155483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(piperazinoalkil)-pirazolok előállítására

5 A .(II) és (III) általános képletű vegyületek vagy már ismert anyagok, vagy pedig az ismert anyagokkal analóg módon könnyen előállítha­tók, így pl. a pirazol^3~karbonsavésztert kata­litikusan vagy lítiumalumíniumhidrid segítségé- 5 vei redukálhatjuk 3-hidroximetil-pirazolM. A 2-hidroxi-4-pironok hidrazinnal reagáltatva pi­razol-3-eeetsavhid:razidokká alakíthatók, ame­lyekből azután alkoholízissel a megfelelő észtert kapjuk és ebből redukció útján nyerhetjük a 10 3-|(;2-hidroxietil)-pirazolokat. A 3-(3^hidroxipro­pil)-, ill. 3H(44iidroxibutil)-pirazolok (II, X == = OH, n = 3 vagy 4) oly módon állíthatók elő, hogy R—CO—OH3 általános képletű karbo­nilvegyületeket gamma-butirolaktonnal, ill. del- 15 ta-valerolafctonnal a megfelelő 2-hidroxi-2-acil­metil-tetralhidrofurán-, ill. -pirán-származékokká kondenzálunk, majd ezeket hidrazinnal reagál­tatjuk. A megfelelő halogénvegyületek (II képlet, 20 X = Cl, Br vagy J) az alkoholokból állíthatók elő pl. tiomlkloriddal, torom- vagy jódhidrogén­savval; a megfelelő acilátok és szulfonsavészte­rek a szokásos észterezési módszerekkel, pl. sav­anbidridekkel vagy savhalogenidekkel, mint 25 acetanhidriddel, metán- vagy p-toluolszulfonil­kloriddal való reagáltatás útján nyerhetők. A (III) általános képletű piperazinok a (VII) álta­lános képletű aminokból, dietanolaminnal, mor­fommal vagy biszH(2-klóretil)-ammnal vagy pe- 30 dig piperazinból, az Ar—X általános képletnek megfelelő halogenidekkel, előnyösen bromidok­kal való reagáltatás útján állíthatók elő. A (II) és (III) általános képletű vegyületek 35 reagáltatása az irodalomból az aminők alkiie­zésére ismeretes módszerek szerint történik. Oldószer nélkül, a reakcióban résztvevő anya­gok összeolvasztásával, adott esetben zárt cső­ben vagy autoklávban dolgozunk, lefolytatható 40 azonban a reakció valamely közömbös oldószer, pl. benzol, toluol, xilol, ketonok, mint aceton vagy butanon, alkoholok, mint metanol vagy etanol, tetrahidrofurán vagy dioxán vagy adott esetben az említett oldószerek egymással vagy 45 vízzel képezett elegyei jelenlétében is. Előnyös valamely savlekötőszer, pl. valamely hidroxid, karbonát, hidrogénkarbonát vagy valamely más gyenge savval képezett alkáli- vagy földalkáli­fém-, előnyösen nátrium-, kálium- vagy kai- 50 ciumsó, vagy pedig valamely szerves bázis, mint trietilamin, dimetilanilm, piridin vagy kinolin hozzáadása; dolgozhatunk a (III) általános kép­letű piperazin-származék feleslegének jelenlété­ben is. A reakcióidő az alkalmazott reakció- 55 körülményektől függően néhány perctől 14 napig, a reakeió'hőmérséklet 0 C°-tól 200 C°-ig, rendszerint 100 C°-tól 130 C°-ig terjedhet. Ha oldószer nélkül, kto. 1,20 C° körüli hőmérsékle­ten dolgozunk, akkor a reakció kb. V2—2 óra 60 alatt befejeződik. Oldószer alkalmazása esetén olykor 12—24 órai hevítés is szükséges lehet, jó termelési hányadok elérése érdekében. A fenti eljárás egyik változata értelmében valamely, a csatolt rajz szerinti (XI) általános 65 6 képletnek megfelelő aldehidet a katalitikus hid­rogénezés reakciókörülményei között reagáltat­hatunk a (III) általános képletű piperazinszár­mazékkal. A reakciókörülmények megfelelhet­nek az irodalomból a reduktív alkilezésekre vo­natkozólag ismert reakciókörülményeknek. A (XI) általános képletű aldehidek a megfelelő (II) általános képletű primer alkoholok (X=OH)» oxiidálása útján nyerhetők. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyü­letek előállíthatók továbbá a (IV) általános kép­letű 3-i(aminoalkil)-pirazolokna!k az (V) általá­nos képletű nitrogénmustár-Hvegyületefckel való reagáltatása útján is. Az említett 3-aminoalkil-pirazolok a fentebb említett 3-(halogénalkil)-pirazolokból állíthatók elő ammóniával vagy ftáMmidkáliummal való reagáltatás útján; elsősorban az alábbi vegyü­letek kerülhetnek alkalmazásra: 3-aminometil­-pirazol, 3-i('2-aminoetil)-pirazol, 3-i(3-a:minopro­pil)j pirazol, 3-(4-aminobutil)-pirazol, valamint e vegyületek 5-metil-, 5-etil-, 5-n-propil-, 5-izo­propil- és 5-n-butil-származékai. Az (V) általános képletnek megfelelő kiinduló vegyületek sorában elsősorban a következők említhetők: bisz-!(2-klóretil)-anilin, bisz^(2-bróm­etil)-anilin, N-fenilmorfolin, valamint ezeknek az aromás gyűrűben a fent említett (III) általá­nos képletű piperazinókhoz hasonlóan helyette­sített származékai. Eljárhatunk azonban fordítva is oly módon, hogy az (I) általános képletű vegyületek elő­állításához a (VI) általános képletnek megfelelő nitrogénmustár-vegyületeket alkalmazunk és ezeket a fent említettekhez hasonló körülmé­nyek között a (VII) általános képletnek meg­felelő aminokkal reagáltatjuk. A (VI) általános képletű nitrogénmustár-vegyületeket pl. a (II) általános képletnek megfelelő 3-halogénalkil­-pirazolokból (X = C1, Br vagy J) állíthatjuk elő dietanolaminnal váló reagáltatás útján, vagy a (IV) általános képletű aminokból etilénklór­hidrinnal vagy etilénoxiddal való reagáltatás útján; a kapott vegyület hddroxilcsoportját az­után pl. tionilkloriddal halogénatommá alakít­juk át. A (VI) általános képletnek megfelelő vegyü­letként pl. a következők jöhetnek tekintetbe: 3-[bisz-i(;2-klóretil)-aminometil]-pirazol, 3-/2--[bisz-i(2-klóretil)-a:mino]-etil/-pirazol, 3-/3-[bisz­-(2-'klóretil)-amino]-propil/-pirazol és 3-/4-[bisz­-(2-klóretil)-amino]-butil/-pi:razol, valamint ezek 5-metil-, 5-etil-, 5-n-propil-, 5-izopropil- és 5--n-butil-származékai, továbbá a megfelelő bisz­-)(2-torámetil)-vegyületek és 3-(morfolinoalkil)­-pirazolok (amelyek könnyen előállíthatók a 3-i(halogénalkil)-pirazo lókból morfolinnal]; a (VII) általános képletnek megfelelő vegyület­ként anilin és ennek az aromás gyűrűben metil-, etil-, metoxi-, trifluormetil-Gsoporttal, fluor-, klór-, bróm- és/vagy jódatommal helyettesített származékai alkalmazhatók. %••

Next

/
Thumbnails
Contents