155557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósan plasztikus kittek előállítására

155557 időálló kittek. Ezek azonban elsődlegesen panell­épületek dilatációs hézagainak tömítésére szol­gálnak. Ragacsosságuk miatt bedolgozásuk .kés­sel nem történhetik, különleges, magasnyomású kittnyomó pisztolyok alkalmazását igénylik. Fentieken kívül ismeretesek még olyan tömí­tőmasszák, melyek polivinilkloridból, vinilace­tát kopolimerből, bitumenből, lágyítókból stb. készülnek. A fenti rugalmas kittek bár megfelelő elaszti­citást és időjárással szembeni ellenállóságot mu­tatnak, nehéz bedolgozhatóságuk, továbbá rend­kívül magas áruk miatt fém- vagy betonkeretes üvegtáblák hézagainak tömítésére nagy tömeg­ben nem alkalmazhatók. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mellyel módosított lenolaj bázisú, 10-15 évig tartósan plasztikus, jól tapadó, kézi és gépi úton egyaránt jól bedolgozható kitt gazdaságosan ál­lítható elő. Azt találtuk, hogy a fenti követelményeknek megfelelő, nagy üvegtáblák és idomüvegek kitte­léséhez is alkalmas, kiváló minőségű kitt állít­ható elő, ha lenolajból inert gázatmoszférában polimerizált standolaj és poliamin-poliamid gyanta, vagy nem száradó alkidgyanta, vagy fo­lyékony poliizobutilén keverékéből kötőanyagot készítünk, majd ezt a kötőanyagot töltőanya­gokkal keverjük. A találmány tárgya tehát eljárás módosított lenolaj bázisú kittek előállítására oly módon, hogy hőpolimerizált lenolajhoz 100—170 C°-on 4,5—5,5 süly%, előnyösen 5 súly% poliamin-po­liamid gyantát, vagy 8—12 súly%, előnyösen 10 súly% nem száradó alkidgyantát, vagy 15 000— 20 000 molekulasúlyú folyékony poliizobutilént adunk, majd a komponensek összekeverése után nyert kötőanyagot töltőanyagokkal homogenizál­juk. A lenolaj hőpolimerizálását 280—300 C°-on, inert gazatmoszférában 1200—1500 cP. viszkozi­tás eléréséig folytatjuk. A töltőanyag általában hegyikréta, amihez a tixotrop sajátság fokozása céljából még finom kvarclisztet és talkumot adunk. A hegyikréta min. 75% CaCC>3-ot és max. 0,5% nedvességet tartalmaz. A kötőanyagot a szervetlen töltőanyagok 2/3 részével 25—30 percig előgyúrásnak vetjük alá, majd további 10-^15 percnyi gyúrás alatt a ma­radék 1/3 részt is beadagoljuk, végül még 85—90 percig gyúrva a kitt készítését befejezzük. Ha a kötőanyag készítéséhez nem száradó al­kidgyantát használunk, akkor ezt a gyantát a kö­vetkezőképpen állítjuk elő: 65—67 súly% ftál­savanhidrid és 0,2—0,3 súly% maleinsavanhidrid elegyét 260 C°-ra melegítjük és 3—6 órán át ezen a hőfokon tartjuk. Az ismert tömítőanyagokkal szemben a talál­mány szerinti eljárással készült kittek igen nagy­felületű üvegtáblák, thermopán (hőszigetelő) üvegek és idómüvegek közötti hézagok tömítésé­re is alkalmasak. E kittek mindenkor rendelke­zésre álló száradó és félig száradó olajok kémiai módosításával gazdaságosan előállíthatók, s kés­sel és géppel egyaránt könnyen felhordhatok. .A-találmány szerinti eljárás kiviteli módját kö­zelebbről az alábbi példák szemléltetik. 5 1, példa: Hőpolimerizált lenolaj módosítása poliamin-poli­amid gyantával Lenolajat 280—300 C°-on inert gázatmoszférá­ban 10—15 órán át, 1200—1500 cP. viszkozitás el-10 éréséig polimerizálunk, majd az olaj mennyisé­gére számítva 5 súly% poliamin-poliamid gyan­tával 170 C°-on összefőzzük. Az így készített kötőanyagból 17 súly%-ot Werner—Pfleiderer típusú Z karú gyúrógép ke-15 verőteknőjébe adagolunk, majd 83 súly% szárí­tott, max. 0,5% nedvességtartalmú, 3600-as szi­tán legfeljebb 6—10% szitamaradékot adó, mini­málisan 75% kalciumkarbonátot tartalmazó he­gyikrétát adagolunk hozzá. 20 A hegyikréta 2/3 részének beadagolása után a gyúrógépet beindítjuk és 25—30 percen át az anyagot gyúrjuk. A fenti idő eltelte után a vég­ső kitt-konzisztencia eléréséhez még szükséges 1/3 rész hegyikrétát 10—15 perc alatt folyamato-25 san a gyúrógépbe adagoljuk és a beadagolt anya­gokat további 85—90 percen át gyúrjuk. A gyú­rás befejezése után a kész kittet a gyúrógépből kiszereljük. Az ily módon készített kitt tartósan plasztikus, 80 C°-on nem folyik meg, 10 ciklus 30 öregítési vizsgálat után nyert szakadási nyúlás értéke csak néhány százalékkal változik meg, késsel és géppel jól bedolgozható. 2. példa: Hőpolimerizált lenolaj módosítása poliizobutilén-35 nel Az 1. példában leírt módon hőpolimerizált len­olajat az olaj mennyiségére számítva 10 súly% 15 000—20 000 molekulasúlyú, mézszerűen folyé­kony poliizobutilénnel 100 C°-on elkeverünk. 40 Az így előállított kötőanyagból 15 súly%-ot 70 súly% hegyikréta, 10 súly% 0,08 DIN szitának megfelelő szemcseméret alatti kvarcliszt és 5 súly% talkum keverékével a gyúrógépbe ada­goljuk. A gyúrás módja és ideje az 1. példában 45 leírtakkal azonos. 3. példa : Hőpolimerizált lenolaj módosítása alkidgyantá­val A módosításhoz szükséges alkidgyantát az 50 alábbi módon készítjük: Hőmérővel, keverővel, gáz be- és kivezetővel ellátott edénybe 65,5 sűly% ricinusolajat és 10,8 súly% glicerint adagolunk. Az elegyet állandó keverés és lassú széndioxid-áramoltatás mellett 55 150 C°-ra melegítjük. Felmelegítés után 23,5 súly% ftálsavanhidridet és 0,2 súly% maleinsav­anhidridet adagolunk a 150 C°-on homogénné vált, észtereződött olajhoz. Az olaj hőmérsékle­tét fokozatosan 260 C°-ra emeljük és ezen a hő-60 fokon tartjuk mindaddig, amíg a félóránként vett gyantaminták 1 :1 arányban lakkbenzinben oldva a legalacsonyabb viszkozitási értéket nem mutatják. Ez kb. 3,5—4 óra főzési idő után követ­kezik be. 65 Az így kapott alkidgyanta 10 súly%-át 100

Next

/
Thumbnails
Contents