155580. lajstromszámú szabadalom • Repülőgépek újszerű magasságikormány rendszere

5 stabilizló farokfelület állásszöge aM2 =Ao + M! + aM , nagyságúra, és általa a hosszstabilizáló farokfelületen ébredő légerő YM2 =AY M2 + Y M1 nagyságúra változik, súlypontra vett karja to­vábbra is kM0 -nak tekinthető. A gép kismérté­kű bólintó mozgását addig végzi, míg a változó viszonyok új egyensúlyi helyzetben megállapod­nak, azaz k2 Y 2 =k M0 • YM2 . Az új nyomatéki egyen­súly állapotában Y2 <Y 0 , ennek megfelelően a felhajtóerő tényező Cy2 <C y0 , tehát a sebes­ség a 3c ábra magyarázatában felírt összefüg-1 [l• G • 1 i/2-G-l gés alapján VI = |/ _->v 0 = y ^^­Az új rendszerű magassági kormányzással is te­hát rendeltetésének megfelelően a gép sebessége változtatható. Hogy milyen lényeges szerkezeti egyszerűsí­tést jelent a találmány szerinti megoldás, az vi­lágosan kitűnik, ha rátekintünk az 1. és 2. áb­rákra. A kormánymozgató mechanizmus sokkal kevesebb elemből áll, ezért könnyebben szerel­hető és ellenőrizhető, méghozzá az üléstér felől úgy, hogy nincs szükség a külső felületeken ki­váltásokra és szerelőablakokra. A lényeges szerkezeti egyszerűség mellett a találmány további előnyei: A magassági kormány mint optimálisra be­állított automatikusan működő ívelőlap is mű­ködik, a szárnyprofil ellenállása minden esetben a lehető legkisebb, a szárnyprofil polárisa az ívelőlap állásoknak megfelelő profilpolárisok burkológörbéje lesz. A vízszintes farokfelületén nincs állítható kor­mánylap, ezért nincs rés, a farokfelület ellenál­lása a balanszkormányok ellenállásánál is ki­sebb. A farokfelület mozgó alkatrészek hiányá­ban egyszerűen és tökéletesen áramvonalas csat­lakozással szerelhető. A szárny állásszögváltoztatása a szárnyprofil íveltségváltoztatásával érhető el, a törzs nem vé­gez egyáltalán, vagy csak kis mértékben bólintó mozgást a megfúvási irányhoz, siklószöghöz ké­pest. A törzs ellenállása minimálisra állítható be, mely azonos értéken marad a kormányzás széles tartományában. Mivel a törzs nem végez kormányzáskor je­lentős bólintó mozgást, a gép mozgékonyságát a törzs tehetetlensége és a hosszstabilitás nem be­folyásolja lényegesen, tehát nagy stabilitású gép is mozgékony lehet. A gép gyorsítása a profil íveltségcsökkentésé­vel végezhető, amely a szárny nyomatéki ténye­zőjét csökkenti. A legnagyobb sebességeknél lesz a szárny nyomatéki tényezője a legkisebb, a szárny mértékadó csavaró terhelése a hagyomá­nyos rendszernél fellépő csavaró terhelés fele vagy harmadrésze. A találmány szerinti repülőgép kormányzási rendszere nagy kormánylapfelületeket alkalmaz, ami nagy kormányerőket eredményez. A kor­mányerők csökkentése céljából a találmány elő-6 nyös kivitelű alakja szerint a magassági kor­mány mozgató mechanizmus egyik himbájának forgáspontja beiktatott erőátadó elem, például rugóval feszített acélsodrony két végpontja közé 5 esik, amely erőátadó elem egyik végpontja ugyanezen himbának csúcspontja, másik vég­pontja pedig elállítható fix pont. Ezt a talál­mány szerinti kormányerő-csökkentő rugós trimm-mechanizmust, amelyet a 2. ábrán 47 10 számmal jelöltünk, részleteiben az 5. ábrán áb­rázoljuk. Meghatározott trimm állásnál a 43 kormány­lap 42, 45 mozgató mechanizmus mozgásától füg-15 getlenül az 50 csigatartó trimmhimba és ezzel az 51 csiga forgástengelye helyben marad. Ameny­nyibén a 42, 45 kormánylap mozgató mechaniz­mus 49 himbája és az 50 trimmhimba közös 52 forgástengelyét a 49 himba 53 csúcsához rögzí-20 tett, 54 rugóval feszített 55 acélsodrony metszi, a rugóerő a 42, 45 kormánylapmozgató mechaniz­mus 49 himba jár a nem ad nyomatékot. Ha a 41 botkormánnyal normál helyzetből kitérítjük a 49 himbát, a 43 kormánylapon ébredő légerő az 25 56 tolórúd közvetítésével a 49 himbát igyekszik eredeti helyzetébe visszatéríteni, a rugóerő irá­nyát meghatározó 55 sodrony azonban a kitérí­tés következtében a kitérítés irányában eltávo­lodik a 49 himba 52 forgástengelyétől, s a kitérí-30 test növelni igyekvő nyomatékot ad. A 49 him­bára ható légerőkből származó visszatérítő nyo­maték és a kitérítést növelni igyekvő trimm­rugóerő nyomaték ellentétes előjelű, a trimm­rugóerő nyomatéka tehát csökkenti a légerők 35 nyomatékát, s ezáltal csökkenti a 41 botkormá­nyon fellépő kormányerőket. Egy bizonyos kor­mánylapállásnál és ezzel összefüggő botkor­mányállásnál a légerők nyomatéka és a trimm­rugóerő nyomatéka egyensúlyba jut, ez a ki-40 trimmelt kormányhelyzet, melyre a kormánylap és ennek hatására a repülőgép sebessége elenge­dett botkormány esetén beáll, amelynél a bot­kormányon nincs kormányerő. 45 Az 57 trimm-mozgató tolórudak végeinek az 58 csúszkában való elmozgatásával az 51 csigá­kat tartó 50 trimmhimbák és velük az 51 csigák tengelyei szimmetrikusan közelednek egymás­hoz, illetve távolodnak egymástól. Az 50 trimm-50 himba helyzetei az 55 acélsodrony és az 52 him­baforgástengely viszonyának megváltoztatásával a trimmrugóerő nyomaték és légerőnyomaték új egyensúlyi helyzeteit határozzák meg. Az 57 trimmtolórudak végeinek az 58 csúszkában való 55 állításával, tehát a kormányerő nélküli botkor­mányhelyzetek, vagyis az elengedett kormány­hoz tartozó sebességek állíthatók, azaz a repülő­gép trimmelhető. Az 59 feszítőzár feszítésével, illetve lazításával az 54 rugó előfeszítése változ-60 tatható, aminek következtében a 49 himba azo­nos kitérítéséhez, vagyis a botkormány azonos kitérítéséhoz nagyobb, illetve kisebb trimmnyo­maték, azaz kisebb, illetve nagyobb kormányerő tartozik. Az 59 feszítőzár állításával tehát tetsző-65 leges kormányerő-gradiens állítható be. 3

Next

/
Thumbnails
Contents