155420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinkarbonsavészterek előállítására

155420 5 6 ves benzol-etanol gőzöket a nyomásálló Soxhletkészülék felső részében kondenzáltatjük, és a nedves, hideg kondenzátumot a nyomásálló Soxhlet-készülék alsó részébe betöltött molekulaszitán 15 C°-on megszárítjuk, és folytonosan visszavezetjük az autoklávban található forró reakcióelegybe. Ezután a rendszert lehűtjük, és atmoszferikus nyomáson az alkohol és a benzol elegyét ledesztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott reakcióterméket* kb. 105 C° desztillációs hőmérsékleten 10 torr nyomáson frakícionáltan desztilláljuk. *desztillációs maradékként kapott nyers észter kevés nikotinsav és nyomnyi szennyezés mellett nem tartalmaz katalizátorokat és melléktermékeket, és így tisztítás nélkül is közvetlenül felhasználható egyéb reakciókhoz, így pl. amidelőállításra. A nikotinsav-etilészter hozam az elméleti érték 93%-a fölött van a felhasznált nikotinsavra vonatkoztatva, és az elméleti érték 95%-át is meghaladja a ténylegesen fogyott nikotinsavra számítva. A regenerált alkohol-benzol desztillátum legfeljebb 0,05 súly% vizet tartalmaz, és tisztítás nélkül ismét felhasználható észterezésre. A molekulaszitákat a szokásos módon lehet regenerálni. 2. példa: 185~g (1,5 mól) nikotinsavat és 26:25 ml (45 mól) absz. etanolt szobahőmérsékleten beadagolunk egy acél autoklávba. Ezután az 1. példa szerinti módon nyomásálló Soxhletnkészülékben helyezünk el 200—300 g súlyú, 3 A pórusátmérőjű molekulaszitát. A reakció és a feldolgozás az 1. példa szerinti módon megy végbe, azzal a különbséggel, hogy 26—29 atü nyomáson 195—200 C° forrási hőmérsékletet tartunk. A nikotinsav-etilészter hozam a reakcióba vitt nikotinsavra vonatkoztatva meghaladja az elméleti érték 9íl%-át, ill. a ténylegesen felhasznált nikotinsavra vonatkoztatva az elméleti érték 94%-át. A regenerált alkoholndesztillátum maximálisan 0,05 súly% vizet tartalmaz, és tisztítás nélkül újra felihasználható észterezésre. A molekulasziták a szokásos módon regenerálhatok. 3. példa: 494 g (4,0 mól) nikotinsavat és 3500 ml (60 mól) absz. etanolt szobahőmérsékleten acél autoklávba viszünk be. Ezt követően 500 g mennyiségű, 3 A pórusátmérőjű molekulaszitát töltünk egy olyan acélkosárba, amely a folyadékszint fölött a keverőtengelyre van szerelve. Az autoklávot oxigénmentes atmoszférában a melegítési periódus alatt nitrogénnel 45—50 atü nyomásra feltöltjük, úgyhogy a reakcióelegy 225— 2:30 C°-on forrjon, miközben a nedves etanolgőzöket, ill. a nedves kondenzátumot a molekulaszita 20 C°-on megszárítja. Ezen a hőmérsékleten még egy órán át keverünk, majd a rendszert lehűtjük, és atmoszferikus nyomáson a reakcióoldatból az alkoholt ledesztilláljuk. A desztillációs maradékként nyert reakcióterméket kb. 110—115 C° desztillációs hőmérsékleten, 15 torr nyomáson frakícionáltan desztilláljuk. A nikotinsav-etilészter hozam nikotinsavra számítva az elméleti érték 90%r-a fölött van. A regenerált alkohol-desztillátum maximálisan 0,2 súly% vizet tartalmaz, és tisztítás nélkül újra felhasználható észterezésre. A molekulaszitákat a szokásos módon regenerálhatjuk. 4. példa: 1231 g (10 mól) nikotinsavat, 3000 ml (51,4 mól) absz. alkoholt, 3000 ml deszt. benzolt, továbbá 280—320 g olyan desztillációs maradékot, amelyet azonos körülmények között egy előző kísérletben a nyers észter desztillációjakor kaptunk, acél autoklávba adagolunk. Ezt követően 1200—1300 g súlyú, 3 A pórusátmérőjű molekulaszitát a 3. példa szerinti módon elhelyezünk az autoklávban. Az autoklávot a felmelegítés közben oxigénmentes atmoszférában nitrogénnel 29—33 atü nyomás alá helyezzük, úgyhogy a reakcióelegy 175—<180 C°-on forrjon. Ezen a hőmérsékleten további 20 órán át keverjük az elegyet, majd az 1. példa szerinti módon feldolgozzuk. A nikotinsav-etilészter hozam meghaladja az elméleti érték 96%-át, a reakcióba vitt nikotinsavra számítva. Az alkoholJ

benzol regenerátumot és a frakcionált desztilláció maradékát további kísérletben ismét fel lehet használni. 5. példa: 123,1 g (1,0 mól) izonikotinsavat, 600 ml (10 mól) absz. etanolt és 300 ml deszt. benzolt szobahőmérsékleten acél autoklávba viszünk. Ezt követően a 3. példa szerinti módon elhelyezünk az autoklávban 120—150 g súlyú, 3 A pórusátmérőjű molekulaszitát. A reakciót és a feldolgozást a 4. példa szerinti módon folytatjuk le azzal a különbséggel, hogy 15—22 atü nyomáson 17:5—100 C° hőmérsékletet tartunk. Az izonikotinsav-etilészter hozam ez elméleti érték 90%-ia fölött van, izonikotinsavra számítva. A regenerált alkohol-benzol desztillátuni maximálisan 0,2 súly% vizet tartalmaz, és közvetlenül ismét felhasználható észterezésre. A molekulaszitát a szokásos módon lehet regenerálni. 6. példa: 123,1 g (1,0 mól) nikotinsavat, 301 g (5,0 mól) 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 3