155400. lajstromszámú szabadalom • Gyorskapcsoló áramkörök rövidrezárására

155400 3 4 elektromágneses rendszer mozgó fegyverzetét alkotja. Célszerű, ha az érintkezők nyitott hely­zetében a görgő a pihenőben van és a rugó, a nyelv, a görgő és a pihenő közötti támadási pontokat összekötő egyenes a ^árómozgás irá­nyával derékszögnél kisebb szöget zár be. A találmány szerint kidolgozott készülék felépí­tése, és kialakítása biztosítja az igen gyors (néhány ms-on belüli) működést. Működési idejének szórása ±0,6 ms-on belül van. A ké­szülék által a rövidrezáró érintkezőknél bizto­sítható nyomóerő olyan nagy, hogy maximáli­san 100 kAe // zárlati áram bekapcsolására is képes és ezt az áramerősséget 0,i2 mp-ig vezeti káros melegedés nélkül. Ez azt jelenti, hogy 250 kAcs pillanatérték is kialakulhat anélkül, hogy az áram dinamikus hatása a készüléknek meghibásodását okozná. A készülék a feltünte­tett maximális igénybevétel alatt természetesen bármely áramerősség bekapcsolására képes 1000 V névleges feszültségig. A 100 kA-nál kisebb áramerősségre készített típusok kisebb méret­ben készíthetők, vagy az igénybevétel időtar­tamát növelhetjük meg a szükséges mértékben. A találmányt részletesebben rajz alapján is­mertetjük, ahol: az 1. ábra vázlatos oldalnézet, a 2. ábra részlet oldalnézete, a 3. ábra kapcso­lási vázlat és a 4., 5., 6. ábrák oszcillogram­mok. A találmány szerinti kapcsolókészülék felépí­tése az 1. ábrán látható. A készülék nyitott helyzetben reteszelt állapotban van, nehogy véletlenül és szükségtelenül bekapcsolás követ­kezzék be. A reteszelés úgy történik, hogy az 1 nyelven a 2 rugó támadáspontját magasabbra helyezzük, mint a 3 görgőnek a pihenős 4 lej­tőn való felfekvési pontja. A rugó támadás­pontjának emelésével a reteszelőerő növelhető. A reteszelés feloldása, illetve a kapcsoló bekap­csolása úgy történik, hogy a 6 állandó mágnes terében levő 5 mágneses tekercs áram'impulzust kap, a tekercs felfelé elmozdul, melynek hatá­sára az 5 .mágnestekerccsel együtt elmozduló 7 kiütőcsap az 1 nyelvre üt; így a 3 görgő holt­pontján átgördül, vagyis pihenőjéből kigördül, majd a például 45°-os 4 lejtőre jut. A 2 rugó az 1 nyelvet nagy erővel nyomja előre és a nyelv felső lapja a 9 tolórúd segítségével a 11 mozgóérintkező 10 jelű szigetelő anyagból ké­szült tárcsájára üt. A 11 mozgóérintkezőt így a rugóerő a 12 álló érintkezőkhöz nyomja. A mozgóérintkező visszappattanását az gátolja meg, hogy a 2 rugó az 1 nyelvet, a 4 lejtőnek kb. közepén levő 3 görgő és a 11 mozgóérintkezőt nyomó 9 tolórúd közé feszíti. A 4 lejtő 45°-os lejtőszög esetén a rugóerőt teljes egészében át­adja a mozgóérintkezőnek és így biztosítja a szükséges érintkezőnyomást. Nagy előnye a készüléknek, hogy az 5 mágnes által — a 7 kiütőcsapon keresztül — az 1 nyelvre adott működtető impulzus a nyelv tömegét a bekap­csolás irányába gyorsítja, így a felszabaduló rugóerőnek már csak a felgyorsított tömeget kell tovább vinnie és a megfelelően kis átme­neti ellenállás érdekében a szükséges érintkező­nyomást kell biztosítania. A készülék kikapcsolása, illetve felhúzása úgy történik, hogy a működtető 8 féltengelyt elfor­dítjuk. Ennek következtében az 1 nyelv orrára olyan nyomást fejtünk ki, amely egyrészt a laprugót visszanyomja felhúzott állapotába, más­részt a 3 görgőt a 4 lejtőn legördítve és a pi­henőbe juttatva a kapcsoló visszakerül az 1. ábrán látható reteszelt állapotába. Közben a 1.1 mozgóérintkező súlyánál fogva, vagy esetleg egy, a rajzon fel nem tüntetett nyitószerkezet hatására (célszerűen nyomórugó) leesik és így a kapcsoló isimét nyitott helyzetbe kerül. A 8 féltengely elfordítása történhet például kézierő­vel, elektromágnessel, vagy motorral. A találmány szerinti kapcsolókészülékhez le­mezrugót használtunk, mert a szükséges nagy érintkezőnyomást (500 . .. 1000 kp a maximális áramigénybevóteltől függően) viszonylag kis méretek mellett, kis kapcsolási úton, ezzel a megoldással igen egyszerűen lehet biztosítani. A 11 imozgóérántkező alján elhelyezett 10 szi­getelőtárcsa feladata a 9 tolórúdnak a mozgó­érintkezőtől való elszigetelése. A 2. ábrán az érintkező-elrendezés egy meg­oldási módja látható, amely a nagy zárlati ára­mok egy fázisának szinkronrákapcsolásánál al­kalmazható. A nagy zárlati áramok — az érint­kezési helyen fellépő ún. szűkületi áram dina­mikus hatása következtében — olyan erőt hozna létre, amely az érintkezőket nyitni igyekszik. Ez a hatás csökkenti az érintkezőket összenyo­mó erőt. Ennek következtében nagy helyi fel­melegedés keletkezhet, amely az érintkezők he­gedősét és így a készülék meghibásodását okoz­hatja. Ennek elkerülésére az érintkezőket cél­szerű úgy kialakítani, hogy az áram hozzáveze­tések olyan dinamikus hatást fejtsenek ki, amely az érintkezőnyomást növeli. Ennek érde­kében a 2. ábra szerinti kialakításnál a mozgó-és álló érintkezők vezetőrészeit egymás mellett vezetve, a párhuzamos és egymással ellentétes irányban folyó áramok taszító hatását használ­tuk ki, Az alkalmazandó maximális áraim fi­gyelembevételével egyszerű számítási módsze­rekkel meghatározható, hogy ezeket a párhu­zamos vezetőket egymástól milyen messze kell elhelyezni és milyen legyen a párhuzamos ve­zetőrészek hosszúsága. A imozgóérintkező kiala­kításánál célszerű csak egy érintkezési helyet kialakítani, mert ezáltal a legkényesebb részt egy helyre koncentráljuk. A mozgatáshoz szük­séges forgáspont kialakításánál a 13 hajlékony (flexibilis) csatlakozást alkalmaztunk, amelyet azonban a zárlati áram erőhatása következté­ben fellépő merevedés elkerülésére és a hő­igénybevétel csökkentésére a 14 érintkezőpárral söntöltük. így a hajlékony vezető merevsége nem változik a kapcsolások során, ezért ez a kapcsoló önidejében sem okoz változást. A kapcsolókészülék működtetése az 5 mágne­ses tekerccsel történik. A tekercs a 3. ábrán lát-10 15 20 25 S0 25 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents