155375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómérc-magnézia-tartalmú tűzálló építőanyagok előállítására

\ 5 krómére-magban szeszkvioxid-fölöslegét létesítsenek. Ezzel sziemben a fcrótnércnék a magnéziában való' oldódására az égetési atmooziféra nem gyakorol jelentős befolyást A nyers magnezit és krómére együttes szín- 8 terelésével előállított szimultánszinter esetében az a oél, hogy közvetlen kötést létesítsenek a klómérc és a magnézia között már a szinterelő égetéskor és nem csupán a tégla-égétéskor. Figyelmen kívül hagyják itt a teljes szinter- 10 anyagiban a króimérc és a magnézia köizöitti reakciók és oldódási folyamatok egyenletes lefutása iránti törekvést. Az egyenletes reakciólefutás már azért is ki van zárva, mert viszonylag nagy szemoseáthiérőkkel 'dolgoznak, 15 úgyhogy a periklás-kristályok nedvesedési tulajdonságai' megváltoztatásának és az utólagos térfogatnövekedés abszolút elkerüléséneík lehetőségeit nem tudják maximálisan kihasználni. lA találmány oélja, hogy döntő mértékben 2C megakadályozza a bázisos falazatokban a héjleválási hajlamot, és így megfelelően csökkentse az, elhasználódási sebességet. A találmány feladata, hogy biztosítsa a króimérc és a magnézia közötití oldódási folya- 25 mátok és a reakció teljes lefutásának feltételeit, és hogy 'műszakilag kihasználhatóvá tegye a króméroet oldva tartalmazó 'magnézia nedvesítési tulajdonságainak megváltozását. Kísérletek és vizsgálatok alapján megállapítottuk, 80 hogy optimális feltételek elérése érdekélben az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. Mind a magnéziának, mind a kráméricnetk finoman elosztott alakban kel jelen lennie, 35 ahol a maximális szemcseméretnek 0,1 mm-nél kell lennie. 2.. A krám-tiartailom, iß. a CrzQs-tarialom felfelé korlátozva van. Minthogy a vázolt ha- 40 fásokat a króméreen kívül egyéb Cr^Os-ihordozókfcal is el lehet érni, ezt a korlátozásit azokra is alkalmazni kall. 3. A .magnéiziát és a ktrómércet a tűzálló 45 masszákká vagy téglákká való feldolgozás előtt együttesen kell sziniterelni'. A találmány szerint <X),1 mim szemoseméretű por alakú krómérdből és <j0,l mm szemeseméretű por alakú magnéziából keveréket állí- 50 tunk elő, és azit ismert eljárással szintereljük. A keverék fcrémítartalima ne legyen több 40 massza%-nál, azonban a legjobb eredmények 20—30 massza% króméroet tartalmazó keverékekkel érhetők el. A magnézia-komponenssel 55 kapicsolatlbafn gazdasági megfontolások alapján szinitereletlen nyersanyagok részesítendők előnyben, azonban szinterelt nyersanyagok is felhasználhatók, így különösen jelentős, hogy a tűzálló célokra általánosan használt kirómércek 60 mellett olyan ércek is felhasználhatók, amelyek nem durva kristályos, hanem finom kristályos felépítésűek, vagy egyéb negatív szerkezeti sajátságokkal rendelkeznek, krómérc-szemcseváz kialakítására alkalmatlanok, és így mostanáig gg 6 nem voltak tűzálló célokra felhasznállhatólk. A krómérc4somponens tehát a magnéziáJhoz keverhető, és azzal együtt őrölhető is. Döntő az együttes szinterelés, úgyhogy olyan szinter á}líthattó elő,: amely az alábbi 'tulajdonságokkal tűnik ki: esekély nedvesedés salakok által, nagy térfogatstabiliítás, salak, ill. olvadék behatása esetén is meszrszemenően stabilis direkt kötés az egyes tűzálló' kristályok között. Lényeges, hogy a por alakú kcumponensak együttes sziraterelése esetén a reakciók és az oldódási folyamatok messzemenőién végibeménjenek, vagyis műszakilag használható szkiterelési {hőmérsékletet kell alkalmazni. Egyébként a szinterelési termékkel, példáiul annak: fizikai tulajdonságaival, különösen sűrűségével kapcsolatban a. szokásos követelm'éinyeket kell támasztani. Annak érdekében, hogy tömör szintért kapjunk tiszta nyersanyagok felihasználása esetén is, ä szinterelés megkönnyítéséihez az ismert eljárásokat, így pl. szinteranyagok hozzáadását lehet alkalmazni. Bebizonyosodott azonban, hogy Ik'ül'öWöSén előnyös vagy a króimérc-komponens, vagy a magnézia-kioraponens, vagy mindkettő együttes mechanikai aktiválása. A mechanikai aktiválást intenzív mechanikai igénybevétellel, mint pl. lengőimaloímban vagy sugármaloniban Végzett kezeléssel lehet elérni. A mechanikai aktiválás menete abban különbözik az aprítási eljárásoktól, hogy az aktiválás folyáimán, az ásvány rácsszerkezetébe, ill. az egyes komponensek rácsszerkezeteibe hibahelyek Ikerülnék be, amelyek; részleges vagy teljes amorfosodáshoz vezetnek. Azt találtuk, hogy mechanikai aktiválás révén a króimércnek a magnéziában való oldódása a szinterelő égetés, pl. forgóikemeneében végzett szinterelő égetés Után kvantiitoiive végbemegy. Ez az eljárás különösen előnyös, mert olvadékot képző adalékanyagok nélkül a legtisztább nyersanyagokból olyan szinter előállítását teszi lehetővé, amely a már említett tulajdoniságokon túlmenően nagy tisztasággal és ennek megfelelően kopással szemben megnövekedett ellenálláképességgel rendelkezik. A golyósimalomiban végzett egyszerű őrléssel szemben a mechanikai aktiválás mintegy 50—100 C°-kal csökkentheti a szinterelés i hőmérséklet tet, Az őrlési folyamatot és a miödhaniikaí aktiválást sziáraizon vagy nedvesen végezhetjük. Az őrlési eljárást és a mechanikai aktiválást „tenzid" (határfelrületaktív) anyagokkal íiteg lehet gyorsítani. A tenzideket olyan mennyiségben adagolijuk, hogy az őrlési terméket monomolekiüláris réteg vonja be. Ez további aprítást eredményez, vagy az aprítási munka csökkenését eredményezi. 3