155590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostműbőr előállítására krómcserzésű bőrrostokból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. X. 27. Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1970. II. 16. (LO—317) 155590 Szabadalmi osztály. 28 b 20—28 Nemzetközi osztály: C 14 b Decimái osztályozás: Dr. Lóránt Iván, a kémiai tudományok kandidátusa, 55%, Radnóti László vegyészmérnök, 45%, Budapest Eljárás rostműbör előállítására krómcserzésü bőrrostokból A találmány rostműbőrök krómcserzésü bőrrostokból való előállítására vonatkozik; a találmány tárgya olyan új eljárás rostműbőröknek krómcserzésü bőrrostokból, növényi cserzésű bőrrostok felhasználása nélkül, vagy krómcser- 5 zésű bőrrostok és növényi cserzésű bőrrostok és vagy más rostos anyagok kombinációiból történő előállítására, amellyel az eddig csak növényi cserzésű bőrrostok felhasználásával előállítható kitűnő minőségű rostműbőrökével egyező, sőt azt 10 felül is múló fizikai-kémiai és mechanikai tulajdonságokat mutató rostműbőr-termékek állíthatók elő. A rostműbőröket cserzett bőrhulladékokból oly módon állítják elő, hogy a bőrhulladékot 15 megfelelő őrlőberendezésekben megőrlik és így lényegileg elemi cserzett rostokra foszlatják, majd az így kapott rostszuszpenziót kötőanyaggal keverik és megfelelő berendezésben lappá alakítják. 20 Bőrhulladékként erre a célra a bőr- és cipőipar hulladékait alkalmazzák, elsősorban a cipőgyárakban a növényi cserzésű talpbőrök és ún. keményáru kicsákozása után visszamaradó csákozási hulladékot, amihez kisebb mennyiségben a 25 bőrgyárakban krómcserzésü bőrökből keletkező faragási forgács hulladékot is kevernek. Az ilyen hulladékokból foszlatott cserzett rostokból előállított rostműbőr minősége igen meszszemenően függ a kiindulóanyagként felhasznált 30 hulladékbőrök minőségétől és elsősorban azok cserzési módjától; ezért a kiindulóanyagokat a jelenleg ismert rostműbőr-előállítási eljárások esetében úgy kell megválasztani, hogy azokból megfelelő minőségű rostműbőrterméket lehessen kapni. Ezért a jelenleg alkalmazott kéregrostműbőr-előállítási technológiákban kiindulóanyagként oly bőrhulladék-keveréket kell alkalmazni, amelynek túlnyomó részét, előnyösen legalább 80—85%-át növényi cserzésű bőrhulladékok képezik és csak kisebb, legfeljebb 15% körüli mennyiségben tartalmaznak krómcserzésü bőrhulladékokat. Ennek az az oka, hogy a krómcserzésü bőrrostok, nagy rugalmassággal rendelkezvén, nehezen formázhatok. Ugyanakkor a növényi cserzésű bőrrostok jó formázhatósági tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért szükséges a gyártási technológiában fenti rostarányok megválasztása. Jóminőségű, a cipőipar igényét kielégítő rostműbőr talpbélés gyártásánál is minimálisan 50— 60%-ban szükséges növényi cserzésű bőrrostokat alkalmazni. Itt a fő nehézséget az okozza, hogy a krómcserzésü bőrrostok lineáris méretei a nedvességtartalom változásának hatására nagymértékben megváltoznak és ez nehézséget okoz a cipőipari feldolgozásnál és a kész cipőben. Ugyanakkor a nagy tömöttségű krómcserzésü bőrrostok csak nagyobb fajsúlyú rostműbőr