155654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új rodanin-származékok előállítására

155654 , 4 gyászati felhasználásra alkalmas formában kikészítjük. A találmányunk tárgyát képező eljárás a) változatának első lépése szerint a (II) képletű anilin származékokra valamely szervetlen, vagy szerves bázis jelenlétében széndiszulfidot addicionálunk. Kiváló gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező vegyületekhez jutunk abban az esetben, ha (II) képletű vegyületként 3,4-diklór-anilint alkalmazunk, előnyösen járhatunk el azonban oly módon is, hogy kiindulási anyagként 3,4-dibrómanilint, vagy 3-klór-4-brómanilint használunk. A reakciónál a széndiszulfidot kis, előnyösen néhány százalék feleslegben alkalmazzuk. A reakciót 25—40 C°-on előnyösen 30—35 C°-on végezzük el. Á1 reakció teljessé tétele szempontjából előnyös annak befejeződése után a reakcióelegyet egy éjszakán át állni hagyni. A reakciót valamely szerves vagy szervetlen bázis jelenlétében végezzük el. E célra előnyösen ammónium-hidroxidot, ß-dimetilamino-etanolt, vagy N-etil-piperidint alkalmazhatunk. A reakció során (III) képletű vegyületek kelétkeznék, mélyek új, az irodalomban le nem írt származékok. E vegyületek önmagukban is jelentős anthelmintikus hatássál rendelkeznek. A (III) képletű vegyületeket eljárásunk a) változata szerint izolálás után, vagy anélkül, közvetlenül a kapott reakcióelegyből dolgozhatjuk tovább. Az eljárás második lépése szerint (III) képletű vegyületeket (VII) képletű vegyület alkálisójával, előnyösen a kálium- vagy nátriumsóval reagáltatunk. A reakciót vizes közegben végezzük el, alkalmazhatunk azonban alkoholos vagy dimetilformamidos közeget is. A reakció néhány óra alatt lejátszódik, mikoris a reakcióelegy megsavanyítása útján a (IV) képletű N-(3,4-dihalogén-fenil)-S-(a-karboxialkil)ditiokarbaminsav-származékokhoz jutunk. A termék izolálása előnyösen éteres extrakcióval tör-, ténhet. . A •. (IV) képletű vegyületek ugyancsak új, a bélférgesség leküzdésénél felhasználható származékok, melyeket kívánt esetben izolálás után vagy anélkül alakíthatunk tovább. A (IV) képletű vegyületeket termikus úton történő gyűrűzárással alakíthatjuk az (I) képletű N-3,4-dihalogénfenil)-5-alkil-rodanionokká. A gyűrűzárást előnyösén híg ásvány savas oldatban, vagy erős szerves sav jelenlétében végezzük el. A reakció hőmérséklete előnyösen 80—120 C°. E célra előnyösen sósavat, foszforsavat vagy ecetsavát alkalmazhatunk, és a reakciót a forrás hőmérsékletén hajtjuk végre.' Eljárhatunk oly módon is, hogy a (IV) képletű vegyületet apoláros szerves oldószerben, előnyösen benzolban vagy toluolban melegítjük és a reakció során keletkező vizet azeotrop desztillációval eltávolítjuk. Eljárásunk igen előnyös kivitelezési módja szériát á (III) képletű vegyületekből közvetlenül állíthatjuk elő az (I) képletű rodanin-származékoteatf-iaf; módon, hogy a (III) képletű vegyület és a-^Yál^Üépletű vegyület alkáli-sójának reakciója során kapott reakcióelegyet savanyítás után forralásnak vetjük alá. Az ily módon előállított (I) képletű vegyületeket az esetleg szennyezésként jelenlévő (IV) kép-5 létű vegyületektől éteres mosással vagy metanolos forralással tisztíthatjuk meg. A találmányunk tárgyát képező eljárás b) változata szerint (II) képletű vegyületeket az a) módszernél ismertetett módon (III) képletű 10 N-(3,4-dihalogén-fenil)-ditiokarbaminsav sókká alakítunk, majd az ily módon előállított vegyületeket alkilezzük. Az alkilezést előnyösen dimetilszulfáttal, vagy dietilszulfáttal, alkoholos közegben végezzük el, alkilező ágensként használ-15 hatunk azonban metilbromidot, vagy etilbromidot is. Az ily módon előállított (V) képletű vegyületek új származékok, melyek ugyancsak anthelmintikus hatásúak. Az eljárás következő lépése szerint az (V) képletű alkilezett származé-20 kokat izolálás után, vagy közvetlenül a reakcióelegyben (VIII) képletű vegyülettel gyűrűzárásnak vetjük alá. A (VIII) képletű vegyületet előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A gyűrűzárást ömledékben, 150—250 C°-on, elő-25 nyösen 200 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Eljárásunk c) változata szerint (II) képletű vegyületeket tiofoszgénnel hozunk reakcióba. Kiindulási anyagként előnyösen 3,4-diklór-anilint 30 alkalmazhatunk. Ily módon a (VI) képletű helyettesített fenil-mustárolaj származékokhoz jutunk, melyek izolálás után vagy anélkül alakíthatók a b) eljárásnál tárgyalt gyűrűzárással (I) képletű rodaninokká. 35 Eljárásunk d) változata szerint az a) módszerrel előállított (III) képletű vegyületeket fémsókkal reagáltatjuk és ily módon képezzük a (VI) képletű halogénekkel helyettesített fenilmustárolaj akat. A reakciót vizes oldatban, ma-40 gasabb hőmérsékleten történő melegítéssel, előnyösen forralás közben végezzük el. Fémsóként célszerűen ólom- vagy cinksókat, előnyösen ólomnitrátot vagy cinkszulfátot alkalmazhatunk. Az előállított (VT) képletű vegyületeket a fen-45 tiekben már ismertetett gyűrűzárással alakíthatjuk tovább. Eljárásunk e) változata szerint a (VI) képletű vegyületeket a (IV) képletű vegyületekből állít-50 juk elő fémsókkal való reagáltatással. A reakciót előnyösen vizes közegben, ólom- vagy cinksók jelenlétében, előnyösen ólomnitrát, vagy cinkszulfát jelenlétében hajthatjuk végre. Az ily módon előállított (VI) képletű vegyületeket (VIII) 55 képletű vegyületekkel történő gyűrűzárással alakíthatjuk az (I) képletű vegyületekké. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállított új vegyületeknek különös előnyé, hogy jelentős molluscicid hatással rendelkeznek. A ve-60 gyületeket a gyógyszergyártás önmagában ismert módszereivel közvetlen gyógyászati felhasználásra alkalmas formában kikészíthetjük. A készítmények adagolása tabletta, drazsé, kapszula, kenőcs vagy porkeverék formájában történhet, 65 melyek kívánt esetben gyógyászati segédanyagö-2