155420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinkarbonsavészterek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 155420 LEIRAS Bejelentés napja: 1967. III. 15. Svájci elsőbbsége: 1966. III. 18. Közzététel napja: 1968. VII. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. (Cl—703) Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Müller Paul vegyész, Trefzer Robert vegyész, Basel, Svájc Tulajdonos: CIBA Aktiengesellschaft, Basel, Svájc Eljárás piridinkarbonsavészterek előállítására A találmány tárgya új eljárás olyan piridinkarbonsavalkilészterek előállítására, amelyekben az alkil-gyök 2—4, célszerűen 2—3 szénatomot tartamaz. A piridinkarbonsavészterek előállítására szol- g gáló szokásos eljárások esetében például a piridinkarbonsavakat az észterező alkoholokkal tömény kénsav, egyéb ásványi savak vagy például piridinkarbonsavszulifátok katalitikus vagy moláris mennyiségeinek jelenlétében reagál- 10 tatják (vö. 1 133 ! 374 sz. német szabadalmi leírás; J. Appl. Chem. USSR, angol fordítás, 35. kötet, No. 5., 1902. május, pp. 1118—9). A bázisos piridinkarbonsavészterek elkülöní- 15 tése az ásványi savas reakcióelegyekiből többnyire elszappanosítási veszteségekkel jár, és nagyon munkaigényes művelet. Piridinkarbonsavkloridok és piridinkarbonsavanhidridek felhasználása kiindulási anyagok- 20 ként az észter előállításához gazdasági okok miatt nem nyert különösebb műszaki jelentőséget (1 281 017 sz. francia szabadalom). Egy további ismert eljárás szerint a piridinkarbonsavakat főleg vizoldható rövidszénláncú alifás alkoholokkal reagáltatják 1,20—225 C°~on, ill. az alkoholok forráspontja fölötti hőmérsékleten nyomásálló edényekben, a reakcióban képződött víz eltávolítása nélkül vagy az észtere-25 30 zés közben képződött víz ledesztillálásával (vö. 942 509 sz. német és 1170 299 sz. francia szabadalmi leírás). Azt találtuk, hogy olyan piridinkarbonsavalkilésztereket, amelyekben az alkil-gyök 2—4 szénatomot tartalmaz, technikailag nagyon könnyen keresztülvihető eljárásban gyakorlatilag kvantitatív kitermeléssel lehet nyerni piridinkarbonsavak és 2—4 szénatomot tartalmazó alkanolok reagáltatásával, ha a reakciót, célszerűen inert gázok, így pl. nitrogén alatt, viszszafolyató hűtő alatt 120—230 C°-on és atmoszférikus nyomáson vagy 50 atü-ig terjedő nyomásokon hidrofób vivőanyagokkal vagy azok nélkül úgy folytatjuk le, hogy a reakció folyamán képződött vizet a reakcióelegyen kívül a nedves alkohol- vagy vivőanyag gőzökből vagy azok elegyeiből, ill. a megfelelő nedves kondenzátumokból folyamatosan eltávolítjuk megfelelő pórusátmérőjű un. molekulasziták segítségével, miközben a kiszárított alkohol vagy a kiszárított vivőanyag, ill. azok kiszárított elegye viszszafolyik a reakcióedénybe. Minthogy a molekulasziták a 120—430 C° hőmérsékletű reakcióelegyen kívül kerülnek felhasználásra, vagyis a szárítási hőmérsékletet minden további nélkül 100 C° alatt tarthatjuk, vízifelvevő képességük lényegesen nagyobb, mint a forró reakcióelegyben való közvetlen felhasználásuk 155420
