155389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyméretű építőelemek, elsősorban pernyebeton blokkok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 27. (SCHU—45) Közzététel napja: 1968. V. 29. Megjelent: 1969. VIII. 15. 155389 Szabadalmi osztály: 80 b 20 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Schütz Mihály oki. vegyészmérnök, 60%, Tóth Ferenc oki. gépészmérnök, 40%, Budapest Eljárás nagyméretű szerkezeti építőelemek, elsősorban pernyebeton blokkok előállítására Az erőművi pernye a szénpor-tüzelésű kazánokban keletkező finomszemcséjű égéstermék. Építőipari felhasználásának egyik lehetősége a pernyebeton. Előnyei közé tartozik az, Ihogy — ellentétben a túlnyomású gőzzel (kib. il'70—lfl0°-on) szilárdított pernyesejtbetonnal — panel és nagyblokk méretben is repedésmentesen gyártható. Előnye az is, hogy a pernyebeton gyártó üzem aránylag kis beruházással létesíthető, gyártása egyszerű technológiával, az ún. „stand" (egyhelyben-gyártó) módszerrel megoldható, bonyolult anyagmozgatási műveletek, valamint költséges őrlőberendezés és autokláv nélkül. Már az eddigi eljárással gyártott pernyebeton nyomószilárdsága is viszonylag nagy, 60—80 kp/cm2 volt. Az eddig alkalmazott gyártástechnológiának és az azzal gyártott pernyebetonnak azonban jelentős hibái is. voltak, melyek elterjedését gátolták. A hibái között elsőként kell megemlíteni a pernyebeton nem kielégítő atmoszféra-állóságát, mely nagyrészt a vízeskeverék tökéletlen megmunkálásából és a hőkezelés hiányosságaiból származott. Ugyanezen hibák következtében a pernyebeton a szilárdsága csak mintegy fele volt a kísérletileg elérhető szilárdságnak. További hiányosság volt a pernyebeton nagy (mintegy 25%) maradó nedvességtartalma, mely csökkent hőszigetelőiképességet és viszonylag nagy :(1 mim/m nagyságrendű) zsugorodást von maga után. 5 Az eddig előállított pernyebetonok vakolhatósága sem volt kielégítő, a sima felület, az olajos sablonkenés, valamint a térfogatállandóság hiánya miatt. A régi eljárás és berendezés alapvető hibái között említendő a horizontális 10 gyártás, melynek következménye a nagy helyigény, valamint az elem szabadonfekvő felső felületének hőkezelés közbeni duzzadása, rétegződése. A keverés ejtőrendszerű batjyrikeverőben tőrig ténik, amely a finomszemcséjű anyagokat tökéletlenül homogenizálta. A kíiérletileg alkalmazott koller járat jobban kever ugyan, de a szükséges anyagsűrűség esetében rossz hatásfokú és energiaigényes volt. A felsorolt hiányosságok 20 következtében a pernyebeton csak földszintes épületek falazati anyagaként kerülhetett eddig felhasználásra és még erre a célra seim volt tökéletes. A találmány szerinti eljárással a felsorolt hi-25 bák kiküszö'bölhetők és időtálló, nagysziláirdsággú, 150—250 kp/cm2 nyomószilárdságú), többszintes épületek szerkezeti anyagául használható, csekély nedvességtartalmú, jól vakolható pernyebeton ifalfolokíkok, panelek és vasalt S0 födémelemek állíthatók elő. 155389
