155522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett italok kezelésére alkalmas adszorpciós anyag előállítására

155522 kapott értékeket. Az adagolás adatai szárazanyagtartalomra vannak számítva. Táblázat Adagolás Hidegzavarosodás (g/l sör) (EBC-Formaein egységekben) Kovasavgél 0,5 8,0 1,0 5,3 1,5 5,5 0,5 4,6 1,0 2,7 1,5 1,5 0,5 10,2 1,0 6,0 1,5 4,5 0,5 4,3 1,0 2,2 1,5 0,8 0,5 12,0 1,0 7,0 1,5 5,2 — 15 felett 1. példa szerinti nedvesen szuszpendált adszorpciós anyag 1. példa szerinti szárított és őrölt adszorpciós anyag 3. példa szerinti nedvesen szuszpendált adszorpciós anyag 3. példa szerinti szárított és őrölt adszorpciós anyag Kontroll 5. példa: Ebben a példában ismét az 1. példa szerinti adszorpciós anyag stabilizáló hatását szemléltetjük. Egyidejűleg azt is kimutatjuk, hogy a nedvesen alkalmazott adszorpciós anyag a duzzadó bentonitok azon hátrányától mentes, hogy azok voluminózus üledéket képeznek és jelentős sörveszteséget okoznak. A kísérlet módszere: Tárolt, de még szüretien készsört 1 literes palackokba letöltünk. A sörhöz különböző mennyiségben a következő adszorpciós anyagokat adagoljuk: kovasavgél, nátriumbentonit, 1. példa szerinti anyag 10%-os szuszpenzió formájában. A mintákat olvadó jégben tároljuk és 2 napon keresztül időnként erősen összerázzuk. A palackokat végül 5 napon kérészül felfordított állapotban olvadó jégben állni hagyjuk. Ezután a palack nyakánál lemérjük az adszorpciós anyagból képzett üledék térfogatát. Ezután a sört poharas centrifugában történő centrifugálással derítjük. A derített sört a palackokba töltjük, a palackokat 3 napon keresztül 40 C°-on, 1 napon keresztül pedig olvadó jégben tartjuk. Ezután a sör hidegzavarosodását nefelométerrel meghatározzuk. A kísérlet eredményét táblázatosan összeállítottuk. A táblázatból látható az, hogy az 1. példa szerinti adszorpciós anyag a kovasavgélhez képest a hidegzavarosodás csökkenése szempontjából kb. kétszeres hatékonyságú. Stabilizáló hatása pedig valamivel jobb, mint a nátriumbentonité. A képzett üledék térfogata a nátriumbentonitéhoz képest kb. 1/4-ére csökken, így az adszorpciós anyag alkalmazásából eredő veszteségek a sörtároló tartályokban való ülepedésnél jelentős módon csökkenthetők. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Táblázat Hidegzava-Adagolás (g/l sör) üledéktértogat ~r

. (ml/l sor) ' macin egységektoen) Kovasavgél 0,5 kb. 1 ml 11 1,0 kb. 1,5 ml 6,3 1,5 kb. 2,5 ml 2,8 Nátrium0,5 16 ml 9,2 bentonit 1,0 31 ml 5,1 1,5 47 ml 1,9 1. példa sze0,5 4 ml 7,3 rinti ad1,0 7 ml 2,1 szorpciós 1,5 10 ml 1,1 anyag 6. példa: Ebben a példában a sör derítéséhez és egyidejű stabilizálásához alkalmas adszorpciós anyag alkalmazását ismertetjük. Az általános leíró részben utaltunk arra, hogy a találmány szerinti adszorpciós anyagot a sör előállításánál is adagolhatjuk. Ha az adagolást a főerjedés lezajlása után végezzük, amikor a sört a cefrézőkádból a tárolótartályba szivatytyúzzák, akkor elérhetjük azt, hogy a készsör hidegstabilitásának javulásán kívül a derítési folyamat sebessége is megnövekszik. Ennek következménye az, hogy a végső szűrés könnyebbé válik. Különösen rövid ideig tárolt söröknél nagy jelentősége van annak, hogy a derítési folyamat meggyorsítható. A kísérlet lefolytatásának körülményei: Szivattyúzható sört 1 literes palackokba letöltünk. A palackokba különböző adszorpciós anyagokat adagolunk. A palackok tartalmát jól összerázzuk, majd azokat olvadó jégbe tesszük. Ezt követően a sör zavarosodását naponként meghatározzuk, először vizuálisan Formacin-zavarosodási szabványokkal való összehasonlítással, később pedig a nefelométeres meghatározással. A sörhöz a következő adszorpciós anyagokat adagoljuk: kovasavgél, kalciumbentonit, duzzadóképes nátriumbentonit, valamint az 1. és 3. példa szerinti adszorpciós anyagok. Az utóbbi mintákat 10%-ot szuszpenzió formájában alkalmazzuk. Egy liter sörhöz 0,5 g szárazanyagot adunk. A megfigyelés időtartama összesen 10 nap. A zavarosodás csökkenését a csatolt 1. ábrán szemléltetjük. Az ábrán A görbe az 1. példa szerinti anyag, B görbe a 3. példa szerinti anyag, míg C görbe a nátriumbentonit hidegzavarossági értékeit tünteti fel. Az abszcissza a tárolási napok számát 0 C°-on, az ordináta a hidegzavarosodás értékét (EBC-egységekben) ábrázolja. Az ábrából kiderül, hogy a sör a 3. példa szerinti anyaggal való kezelés után a megfigyelési időtartamon belül kb. 2 EBC-egységre deríthető. Hasonló derítőhatást mutat a nátriumbentonit is. Az 1. példa szerinti adszorpciós anyaggal vizsgált sör a megfigyelési időtartamon belül kb. 5—6 EBC-egységre deríthető. Az összes többi