155565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vágott szálaknak tetszés szerinti szétosztására gyanta alapanyagú lapok előállításánál

155565 szintes irányú és így a vágott szálak kivezeté­sét a hengerek vízszintes irányban biztosítják. Egy kiviteli változat esetében azonban a henge­rek tengelyének elhelyezése a függőlegestől kis­mértékben eltérő lehet és így a vágott szálak kezdeti kibocsátása a vízszintestől eltérően kissé felfelé történik. Visszatérve a 1. ábrára, a vágandó szálas anya­got három 73, 74 és 75 hajlékony cső juttatja a vágószerkezethez, melyek mellső végét a 19 tar­tón rögzített 76 T-idomdarab tartja, hátsó vé­gük pedig a 77 adagolószervekkel érintkezik. Minden egyes 77 adagolószerv (lásd 4. ábra) cső alakú 78 testet foglal magába, melyen elő­renyúló 79 kapcsolódarab van, melyre a 73, 74 és 75 hajlékony cső hátsó vége van rögzítve. A 78 testen annak első részén széles 80 furat van, további része pedig harang alakú 81 furattal van kiképezve. A harang alakú 81 furat a 80 fu­rat átmérőjével azonos maximális átmérőből in­dul ki és a 79 kapcsolódarab átmérőjével azonos keskeny átmérőjű részben végződik. A 78 test tág 80 furatát részben a 82 henger alakú szerv zárja le, mely a furat szélesebb ré­szén nyitott és megkönnyíti a szálas anyag beve­zetését, majd átmérője fokozatosan szűkül a 78 szerv szűkített átmérőjű 81 furatáig. A 82 és 78 szerv között 83 gyűrűs tér van kiképezve, mely­be a 84 vezetéken keresztül sűrített levegőt jut­tatunk. A 83 gyűrűs térbe bejuttatott levegő csak a csökkentett átmérőjű 81 furaton keresz­tülhaladva távozhat el és ennek megfelelően a 82 szerv és a kisebb átmérőjű 81 furat közötti keskeny gyűrűs téren halad végig. így alkalmas a 73, 74 vagy 75 hajlékony csövön át a szálas anyag mozgatására a vágóhengerekkel érint­kező mellső csőszakasz irányában. A szálas anyag beadagolása a 82 szerven keresztül történik. Megállapítható, hogy a találmány szerinti ki­alakítással a szálas anyagot biztosan és könnyen vezethetjük be a kitágított harang alakú 82 szerv torkolati részébe és könnyen mozgatjuk a 73, 74 és 75 csöveken keresztül, majd az anyag a kilépő levegőárammal együtt hagyja el a csövet és az 54 vágóhenger és a 60, 61 szorítóhenger közötti résbe jut. Az 1 és 2. ábrán szemléltetett készüléknél a 73, 74 és 75 hajlékony csöveknek a vágóhenger mellett fekvő kilépő vége a vágóhengerekhez vi­szonyítva rögzítve van, ezzel szemben az 5. ábra olyan kialakítást szemléltet, melynél a 73, 74 és 75 hajlékony csövek kilépő vége további, rezgő­mozgásra alkalmas tartóhoz van rögzítve, mely tartónak a kilengése nagyobb, mint a 19 tartóé. Ennek következtében a csövek végei kereszte­zik a vágóhengereket és ez a mozgás lehetővé teszi nagyobb hosszúságú vágóhengerek alkal­mazását és biztosítja a vágókések lényegileg tel­jesen egyenletes mérvű kopását, így a vágófelü­letek élettartama növelhető. Amint azt az 5. ábra szemlélteti, a 19 tartó a 25 csúszórúd alatt van, a 25 csúszórúd pedig a 24 csappal van kiképezve, mely abból felfelé és lefelé is kinyúlik oly módon, hogy alsó vége a 19 tartó 23 hasítékába illeszkedik és biztosítja a 19 tartó szög alatti elfordulását a 20 forgáscsap körül ugyanolyan módon, amint azt az előző ki­viteli változat kapcsán ismertettük. A 19 tartón 5 85 ívelt hasíték van a 20 forgáscsap közelében, mely lehetővé teszi, hogy a 17 laphoz rögzített 86 forgáscsap a 19 tartón keresztül felfelé nyúl­jon anélkül, hogy létrehozná a 19 tartó szög alat­ti elfordulását. A 86 csap a 87 tartó részére alkot 10 forgáscsapot, mely a 19 tartó irányába nyúlik és a 73, 74 és 75 hajlékony csöveket tartó 76 T-idomdarabot tartja a vágóhengerek mellett. A 87 tartón 88 hasíték van, melyen keresztül a 25 csúszórúdon levő 24 csap keresztülnyúlik és 15 az elrendezés következtében a 24 csap biztosít­ja a 19 és 87 tartók egyenlő lineáris elmozdulását a 25 csúszórúd síkjában. Mivel azonban a 86 forgáscsap a 25 csúszórúd hatásvonalához köze­lebb van, mint a 20 forgáscsap, így a 86 tartó 20 elfordulása nagyobb szög alatt történik, mint a 19 tartóé. Az ismertetett kiviteli változatnál a 73, 74 és 75 hajlékony csövek kivezető vége az 54 vágóhengerek egyik végének közelében a 19 és 87 tartók extrém helyzetében helyezkedik el 25 és amikor a 19 és 87 tartók a másik extrém hely­zetbe jutnak, a 73, 74 és 75 hajlékony csövek kimenő vége az 54 vágóhengerek másik végéhez kerül. 30 Működési helyzetben a 11 szállítószalagot át nem eresztő műanyag réteggel borítjuk, melyet folyékony gyanta alapanyagú réteggel egészí­tünk ki, mielőtt a vágó és elosztó szerkezet kö­zelségébe jutna. Amikor a műanyag lap a vágó-35 szerkezet kivezető oldala alatt halad, arra rö­vidre vágott üvegszálakat juttatunk a vágószer­kezetből. Az üvegszálaknak a vágószerkezetből vízszintes irányban történő kijuttatásával, me- . lyet a 73, 74 és 75 hajlékony csövekből kibocsá-40 tott levegővel is elősegítünk, biztosítjuk, hogy a gyanta alapanyagú lapra kerülő szálak rend­szertelen orientációval helyezkednek el és a vá­gószerkezetnek oldalirányú, a szállítószalag pá­lyájára keresztirányú rezgése biztosítja a szálak-45 nak egyenletes eloszlását a műanyag lap teljes szélességében. Az eljárás további szakaszában, amit a rajzok külön nem szemléltetnek, a gyantával átitatott szálakat további műanyag réteggel borítjuk be és 50 tömörítjük. A fentiekben leírt berendezés egyes üvegszál­kötegek feldolgozására alkalmas. Hasonló ilyen berendezések is a találmány körébe tartoznak, melyek előfonatok felhasználásával működtethe-55 tők, vagyis több kötegből álló előfonat felhaszná­lásával, melyben az egyes kötegek lényegileg párhuzamosan nemcsavart helyzetben vannak egymáshoz viszonyítva. 60 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vágott szálaknak valamely megha­tározott felületen való szétosztására, azzal jel­lemezve, hogy a felület és a szálak vágására 65 szolgáló szerkezet között az előrehaladás iránya-

Next

/
Thumbnails
Contents