155554. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű egyenirányítócső, a katód védelme céljából megnövelt tértöltéssel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VII. 18. (EE—1420) Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1969. XI. 29. • iq?nFFR9R 155554 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás : Feltalálók: Király Endre mérnök, Moravetz Péter mérnök, Sütő Nagy László szaktechnikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, Budapest Nagyfeszültségű egyenirányítócső, a katód védelme céljából megnövelt tértöltéssel A találmány tárgya nagyfeszültségű egyenirá­nyító elektroncső, a katódot védő és a tértöltést szabályozó rácsos, vagy spirális szerkezetű segéd­elektródával. Nagyfeszültségeknél — 10 ezer V és annál fel- 5 jebb — mint amelyek pl. a tv-készülékekben vannak, az egyenirányító-csövek katódjainak emissziós rétegei különböző okok miatt könnyen megsemmisülnek, elporladnak. Ilyen okok lehet­nek pl. hálózati vagy egyéb feszültségcsökkené- 10 sek, vagy egyéb okból előálló aláfűtés, katód­hőmérsékletcsökkenés, mely egyben emisszió­csökkenéssel jár és ezzel összefüggően tértöltés­csökkenéssel jár és így a nagyfeszültségű erőtér szükséges árnyékolása is lecsökken. Ebben az 15 esetben a nagyfeszültségű erőtér a viszonylag la­za szerkezetű katódemissziós réteg szemcséit le­szakítja és elindít egy átütési, átszikrázási folya­matot, mely végül az emittáló réteg teljes meg­semmisüléséhez vezethet. 20 A katódemissziós réteg védelmére különböző megoldások ismeretesek. Nem túl magas feszült­ségek esetében a csövek konstrukciói csillám szi­geteléssel is készülnek. Ennél a felépítésnél a csillámon az anód és katód közé egy közbeeső 25 potenciállal rendelkező elektródát helyeznek. Lé­nyegében hasonló megoldást alkalmaznak a szi­getelő lap nélküli konstrukcióknál is, például az egy oldalon függesztett, ún. kehelyanódos meg­oldásoknál is, ahol a katód és anódtér közé egy- 30 egy vezető gyűrűt helyeznek a katód két vége magasságában. Ismeretes még 1—3 bot alakú se­gédelektróda, melyek a főelektródák hosszten­gelyével, ugyancsak az anód és katód közötti térben párhuzamosan helyezkednek el. Ezek a megoldások valóban növelték a katódvédelmet, de nem biztosítottak a katód teljes felületére ha­tó homogén vagy közel homogén térelosztású vé­delmet. A találmány e hátrányokat küszöböli ki azzal, hogy a segédelektróda a közel homogén tértöl­tés elérése érdekében a katód tengelyével egy koncentrikus képzeletbeli hengerpalást mentén helyezkedik el. A segédelektróda kiképzése le­het spirál, háló vagy botrács szerkezetű. A találmány jobb megértését szolgálja a mel­lékelt ábra, melyen egy kehelyanóddal és indi­rekt fűtéssel ellátott egyenirányító dióda lénye­ges részei láthatók. A koncentrikus felépítésű cső anódja a rajzon kitöréssel van ábrázolva, hogy a katódszerkezet teljes egészében látható legyen. A rajzon 1 a fűtőszálat, 2 a katódot, 3 a katód két végére hegesztett segédelektródát, példakép­pen spirális kivitelben, 4 az anódot ábrázolja. A cső működése a találmány szerinti eljárás­sal a következőképpen történik. Normális üzem­menetnél, a katódot Védi a körülötte kialakult negatív töltésű elektronfelhő, mely meghatározza a tértöltést. Emissziócsökkenés esetében csökken 155554

Next

/
Thumbnails
Contents