155476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására

155476 9 10 Ily módon végtermékként az alálbb felsorolt megfelelő vegyületekhez jutunk: 2-'(2'-furil)-ibenzimidazol, 2-(4'-izotiazolil)-6-i(2'-tienil)-lbenzimidazol, 2^(2-tiazolil)~benziimidazotl, 2-[4'-'(l',i2í',5'-tiadiazDlil)]^5Hmetiltio-benziimidazol, 2~(4'-tiazolil)-5-fluoirHbenzimidazol, 2^(2'-ifiuril)J5J (4'-ifluo!rfenil)^benzimidazol, 2j(2'-pirril)-6-feniltioj benzimidazol, 2^(3l '-'tiaikumarmil)-5-inetoxi-benzi'midazol, 2^(3'-Jkumarinil)-i6-i(4'-fluorfenil)-benzimidazol, 2-)(2'-tienil)-benziimidazol, 2-(3Vpir;idil)-5-fenil-benzinTÍdazol, 2^(4'-tiazolil)-5-fenilJbenzimÍ!dazol, 2-i(4'-tiazolil)-5-ífeno!XÍHbenziimidazol, 2-(2'-tiaziolil)-5-etoxi-benzimidazol, 9. példa: 50 ml vízmentes toluolhoz 60 g (IV) általá­nos képletű vegyületet — e képletben R5 és Re hidrogént vagy pedig rövidszénlánicú alkil­gyököt, halogénatomot, fenil-, halogénfenil-, tienil-, rövidszénlánoú alkoxi-, rövidszénlánicú alkiltio-, fenoxi- vagy feniltio-Gsoportot képvi­sel — és 10 ml R—COC1 általános képletű ve­gyületet — ahol R tiazolil-, tienil-, pirril-, fu­ril-, piridil-, kumarinil-, tiakumarinil, izo­tiazolil- vagy tiadiazolil-esoportot jelenthet — adunk. A kapott oldatot 1 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert azután vákuumban elpárologtatjuk, a maradék­hoz benzolt ,adunlk, majd bepároljuk, ismét benzolt adunk a maradékhoz és újból bepá­roljuk. A maradékhoz n-ibutanolt adunk, a szilárd anyagot kiszűrjük és n-ibutanollal utá­namossuk. A szűredéket éterrel hígítjuk, ami­koris kiválik a képződött (V) általános képletű vegyület (amelyben R, R5 és RG jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel). 10. példa: mossuk éz vákuumban megszárítjuk, Ily mó­don 2-j(4'-tiazolü)-benzimidazol-l-oxidot kapunk; ha ezt a nyers terméket etanollból átkristályo­sítjuk, akkor lényegileg tiszta 2-<(4'-tiazolil)­-benzimidazol-1-oxidhoz jutunk, amely 237— 238 C°-on olvad. Ha a fenti eljárást oly módon folytatjuk le, hogy kiindulóanyagként valamely más, a 9. példában leírt módon előállítható vegyületet alkalmazunk, akkor termékként a megfelelően helyettesített benzimidazoH-oxidot kapjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a (II) általános képletű benzimid­azolMazármazékok előállítására — e képletben R 1—3 heteroatomot, még pedig nitrogén-, oxi­gén- ós/vagy kénatomot tartalmazó heteroaro­más gyököt, R5 és R6 egyike hidrogénatomot, másika hidrogént, rövidszénlánoú alkilgyököt, halogénatomot, fenil-, halogénfenil-, tienil-, rövidszénláncú alkoxi-, rövidszénláneú alkiltio-, fenoxi- vagy feniltio-gyököt képvisel — azzal jellemezve, hogy valamely (I) általános kép­letű vegyületet — e képletben R, R5 'és Re je­lentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel — redukálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a redukciót hidrogénnel folytatjuk le, valamely fémes hid­rogénező katalizátor és oldószer jelenlétében. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a reakciót hid­rogénnel, Raney-nikkel, palládium vagy ruté­nium katalizátor jelenlétében, oldószerben foly­tatjuk le. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja 2-i(4'-tiazolil)-benziimidazol előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-(4'^tiazolil)Hbenzimid­azo'1-1-oxidot Raney-nikkel katalizátor jelenlé­tében, metanolban hidrogénnel kezelünk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a redukciót va­lamely triszubsztituált foszfinnel vagy tri­szubsztituált foszfittal, valamely oldószerben folytatjuk le. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a redukciót va­lamely tri-(rövidszénlánicú alkil)-foszfinnal, tri­fenilfoszfinnal, valamely tri^rövidszénláneú al­kil)-tfoszfittal vagy trifenilfoszfittal oldószerben folytatjuk le. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a redukciót va­lamely oldószerben, valamely PX3 , POX3, PX 5 vagy SOX2 általános képletű vegyülettel — e képletekben X klór- vagy bróimatoniot képvisel — folytat­juk le és a termékként kapott vegyületet va­lamely bázissal kezeljük. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a redukciót 24,92 g N-(o>-nitrofenil)-tiazol-4-kailboxiami­dot 350 ml metilénkloridban oldunk és az így kapott oldathoz 5 C° hőmérsékleten, 2 óra alatt hozzáadjuk 27,6 g nátriumlhidroszulfid-di­hidrát 200 ml vízzel készített oldatát. Az elegy­hez azután 10,0 g kalciumklorid 20 ml vízzel készített oldatát adjuk és ezt az elegyet 5 C° hőmérsékleten 6 óra hosszat, majd szobahőfo­kon 18 óra hosszat élénken keverjük. A reak­cióelegyhez 10 g ammóniumkloiridot adunk, az "' elegyet 1 óra hosszat keverjük, azután a szi­lárd anyagot leszűrjük és vízzel mossuk. A kapott terméket 200 ml vízben oldjuk oly mó­don, hogy 1,2 pH-érték eléréséig 10'%-os só­savoldatot adunk hozzá. Az oldatból a nem oldódó szennyezéseket kiszűrjük és a kapott tiszta szűredék pH-értékét 6 n ammónium­hidroxid hozzáadásával 7-re állítjuk be. A kép­ződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 o

Next

/
Thumbnails
Contents