155423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés denaturálatlan fehérje kinyerésére állati eredetű zsíros szövetekből

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. IV. 30. Közzététel napja: 1968. VII. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. (DE—497) 155423 Szabadalmi osztály: 23 a Nemzetközi osztály: C 11 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Demeczky Mihály oki. vegyészmérnök, 70%, Dr. Almási Elemér oki. vegyészmérnök, 15%, Kárpáti György oki. vegyészmérnök, 15%, Budapest Tulajdonos: Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés denaturálatlan fehérje kinyerésére állati eredetű zsíros szövetekből 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés denaturálatlan fehérje kinyerésére állati eredetű zsíros szövetekből. Ismeretes, hogy az állati eredetű zsírszövetek feldolgozását a száraz eljárás szerint olvasztással, kettősfalú tartályokban vagy csővezetékekben végzik. Az eljárás során a fehérje denaturálódik, elszíneződött, pörkölt állapotban nyerik ki az eljárás végén. A zsír és hús-, ill. kísérőszövetek elválasztása akkor történik meg, ha a szövetekben a még szilárd halmazállapotú gliceridek megolvadnak és a kialakuló zsíreseppek a sejtekből és a sejt közötti állományból kilépve folyadékfázissá egyesülnek. A gliceridek viszonylag alacsony hőmérsékleten, kb. 47 C°-ig megolvadnák, a zsírszövetek megelőző finom aprításával fel nem tárt sejtek és szovetközötti állomány roncsolására már csak magasabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt zajlik le. Miután a kísérőrostok színe, nedvességtartalma, és a fehérje denaturálódása a hőmérséklet és idő függvényében változik, az eddig ismert eljárások, amelyek kivétel nélkül kontakt vagy konvékciós hőközlést alkalmaznak, a közeg rossz hővezetéséből eredő hátrányokat nem tudták kiküszöbölni. A denaturálatlan fehérjét nyújtó eljárás előnye az, hogy ezeket a zsíros szöveteket jól fel 10 15 20 25 lehet használni húskészítmények zsírtartalmán nak beállítására és így a fehérjetartalmú zsírszövetek értékcsökkenés nélkül hasznosíthatók. Az ismert eljárásokkal nem sikerült elérni, hogy az olvasztás rövid idő alatt úgy történjen, hogy mind a kísérőrost, mind a zsír könnyen elválasztható legyen. Minél hosszabb ideig' tart a hőközlés, annál nagyobb mértékben lép ki a kísérőszövetekből a szérum (drip) és növelve a zsírfázis víztartalmát, csökkenti annak elválaszthatóságát a rostfázistól. Közben a rostok fokozatosan elszíneződnek. A zsírfázisba kerülő szérum részben koagulál és az elválaszthatóságon felül a zsír minőségét is rontja. Az ilyen zsír csaik a kivált koagulátumok, továbbá a hosszú kezelés során bekerült finom rostrészek újranedvesítése után tisztítható jelentős mértékű, nagy fordulatszámú centrifuga-, ill. szeparátorkapacitás lekötésével. Ha a zsírszövetbe ágyazott húsrészek denaturálődása, az olvasztási idő, a hőmérséklet, ill. az elkerülhetetlen hőmérsékleti gradiensek közötti összefüggéseket tekintjük, megállapítható, hogy az ismert eljárások nem alkalmasak az ellentétes hatású tényezők által megszabott korlátok átlépésére. A találmány célja az, hogy olyan eljárást 30 nyújtson állati zsírszövetek feldolgozására, 155423