155476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására

155476 5 6 réz(I)-oxaláttal, előnyösen kib. 200^—280 C° hő­mérsékleten kfo. 1 óráig terjedő ideig hevítjük. E reakció során, célszerű egy mól benzimidazol­-1-oxidra legalább kfo. 1 mól oxalátot alkal­mazni. A kapott reiakicióterméket azután oly módon tisztíthatjuk, hogy a nyers terméket valamely erős ásványi savban, pl. sósavban, kénsavban vagy foszlforsiavban oldjuk, az olda­tot aktívszénnel derítjük, szűrjük és a szűredé­ket semlegesítjük. A találmány szerinti eljárás egy további le­hetséges kiviteli módja esetében oly módon állíthatjuk elő a kívánt 2-helyettesített benz­imidazol-származékokat, hogy a megfelelő oxi­dot valamely hidiriddel, mint lítiumalumínium­hidriddel, lítiiumfoóirhidriddel, lítium-tirí-teric, alköxi-alumíniumhidridekkel, pl. lítium-tri-tere, butoxi-alumíniumhidiriddel kezeljük. Ezt a re­akciót vízmentes közegiben, oldószer, mint piri­din, éterek, pl. etiléter, dietilénglikol-dimetil­éter, metiletiléter, tetrtahidroifurán vagy hason­lók alkalmazásával folytathatjuk le. A reakció­hőmérséklet előnyösen klb. 0 C° és kib. 50 C* között lehet, de e határokon valaimivel kívül­eső hőimérsékletek sem károsaik a reakció le­folyásária. A termék kinyerése a reafccióelegy lehűtésével, szerves oldószerekkel, pl. halogé­nezett szénhidrogénekkel történő extrafccióval és az oldószer bepárlásával történhet. A (II) általános képletű 2-űieryettesített benz-^ imidazolok nagymértékű aktivitást mutatnak heknithiasis, tehát az állati szervezet különféle élősdi férgekkel való fertőzései ellen. Ezek a benzimidazolok orális úton alkalmazlhatok ant­helmetiikus gyógyszerekként; beadásuk folyé­kony vagy szilárd készítmények alakjában vagy az állat takarmányához kevert állapotban tör­ténhet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; megjegyzendő azoniban, hogy a talál­mány köre nem korlátozódik ezekre a pél­dákra. 1. példa: 1.0 g 2-l (4'-tiazohl)4>enzimidazol-l-oxidot 25 ml metanolban oldunk és az oldatot szobahő­mérsékleten, légköri nyomáson, Raney-nikkel jelenlétében hidrogénnel kezeljük. Kb. 2. órai hidrogénifelívétel után a katalizátort kiszűrjük és metanollal utánamosunk. A mosóifolyadékkal egyesített szűredéket vákuumban bepároljuk; az így kapott 2-{4'-tiazolil)-toenziimidazol 298— 299 C°-on olvad. Ha a fenti eljárás során katalizátorként Raney-nikkel palládiumot vagy ruténi'umot al­kalmazunk, akkor ugyancsak 2- (4'-tiazolil)-foenz­imidazolt kapunk termékként. 2. példa: 4,2 g 2^(4'-tiazolil)-lbenzimidazol-l-oxid 60 ml izopiropanollal készített oldatához nitrogén-lég­körben, 25 C° hőmérsékleten 4,05 g trilbutil­foszfint adunk. A raakcióelegyet 6 óra hosszat hagyjuk állni 50—5(5 C° hőmérsékleten, a reak­ció lefolyásának biztosítása céljaiból. Az izo­propanolt és a kapott tributiltfoszifin-oxidot váfcuumíban való elpárologtatós útján elkülönít­jük. A maradékot 30 ml 2 n sósavoldatfoan oldjuk, az oldatot .aktívszénnel derítjük és szűr­jük. A tiszta szűredéket híg ammóniumhidroxild hozzáadásával 4,5—5,0 pH-értékre semlegesítjük és az: ennek hatásaira kicsapódott 2-í(4'-tiazolil)­-ibenzimi'diazoilt leszűrjük, vízzel mossuk és meg­szárítjuk; a kapott termék 2917—208 C°^on olvad. Ha a fenti eljárás során, tributilfoszfin he­lyett trietilfoszifint vagy triifenilfoszfint alkal­mazunk, ugyancsak 2-{4'j tiazolil)4>enzimiidazoilt kapunk az eljárás termékeként. 3. példa: 2.1 g 2H(4'-tiazolil)-JbenzimiidaziolJ l-oxid 30 ml etanollal készített oldatához szobahőifoikon, nitrogén-légköriben 1,66 g trietilfoszfrtot adunk. A reafccióelegy 8 óra hosszat forraljuk vissza­folyató hűtő alatt, miajd az oldószert vákuum­ban elpárologtatjuk. A maradékot 20 ml 2 n sósavoldatban oldjuk, az oldatot aktívszénnel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli módja esetében a 2-helyettesített benz­imidazol-1-oxidokat oly módon alakíthatjuk át a kívánt 2-helyettesített benzimidazolokká, hogy 15 az oxidot fémlből és saviból álló redukáló rend­szerrel kezeljük. Ilyen redukáló' rendszerben fémként vas,, cink vagy ón, savként pedig ecetsav, sósav, kénsav, foszforsav vagy hasonlók alkalmazlhatok. A reakciót oly módon folytat- 20 hatjuk le, hogy a reaklcióelegyet célszerűién klb. 60 C°-tól az alkalmazott sav forrpontjáig ter­jedő hőmérsékleten hevítjük. A reakció kb. 30 pereitől 4 óráig terjedő időt vesz igénybe; ilyen reakcióidőkkel már jó termelési hányad- 25 dal kiapjiuk a kívánt 2-helyettesített benzianida­zolt. A terméket a (femtebib említett módszerek esetélben megadott eljárásmódok alkalmazásával nyerhetjük ki a reakcióelegyből. 30 A találmány szerinti eljárás egy másik le­hetséges kiviteli alakja esetében, a (II) általános képletű vegyületeket oly módom is előállíthat­juk, hogy az (I) általános képletű benzirnidazol­-1-oxidokat valamely szulfiddal, pl. ammónium- 35 szulfiddal, nátriumszulfiddal vagy káliumszul­fiddal kezeljük, valamely erre alkalmas oldó­szeríben. Az eljárás bármely gyakorlati szem­pontból megfelelő .hőmérsékleten lefolytatható, előnyösen azonban klb. 80—100 ,C°-on dolgoz- 40 hatunk. Oldószerként pl. szénihidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol alkalmazlhatok. A ter­mék kinyerése dekantálás, bepárlás vagy más, a szakmában jól isimért műveleteik segítségével történhet. 45 3

Next

/
Thumbnails
Contents