155424. lajstromszámú szabadalom • Készítmény növényi növekedés befolyásolására

155424 6. példa: ••• A találmány szerinti vegyületek gyomirtó ha­tékonyságát a következő kísérletekben vizsgál­tuk : a) talajkezelés sarjadzás után . • ... 21 C° hőmérsékleten tartott üvegházban kü­lönböző növényi magvakat a talajba begereb­lyézünk. Sarjadzás után a talajra gyomirtószer­diszperziót permetezünk, amelyet úgy állítunk elő, hogy a gyoimirtószer oldatot egyenlő meny­nyiségű vízzel felhígítjuk. Két hét eltelte után megállapítjuk, hogy a növényi növekedés egy­általában, vagy milyen mértékben befolyásol­ható a hatóanyag alkalmazásával. b) Az a) példa szerint járunk el, azzal a kü­lönbséggel, hogy a hatóanyag vizes diszperzióját nem a talajra, hanem a növények leveleire per­metezzük. A kísérletek eredményeit a következő táblá­zatban' foglaljuk össze. A növényi növekedés szábályozhatóságát egy skálán értékeljük, amely­nél 0 normális növekedést, 9 pedig a növények teljes károsodását jelzi. Hatóanyag-koncentráció tekintetében a követ­kező vegyületekből 1 kg/ha adagot használunk: I 2~etilamino-4^(lJciánetil)-amino-6-klór-s­-triazin, II :2-izopro|pilamirKH4-í( 1 -ciánetil)^amino^6-klór­-s-triazin, III 2-etilamino-4^ciánmetila;mino-J6-klór-s­-triazin (összehasonlító anyag), IV í 2r«tilamino-4-i(2ycMne1£L)^amirio--6-klór-s­-triazin (összehasonlító anyag), V 2,4-b:isz-etilamino-6-klór-s-triazin (összeha­sonlító anyag). a) példához: Alkalmazott termék Alkalmazott adag kg/ha Kukorica Zab Perjefű Borsó Lenvetés Mustár Cukorrépa I II III (össze­hasonlító) IV (össze­hasonlító) V (Össze­hasonlító) 1177 6 999 1 1 7 6 5 9 9 9 10 0 0 14 5 1 10 0 0 3 6 7 1 1 0 3 2 4 3 7 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 b) példához cö -!-> +J ^ +J -M S M 0 M cö 11 N ni e Is bß as -a cd CJ U o M ,Q >3 CD £7 Vi 'Ol cu > ! u u 0 M D CŰ 0) o 0) ! 3 < < W N e. CQ i-J % U I 1 0 7 7 0 9 9 9 II 1 0 6 2 0 9 7 9 III 1 0 0 0 0 0 5 6 IV 1 0 2 0 0 '4 2 6 V 1 0 2 4 0 4 8 7 (össze­hasonlító) 60 65 7. példa: Lolium perenne, Digitarxa sanguinalis, Alo­pecurus pratensis, Agropyron repens és plan­tago lanceolata fiatal növényekből álló keverék­növényzetet egyízben az alábbi anyagok 0,5%-os emulzióival bepermetezünk: 1. 2-etila:mino-4-i(i l-ciánetil)-amino-; 8-imetoxi­-s-triazin, 2. 2-etüamino-4^'l-ciánetil)-amino-6-metil­merkapto-s-triazin, 3. 2-metilaimino-4^(l-ciánpropil)-amino-6--azido-s-triazin. 18 nap eltelte után azt tapasztaljuk, hogy az összes növény elpusztult. 8. példa: ,•. ... •-.... .v,.-'.,-'.'1 '.-..••;; Keverővel felszerelt 1 literes gömblombikban 184,6 g cianurkloridot 500 ml acetonban fel­oldunk. A keveréket 0 C°-ra lehűtjük, majd ezen a hőmérsékleten először 73,5 g a-alanin­nitrilt, majd 40 g nátriumhidroxid 200 ml víz­ben készített oldatát adjuk hozzá. A hűtést megszüntetjük és az oldathoz 40 C°­ig terjedő hőmérsékleten 91 g C^NHa 50%-os vizes oldatát és 40 g nátriumhidroxid 200, ml vízben készített oldatát adagoljuk és a reakciót lefolytatjuk. A reakció végén az oldatnak csak gyenge lúgos kémhatása lehet. A reakció be­fejezése után az acetont vákuumban ledesztil­láljuk. A visszamaradt fehér kristályos terméket lenucesöljük, mossuk és szárítjuk. 210 g 2-etilarninoj 4-J .(aHCÍán)-etilamino-6-klór­-s-triazint kapunk fehér kristályok formájában, amelynek olvadáspontja 174—175 C°. A hozam 92,7%-os elméleti. A fenti terméket oly módon is előállíthatjuk, hogy a cianurkloridot először etilaminnal, majd ezt követően a-alaninnitrillel reagáltatjuk. 9. példa: 2,35 g fémnátriumot 100 ml metanolban ol­dunk, az oldathoz 22,65 g 8. példa szerint elő-4

Next

/
Thumbnails
Contents