a papír részlegesen szárad, valószínűleg nagyobb mértékben ama hosszirányú csíkokban vagy zónákban, melyek érintkeznek a barázdaközti területtel. Ennélfogva ama csíkok és zónák részben visszakeményednek és látszólag nem oly nagymértékben vékonyodnak vagy repednek a 9 és 10 felső és középső hengerek közti érintkezési vonalon, mint a közbeeső zónákban. Tehát az ilyen érintkezési vonalon áthaladva a kevésbé nedves zónák nem látszanak annyira nyújtva és vékonyítva, mint az ilyen érintkezési vonalon áthaladt papír barázdáinak oldalai, ill. oldalfalai, még annyira sincsenek nyújtva és vékonyítva, mint a középső 9 henger 21 barázdaközti területtel érintkező hosszanti csíkok vagy zónák. Természetesen a nyújtás és vékonyítás mértékét beállíthatjuk az alsó és középső 8 és 9 henger közötti egybekapcsolás mértékének szabályozásával. Az így részben barázdált, vagy ráncosított 1 szalag érintkezésben marad, 180° átfogási szög-14 ben, a középső 9 henger 21 barázdaközti területeivel, mielőtt a középső és felső 9 és 10 henger • közti érintkezési vonalon áthaladna. Ez alatt az érintkezési szakasz alatt a papír még jobban szá-5 rad, feltehetően nagyobb mértékben, mint ama keskeny, hosszú zónákban vagy csíkokban a középső 9 henger 21 barázdaközti területével való érintkezéskor, mielőtt a papír a középső és felső henger közötti érintkezési vonalán áthalad, me-10 lyen az 1 szalag barázdái tovább mélyednek és ennek következtében a papír még tovább nyúlik, nyilvánvalóan a papír szélein és oldalfalain nagyobb mértékben, mint a hosszanti csíkokban vagy zónákban a 9 és 10 fűtött hengerek 21 ba-15 rázdaközti területeivel, meghatározott ideig való érintkezés alatt. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a középső henger körüli áthaladásnál az 1 szalag 180° szögben van felfelé hajtva, míg a felső 10 hengeren 20 való körülfutásánál a szalag ellenkező irányban hajlik át 180° szögben. Ez az ellentétes irányú ráhajlás hatása elősegíti a papír rostjainak lazulását és kihúzódását. Ezen túlmenően úgy találtuk, hogy a háromhengeres elrendezésnél, 25 mint azt a 2—4. ábrák mutatják egymás utáni lépcsőkben való fokozatos barázdálás és nyújtás lényegesen csökkenti a fentebb említett törési hatást, mely az egylépcsős barázdálás és nyújtás velejárója és a rostok egy sokkal egyenletesebb 30 lazítását és kihúzódását eredményezi. Tény, hogy a tényleges gyakorlati alkalmazásnál az 1—4. ábrákon ábrázolt fajtájú folytatólagos lépcsőkben barázdált papír majdnem mentes a hosszanti kiterjedésű, teljesen elzáródás nélküli, 35 keskeny nyílásoktól és repedésektől. Ezért, mint az a 14. ábra megszemléléséből kitűnik, melyben a papír csak barázdálási és nyújtási műveletnek lett alávetve, minden perforálás és recézés nélkül, hogy a szalag ama területén, melyek oldal-40 irányban nyújtottak, nagyon kevés egyes rost van törve, leválasztva vagy letépve. Ügy látszik, hogy a területen a szalag vékonyodását az okozza, hogy az egyes rostok egymás felett elcsúsznak úgy, hogy a vékonyított terület majdnem 45 mindig legalább egy rostokból alkotott, vékony fátyollal van borítva, ahelyett, hogy teljesen nyitott lenne. A vékonyított terület, bár rendszertelenül van az 1 szalagon elhelyezkedve, mint a 14. ábrából 50 látható, megfelel a nem 'kezelt papír azonos területeinek. Utóbbinak súlya négyzetméterenként lehetőleg 20 és 40 g, előnyösen 32—35 g között legyen és átlagos vastagsága 0,07 mm legyen. Amint a 13. ábrából kivehető, a jelen talál-55 mány gyakorlati kivitelénél előnyösen használt kezeletlen papírfajtának kezdetben, valamivel vastagabb és vékonyabb területei vannak, melyek felhős kinézést adnak, a 13. ábrán látható világosabb területek megfelelnek a papír vasta-60 gabb területeinek. A nyerspapír vékonyabb területeit a találmány szerinti megmunkálás jobban megnyújtja és a szalag nagyobb elvékonyodását eredményezi. A rostok, a barázdálás és nyújtás folytán na-65 gyón egyenletesen lazulnak és húzódnak ki, mint 7