155389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyméretű építőelemek, elsősorban pernyebeton blokkok előállítására

155389 A találmány szerinti új eljárás elvei a következők: Kétfázisú keveréssel kell biztosítani az alkatrészek nagy diszperzitású, homogén elkeveredését. Az első fázisban a pernye egy részét és a 5 teljes kötőanyagmennyiséget tartalmazó hígplasztikus 0,50—0,60 víz/szárazanyag arányú habarcsot kell gerjeszteni,.((aktiválni) 5—il5 percig tartó intenzív megmunkálással. A gerjesztést, valamely nagyhatású gerjesztő keverővel io célszerű elvégezni. A második fázisban a gerjesztett plasztikus habarcsot kényszerkeverőbe kell folyatni és annyi pernyét kell hozzákeverni, amennyi a földnedves — plasztikus konzisztencia eléréséhez szükséges. Ezzel a készkeverékben 15 a víz/szárazanyag arányt 0,35—0,45-re állítjuk be. A mechanikai gerjesztésen kívül kémiai aktiválást is kell alkalmazni. A pernyeszemcsék 20 kis reakcióképességű üveges, olvadt felületét a szárazkeverékre számított 0,2—0,5% nátriumkarbonát és ugyanannyi nátriumszulfát hozzáadásával, valamint a keverési víz hőmérsékletének emelésével kell fellazítani, s ezzel a per- 25 nyének a kötőanyagokkal való tökéletesebb reagálását, a pernyebeton nagyobb szilárdságát és időállóságát lehet biztosítani. A kötőanyag kalciumhidroxid {oltott mész, mészhidrát) és portlandeement, továbbá kalci- 30 umszulfátdihidrát keverékéből áll, melyben a portlandeement tartalom legalább 50%, a kalciumszulfátdihidirát tartalom pedig legfeljebb 10%. A kiötőanyiagmennyiséget úgy kell beszabályozni, hogy a pernye és a kötőanyagok kéve- 35 rékében a sósavas titrálással meghatározott alkali tás ((lúgosság) CaO-ban kifejezett értéke legalább 15%, legyen. A felhasznált pernye minőségi követelményei SiO legalább 50%, A120

3 15—25%, kéntartalom (S03

-,ban megadva) leg- 40 feljebb 3,5%(, izzítási veszteség legfeljebb 5%, szitamaradék a 4900-as szitán legfeljebb 30%, a 900-as szitán legfeljebb 5%. Az előbbiek szerinti eljárással elkészített pernyebeton elegyet formázni és szilárdítani kell. 45 Ez függőleges elhelyezésű csoportzsaluzatban történik. Ez vízszintes fekvésű, kiihúzható csőbetétekkel van ellátva iaz elemek üreges kiképzése és ezáltal való könnyítése céljából. A vertikális pakettrendszerű gyártóberendezéssel biz- 50 tosítható a nagy termelékenység, kis helyigény, csekély hőveszteség. A megszilárdult elem gyártási helyzetéből azonnal felemelhető, szállítható. Az eddigi eljárásokhoz képest lényegesen nagyobb méretpontosság érhető el. Az átmenő, 55 6—.8 cm átmérőjű, kétsorban elhelyezett üregek lehetővé teszik a mintegy 20%, anyagmegtakarítást, könnyítést és a teljes keresztmetszetben való kiszárítást. A hőkezelés két fázisból áll: először zárt 60 rendszerben közvetett zsaluzatfűtéssel 70—80 C°-ra kell felhevíteni a szilárdítandó pernyebeton testet és ezen a hőfokon kell tartani 6—8 óra hosszat. A második fázisban a csoport-Eraluzat csöveinek kihúzása után az így kelet- 65 kezett üregeken át, 100 iC°-ra felhevített levegő átfúvásával 8—10 óra hosszat közvetlen konvekciós hőátadással kell fűteni, szárítani a pernyebetont. Ebben a fázisben nem cirkulációval, hanem friss levegő átszívással dolgozunk, A kétfázisú, zárt zsaluzatú hőkezeléssel a pernyebeton maximális szilárdságát és kémiai stabilitását lehet biztosítani és kiküszöböljük a régi eljárásoknál előforduló térfogatváltozásokat {duzzadás, rétegződés). A második fázis befejezése után a pernyebeton nedvességtartalma legfeljebb 5—10%, ami az építőelemeknél kedvező hővezetési tényezőt és nélkülözhetetlen térfogatállandóságot eredményez. A hőkezelés gőzkalorifer fűtésű, légcirkuláeiós rendszerű berendezéssel történik. Ez a zsaluzatok közötti réseken és a csöveken át zárt rendszerben cirkuláló levegő hőjét adja át a szilárdítandó pernyebeton elemnek.. A zsaluzatot, sablonoldalakat és csöveket sablonkenő anyag helyett hőkezeléssel tartósan rögzített, víztaszító, hő- és mészálló iműgyanta (pl. kátrányepoxi vagy szilikongyanta) bevonattal célszerű ellátni. • Ez a megszilárdult pernyebeton test és a zsaluzat közötti tapadást oly nagy mértékben csökkenti, hogy az oldal- és csőzsaluzat könnyen, kis súrlódással eltávolítható. Ezzel a sablohkenés munkaideje, valamint a sablonkenő anyag megtakarítható, továbbá kiküszöbölhető az eddig használt sablonkenőolaj hatására bekövetkező felületi szilárdságcsökkenés, rossz vakolattapadás és foltosodás. A megszilárdult és kihűlt pernyebeton elemek felületére, a vakolattapadás további növelése céljából 1—2 mm vastagságú, 20—30%, műanyag (pl. polivinilaeetát) diszperziót és durvaszemcsés adalékot (pl. téglazúzalékot) tartalmazó cementhabarcsot kell felhordani gépi szórással. A habarcs érdes felületű tapadásközvetítő réteget képez a vakolat ós a pernyebeton között, továbbá biztosítja a hőtágulási és tartós alakváltozások közötti különbségiből eredő alakváltozás (feszültség) különbségek kiegyenlítését. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagyalakú szerkezeti pernyebeton építőelemek előállítására, pernye, kaleiumhidroxid, portlandicement és fcálciuimszulfátdilhidrát keverékéből, azzal jellemezve, hogy a keveréket vízzel két fázisban keverjük, melyek közül az elsőben a kötőanyagokat és a pernye egy részét tartalmazó 0,50—0,60 víz/szárazanyag arányú hígplasztikus keverék homogenitását, diszperzitását és kémiai aktivitását fokozzuk a szemcsék erőteljes súrlódását és ütközését előidéző gerjesztő keveréssel, a másodikben az így aktivizált vizes keveréket kényszerkeverőben, további pernye hozzáadásával, a formázáshoz szükséges 0,35—0,45 víz/szárazanyag arányú keverékké sűrítjük, a vizes keverékhez, a szemcsék felü-2