155548. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma és eljárás fémeknek öntőformában való öntésére

155548 9 10 tével érintkezik. A 20 formakeretnek tetején befelé hajló 84 karima van, amely érintkezik a boltozat felső 85 felületével. A felső 84 karima körgyűrű alakú. A boltozat kerületi 82 felületébe előnyösen a 88 vállak vannak bemunkálva és egy sor egymástól meghatározott távolságban levő szegmens alakú, 3 vagy 4 lap van a gyűrű alakú 88 vállon, amely lapok 89 csapokkal vannak a kifelé hajló, körgyűrű alakú 90 karimára erősítve, amely a 80 szalag alsó részén található. így a szegmenslapok befelé az agy felé nyúlnak és a 88 vállakhoz vannak erősítve. A 10 boltozat alkalmasan van kiképezve arra, hogy ezt felemeljük és mozgassuk a boltozat 20 formakeretéhez erősített 92 csapok segítségével. A 92 csapok a 20 formakerethez a boltozat súlyközéppontjánál vannak erősítve azért, hogy a boltozat 92 csap körül elfordítását megkönnyítsük. Az alsó grafittömb 21 formakerete hasonló a boltozat 20 formakeretéhez és feneke, valamint befelé nyúló, gyűrű alakú 95 karimája van, amely csatlakozik az alsó 12 grafittömb 96 felületéhez. Megfelelő 98 szorítókkal egymástól meghatározott távolságban elhelyezett négyszögű 97 lapok vannak erősítve a kifelé nyúló, gyűrű alakú 99 karimára, amely a 81 szalag részét képezi. A 97 lapok a kerék agya felé nyúlnak be és az alsó 14 formaszekrény 83 kerületi felületébe munkált 100 váll fölé nyúlnak. Megfelelő 101 forgáscsapok vannak a 21 formakerethez erősítve, amik lehetővé teszik az alsó 14 formaszekrényt képező grafittömb megfelelő kezelését. Megemlítjük, hogy a felső 10 boltozatot és a 14 alsó formaszekrényt képező grafittömbök 88 és 100 vállai simára vannak munkálva. Ha az öntőforma üregét nagyszámú öntvény készítéséhez használtuk egymás után, az öntőforma-üreg felületét újra tisztítjuk azáltal, hogy kb. 6,5 mm hosszon a közel vízszintes öntőforma-üreg felületeket — beleértve a gyűrű alakú 23 és 24 kapcsolódó felületeket is — lemunkáljuk. A kúpos és általában függőleges felületeket az agynál és keréktalpnál nem munkáljuk le, mivel a függőleges felületek lemunkálása megnövelné az agy és kerék átmérőjét. A grafittömbök elég vastagok ahhoz, hogy az öntésüreg felújítása céljából több megmunkálási műveletet tegyenek lehetővé. Az öntőforma-üreg újratisztítása folyamán a 20 és 21 formakereteket nem mozdítjuk el. Az ismert eljárások közül azoknál, amelyeknél öntőforma anyagául grafitot alkalmaznak, a megolvasztott fém a grafitban errőziós nyomokat hoz létre, és ezáltal az öntőforma üregét sokkal több alkalommal kell megmunkálással felújítani, mint az kívánatos volna. Találmányunknál a 30 és 31 szigetelő bevonatok védik a grafittömböket az agynál és lapüregnél, ahová a fém az öntőüstből jut. Ennek eredményeként az erróziós jellegű sérülések sokkal kisebb mértékűek, és az öntőforma üregét sokkal ritkábban kell utánmunkálással felújítani. A grafit öntőforma más részeit a 30 és 31 bevonatok védik a mechanikai koptatástól, pl. a grafitnak 36 és 37 peremszalag-felületei mentén, amely felületekre a zsugorodó keréköntés az öntvény szilárdulási ideje alatt egyébként rányomódik. A 30 és 31 bevonatok hatására elkerülhető a kerék zsugorodása folyamán a grafitnak kerék-5 talp menti felöntéseinél egyébként előforduló minden mechanikus törés, mert a 30 és 31 bevonatok alkalmazása következtében nincs szükség keréktalp fölötti felöntésekre. A 11 és 12 grafittömbökbe a 30 és 31 szigetelő 10 bevonatok befogadása céljából mélyedéseket kell munkálni, ezért a felső 10 boltozat és az alsó 14 formaszekrény gépi megmunkálással van kiképezve, azaz a grafittömbökbe a kerék határolóvonalától befelé mélyedés van bemunkálva. 15 A 30 és 31 szigetelő bevonatok kerámia anyaga a kimunkált grafit felületeihez minden ragasztó-kötőanyag vagy mechanikus rögzítőeszköz nélkül odatapad. A grafit felülete ugyanis elég porózus ahhoz, hogy a keramikus bevonatanyagot 20 befogadja, hogy mechanikusan egymásba kapaszkodnak és a bevonatanyag a grafittömb anyagához szorosan kapcsolódik. Más típusú szigetelő anyagokhoz ezek helyükben tartására mechanikai eszközök, szorítók vagy ragasztó anyagok is 25 használhatók. Az alsó gyűrű alakú 12 grafittömb 30 szigetelő bevonatának előállítására alkalmas eljárást ismertetünk az 5. és 6. ábrákkal kapcsolatban. Az alsó 12 grafittömbhöz tartozó 124 mintaszerel-30 vény 122 mintalapjában egyenesbe állító 121 lyukak vannak. A 124 mintalapszerelvényhez központosán elhelyezett 125 kerékminta van erősítve, amelynek felső 126 felülete azonos alakú a kocsikerék felületével. A szigetelő anyagot a 125 35 kerékmintára helyezzük és az alsó gyűrű alakú 12 grafittömböt kapcsolatba hozzuk a 6. ábrának megfelelő módon a gyűrű alakú 43 karimafelület mentén a 125 kerékmintával úgy, hogy ezeket elegendő erővel nyomjuk össze és a keramikus 40 anyagot eloszlatjuk. A fölösleges keramikus anyagot kisajtoljuk és eltávolítjuk. Arra is van lehetőség, hogy a 125 kerékmintát belső vezetékekkel lássuk el, amelyeken keresztül a bevonat anyaga befecskendezhető a 12 grafittömb 103 lap-45 felülete és a 125 kerékminta 126 felülete közötti térbe. A keramikus 30 bevonat anyagát hagyjuk kocsonyásodni és az alsó gyűrű alakú 12 grafittömböt a hozzá tapadt 30 szigetelő bevonatával együtt felemeljük a 121 kerékminta 126 felületé-50 ről, amit bevonhatunk leválasztást megkönnyítő anyaggal — ha szükséges — annak érdekében, hogy ennek 30 bevonattól való megszabadítását megkönnyítsük, A gyűrű alakú 11 grafittömböt az alsó grafit-55 tömbhöz való 125 kerékmintához hasonló minta fölött helyezhetjük el és szigetelő anyagot helyezhetünk a minta és a gyűrű alakú 11 grafittömb felületébe munkált mélyedés közé. A mélyedés a kívánt vastagságú annak érdekében, 60 hogy a laprészen, illetve az előre meghatározott, bemélyedéssel ellátott területen a 31 szigetelő bevonat vastagsága kívánt mértékű legyen. A 30 és 31 szigetelő bevonatok készítésére szolgáló másik eljárásnál a 4. ábrán látható forgatha-65 tó 135 alakozót használjuk, amelynek 136 alako-