155359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butadién kinyerésére szénhidrogén elegyből tetrahidro-ftálsav-anhidrid előállításával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XI. 25. (NE—383) Közzététel napja: 1968. IV. 30. Megjelent: 1969. VIII. 15. 155359 Szabadalmi osztály: 12 o 19—22 Nemzetközi osztály: C 07 c, Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Kovács Miklós vegyészmérnök, 35%, Németh József technikus, 15%, Dr. Pfeifer Gyula vegyészmérnök, 35%, Dr. Eáskai Béla vegyészmérnök, 15%, Veszprém Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás butadién kinyerésére szénhidrogén elegyből tetrahidro-ftáísav-anhidrid előállításával Szénhidrogénelegyek értékes butadién-tartalmának kinyerésére több ipari eljárás ismeretes. Ilyen a réz-ammon-acetátos, a metil-pirolidonos és a kéndioxidos eljárás. Ezek mindegyikével tiszta butadién állítható elő a szénhidrogénelegyből, de valamennyi eljárás csak nagy butadiéntartalmú és nagy mennyiségű gázelegy esetében alkalmazható. Az iparban számos olyan eset fordul azonban elő, amelyben ezek a feltételek nem teljesülnek. Ilyen pl. a benzin pirolízisnél melléktermékként nem nagy mennyiségben keletkező un. C4 frakció, amely telítetlen és telített szénhidrogéneket, mint izobutént, buténizoméreket, butánizoméreket és viszonylag csekély mennyiségben butadiént tartalmaz. E szénhidrogénelegy komplex feldolgozására az ismert eljárások az összetevők bonyolult és költséges elválasztása miatt nem alkalmazhatók gazdaságosan. A butadién egyik felhasználási módja az igen hatékony gombaölő hatású N-triklór-metil-merkapto-tetrahidro-ftálimid (Kaptán) szintézisének kiinduló anyagát képező tetrahidro-ftálsav-anhidrid előállítása tiszta butadiénnek maleinsav-anhidrid olvadékkal atmoszférikus nyomáson 2—5 órán át tartó érintkeztetése révén. Ez az eljárás hosszadalmas és butadién veszteséggel jár. További hátránya, hogy a butadién mellett egyéb szénhidrogéneket is tartalmazó gázkeverék alkalmazása esetén nem eredményez to-10 15 20 25 30 vábbf eldolgozásra alkalmas terméket; ezért szénhidrogén-elegyet a reakció lefolytatására eddig nem alkalmaztak. Vizsgálataink szerint egyéb reakcióképes szénhidrogének, mint pl. izobutén, butén jelenlétében mellékreafcciók lépnek fel, amelyek miatt rossz hozam mellett sötét színű szennyezett termék keletkezik. így pl. 20% butadiént, 25% izobutént, 23% butént és egyéb szénhidrogéneket tartalmazó C4 frakció gázállapotban, atmoszférikus nyomáson, 100—130 C° hőfoktartományban, keverés közben, 50% butadién feleslegnek megfelelő mennyiségben maleinsav-anhidrid olvadékba vezetve, mindössze 57% tetrahidro^ftálsav-anhidrid-tartalmú, gyantaszerű anyagokkal szennyezett termék keletkezett, s eközben a reaktorból távozó gázban 1'2,7% butadién maradt vissza. A polimerizációs mellékreakciók visszaszorítása érdekében a reakciósebesség fokozható a hőmérsékletnek legfeljebb 130 C°-i;g való emelésével, mert ennél nagyobb hőmérsékleten fluorén is képződik. A reakciót kevés butadiént tartalmazó gázeleggyel 100 és 130 C° közötti hőmérsékleten, 3 att. gáznyomáson, 100% butadién felesleg mellett lefolytatva, a 3 óra alatt nyert sötétszínű termék mindössze 63% tetrahidro-ftálsav-anhidridet, míg a távozó gáz 7% butadiént tartalmazott. Emellett a reakciőkeverék fokozott szublimációja volt megfigyelhető. Találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása, 155359