155365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 16.511 R. P. antibiotikum és összetevői előállítására

155365 27 28 A 2. táblázatban összefoglaltuk a S. lavendulae 22 097 és S. lavendulae 22 408 törzseknek az egymáshoz igen hasonló morfológiai sajátságait. Az eddig megfigyelt leglényegesebb különbség e két törzs között az, hogy az S. lavendulae 22 408 képes a xilozt és arabinózt hasznosítani, az S. lavendulae 22 097 ellenben erre képtelen. A két új törzs tenyésztési jellegzetességeit és biokémiai tulajdonságait a Streptomyces törzsek vizsgálatára használatos táptalajokban tanulmányoztuk, az agaros táptalajokan a tenyészeteket ferde agáron megvalósítva. Az észleléseket a 2. tátolázatban közöljük, egyéb jelzés híján ezek 3—4 hét alatt 26 C°-on inkubált, jó fejlődési állapotban levő tenyészetekre vonatkoznak. Az alkalmazott táptalajok egy részét S. A. Waksman-nak „The Actinomycetes" című könyve (Waltham, Mass, 1950) 193—197. oldalán található előírások szerint készítettük, ebben az esetben ,,W" jelzéssel és a „The Actinomycetes" könyvben található számukkal vannak jelezve. Az egyéb táptalajokat a következő utalásokkal jelöltük meg, illetve a következő összetételűek: ref. A K. L. Jones, J. Bacteriology 57, 142 (1949) ref. B W 23 előírás 2% agárral kiegészítve ref. C T. G. Pridham stb.: „Hickey and Tresner's Agar", Antibiotics Annual 1956— 1957, 947—953. oldal ref. D T. G. Pridham stb.: „Yeast Extract Agar", Antibiotics Annual, 1956—1957, 947-^953. oldal ref. E W. E. Grundy stb., Antibiotics and Chem. 2, 400 (1952) ref. F S. A. Waksman: „The Actinomycetes" 2. kötet, 333. oldal, 42. sz. (Baltimore, 1961) ref. G 0,5% pepton, 0,3% húskivonat, 0,5% tirozin, 2% agar ref. H W. E. Grundy stb.: Antibiotics and Chem. 2, 401 (1952) ref. I T. G. Pridham stb.: Inorganic Salts-Strach Agar, Antibiotics Annual 1956—1957, 947^953. oldal ref. J megfelel a Wl előírásnak, de a 30 szacharózt 15 g glukózzal helyettesítettük ref. K megfelel a Wl előírásnak, de a 30 g szacharózt 15 g glicerinnel helyettesítettük ref. L „sima zselatin" készült a „Manual of Methods for Pure Culture Study of Bacteria" szerint Soc. Amer. Bacterilogists, Geneva, N. Y. II50—18 ref. M megfelel a WIS előírásnak, de a szacharózt részben a folyadékba merített kis szűrőpapírcsíkokkal helyettesítettük ref. N Kénhidrogén termelésének, tanulmányozására ajánlott közeg: H. D. Tresner és F. Danga: J. Bacterology 76, 239^244 (1958) ref. O T. G. Pridham és D. Gottlieb: J. Bacteriology 56, 107-^114 (1948) A 16 511 R. P. antibiotikum előállításának az a lényege, hogy Streptomyces hygroscopicus var. tepidalitus DS 21 336-ot, Strep-tomyces lavendulae 22 097-et, Streptomyoes lavendulae 2:2 4018-at vagy mutánsaikat alkalmas táptalajon és alkalmas körülmények között tenyésztjük, majd a tenyésztés közben képződött antibiotikumot elválasztjuk. Ezek a Streptomyces törzsek bármilyen felületi vagy alámerült aerob tenyésztési módszerrel tenyészthetők, de az utóbbiak alkalmasabbnak bizonyulnak. Erre a célra a fermentációs iparban ma használatos különféle típusú készülékeket alkalmazzuk. A műveletek végrehajtására igen alkalmas a következő sorrend: Streptomyces hygroscopicus var. tepidalitus vagy Streptomyces lavendulae 22 097 vagy 22 408 I tenyészet agáron I tenyészet rázott lombikban \ oltó tenyészet fermentorban I termelő tenyészet fermentorban A fermentációs közegnek szükségszerűen tartalmaznia kell egy szénforrást és egy nitrogénforrást, amelyek alkalmasak a mikroorganizmus táplálására, ásványi anyagokat, és adott esetben növekedési faktorokat, mindezek az anyagok jól meghatározott termékek vagy komplex keverékek alakjában lehetnek, például különféle eredetű biológiai termékek formájában. Hasznosítható szénforrásként felhasználhatók szénhidrátok, mint például glukóz, dextrinek, keményítő, szacharóz vagy melasz (S. hygrosoopicus) vagy egyéb rokon szerves anyagok, például glicerin, vagy bizonyos szerves savak, például tejsav, citromsav, borkősav. Bizonyos állati vagy növényi eredetű olajok, mint például disznózsír-olaj vagy szójaolaj előnyösen helyettesítheti vagy kiegészítheti ezeket a különféle szénhidrátokat. Az alkalmas hasznosítható nitrogénforrások rendkívül változatosak. Ezek lehetnek igen egyszerű kémiai vegyületek, mint a nitrátok, szervetlen és szerves ammóniumsók, karbamid, savamidok, bevihetjük továbbá a nitrogént anion alakjában tartalmazó komplex anyagokként is, ilyenek a kazein, laktalbumin, siker, és hidrolizátumaik, szójaliszt, földimogyoró, halak, húskivonatok, élesztőkivonat, szeszmoslék, kukoricalekvár stb. A szervetlen (ásványi) adalékok közül egyeseknek puffer- vagy semlegesítő hatásuk lehet, ilyenek például az alkáli- vagy földalkálifoszfátok és a kalcium- és magnéziumkarbonát. Mások a Streptomyces törzsek fejlődéséhez és az antibiotikum kialakításához szükséges ion-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 14