155588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív anyagok előállítására szerves hidroxi-vegyületekből, zsírsavészterkből és alkilénoxidokból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. III. 15. Olaszországi elsőbbsége: 1965. III. 18. Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1970. II. 16. (LE—495) 155588 Szabadalmi osztály: 12 o 5—10 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Nobile Luciano, Condorelli Emanuele, La Noce Tullio, Poma Anteo, t Milánó, Olaszország Tulajdonos: Ledoga S. p, A., Milánó, Olaszország Eljárás felületaktív anyagok előállítására szerves hidroxi-vegyületekből, zsírsavészterekből és alkilénoxidokbói A találmány tárgya új eljárás szerves hidroxi-vegyületek optimális felületaktív tulaj donságokkal bíró észter- és alkoxi-származékainak egyetlen műveletben. Ismeretes, hogy a poli-hidroxi-alkoholoknak hosszú szénláncú zsírsavakkal képzett észtereit, amelyek felületaktív anyagként használatosak, a hidroxi-vegyület és zsírsav-halogenid vagy zsírsavanhidrid reakciójával, a legújabb irányzat szerint pedig zsírsavészternek a választott alkohollal végzett alkoholízise útján állítják elő. A szacharóz-észtereket főként a szacharóznak zsírsav-metilészterekkel vagy olajokkal és zsírokkal, azaz természetes vagy szintetikus trigliceridekkel végrehajtott reakciójával állították elő. Ez esetben a képződött aktív anyagot — az adott esetben a szacharóz zsírsavésztereit — a nem reagált trigliceridektől és szacharóztól, valamint a keletkezett mono- és di-gliceridektől és a glicerintől elválasztják. A felületaktív anyagok előállítását célzó alkoholízis-reakciókat, főleg a diszacharidok és zsírok közti alkoholízis-reakciókat az ismert eljárások szerint alkalikus katalizátor és oldószer jelenlétében hajtják végre. Az oldószer jelenléte szükséges, mert máskülönben a szacharóz és a zsírok —• szilárd és egymásban oldhatatlan anyagok lévén — nem reagálnak egymással, még akkor sem, ha erős alkáliák mint katalizátorok jelenlétében a reakció hőmérsékletére melegítjük fel őket; a diszacharid ellenben pirolitikus jelenségek folytán megváltozik. Az is ismeretes, hogy ha a fent említett típusú 5 polialkoholok zsírsav-észtereit (pl. a szacharóz zsírsavval képzett észterét) etilénoxiddal reagáltatjuk, a szabad hidroxil-csoportok étereződése következik be, polioxietilén-láncok képződésével, így a kiinduló észterekénél értékesebb tech-10 nológiai sajátságokkal és alkalmazhatósági jellemzőkkel rendelkező felületaktív anyagokat nyerünk. Ismeretes továbbá: — hogy a szerves hidroxi-vegyületek, különösen 15 a polialkoholok, általában oldhatatlanok etilénoxidban; —• hogy hőérzékeny szerves pölihidroxi-vegyületeket különösen oldószer távollétében igen nehéz reakcióba hozni alkilénoxidokkal, kivéve, 20 ha specifikus katalizátort alkalmazunk, mint amilyen a trimetilamin, amely azonban drága, gyúlékony, toxikus, nagy gőztenziójú és alacsony forráspontú, s ezért alkalmazása technológiai nehézségekkel és kockázattal jár. Más-25 részről viszont, ha oldószer jelenlétében kívánunk dolgozni, gyakorlatilag lehetetlen olyan oldószert találni, amely nem reagál az etilénoxiddal, s amely képes oldani a magas olvadáspontú és hőérzékeny polihidroxi-vegyületet, az alki-30 lénoxidot és a szokásos lúgos katalizátort; 155588