155617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rubidomicin előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. III. 13. (RO—469) Franciaországi elsőbbsége: 1967. III. 15. Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1970. II. 16. 155617 .Szabadalmi oSztály: 30 h Í—8 Nemzetközi osztály: C12d Decimái osztályozás: Feltalálók: Belloc André vegyészmérnök, Vanves (Hauts-de-Seine), Charpentié Yvan vegyészmérnök, Párizs, Lunel Jean agrármérnök, Párizs, Preud'Homme Jean vegyészmérnök, Párizs, Franciaország Tulajdonos: Rhone-Poulene S.A. Párizs, Franciaország Eljárás rubidomicin előállítására A találmány tárgya eljárás a 13 213 R. P. jel­zésű antibiotikum átalakítására savas közegben végzett hidrolízissel rubidomicinné (13 057 R. P.). A 632 391 számú belga szabadalomban le van írva a 9865 R. P. jelzésű antibiotikum, annak 5 13 213 R. P., 13 057 R. P. és 13 330 R. P. jelzésű három fő összetevője, a 9865 R. P. antibiotikum­nak a 13 567 R. P. jelű aglikonja, a 9865 R. P. an­tibiotikumnak „Streptomyces 8899" vagy „Strep­tomyces 31723" megfelelő táptalajon való te- 10 nyésztésével történő előállítása és a 9865 R. P. antibiotikumnak összetevőire való szétválasztá­sa, valamint az ágiikon előállítása a 9865 R. P. vagy a rubidomicin forralással történő hidroli­zálásával. 15 A 9865 R. P. antibiotikum átlagban 30% rubi­domicint és 30—40% 13 213 R. P. antibiotikumot tartalmaz, de ezek az arányok széles határok kö­zött ingadozhatnak a 9865 R. P. antibiotikum ki­nyerésének körülményei szerint. 20 A két fő alkotórésznek (13 213 R. P. és rubido­micin) különleges jelentősége van igen határo­zott rákellenes hatásuk miatt. A 13 213 R. P. állatokra ugyan százszor olyan 25 hatásos, mint a rubidomicin, azonban százszor olyan toxikus is; azonkívül a 13 213 R. P. anti­biotikumnak az a hátránya, hogy nem kristályo­sítható, viszont a rubidomicint könnyen ki lehet kristályosítani. Ennélfogva kívánatos a 13 213 30 R. P.-t kiküszöbölni az in vivo felhasznált rubi­domicinből. A 13 213 R. P. rubidomicinné való átalakításá­nak tehát az az előnye, hogy megnöveli a rubi­domicin-termelést, és kiküszöböl egy nem kívá­natos anyagot a végtermékből. A két összetevő (13 213 R. P. és rubidomicin) ugyanazt a 13 567 R. P. jelzésű kromofor-csopor­tot vagy aglikont tartalmazza, és összetételük a következőképpen vázolható: 13 567 R. P. + aminocukor = rubidomicin rubidomicin + cukor = 13 213 R. P. A hidrolízis savas közegben megfelelő körül­mények között a következő két reakció alakjában' megy végbe: 13 213 R. P. -* rubidomicin rubidomicin -* 13 567 R. P. + aminocukor Meg kell tehát határozni az átalakításnak azo­kat a feltételeit, amelyek lehetővé teszik a leg­több rubidomicin és a legkevesebb 13 567 R. P. előállítását. A találmány értelmében a hidrolízist vizes ol­datban savas közegben, előnyösen a fermentlé­ben, vagy vizes-szerves oldatban végezhetjük. Az általában alkalmazott szerves oldószerek közül megemlíthetjük az 1—4 szénatomos alko­holokat, étereket, mint például dioxánt és tetra­hidrofuránt, ketonokat, mint például acetont és metiletilketont, észtereket, mint például etilace­tátot, klórozott szénhidrogéneket, mint például 155617

Next

/
Thumbnails
Contents